Eger - hetente kétszer, 1911

1911-06-21 / 49. szám

Előfizetési árak:

Egész évre----10 korona.

F

él évre_____ 5 »

N

egyed évre - 2-60 » Egyes szám ára 10 fillér.

Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények - intézendők. ■

Kiadóhivatal:

Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők

HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP.

1911. - 49. szám. _== XXXIV. ÉVFOLYAM. =-- Szerda, junius 21.

Borértékesítő szövetkezet.

Eger, 1911. jun. 20.

Mikor Egerben a legutolsó kiállítást tartották (a tűzoltók kongresszusával kapcsolatban) a kiállított borokból, a katalógus szerint, egy millió liter várta a vevőt. Ide nem számíthatjuk persze azokat -a borokat, amelyekből nem állítottak ki. Szerintünk ez egy másik millió literre volt tehető. Ez más szóval annyit jelent, hogy 1902-ben két millió liter eladó bor hevert az egri pincékben.

És ez a szám aligha csappant meg a következő években, mert hiszen a termés évről-évre nagyobb. 1906-ban például csak 2056 kát. hold beültetett szőlő volt Eger határában, mig tavaly már harmadfél-ezer kát. hold körül volt szőlőnk. Termésünk is volt a legkedvezőbb évben (1908-ban) 45 ezer HL; ugyanebben az évben 355 ezer kgr. csemegeszőlőt vittek tőlünk piacra.

Természetes, hogy ilyen nagy szőlő- kultura és ekkora termés mellett a borkereskedelemnek is megfelelőnek, vagyis nagynak kellene lennie.

De nem igy van.

Amint hogy 1902-ben vevőt várt nálunk húszezer Hl. bor, úgy most is sok a bepineézett bor, mely mint tőke

Az „EGER“ tárcája. Csizmadia-céhünk szabályai 1695-ből.

— Eger város levéltárából. — 2

Az inasok szegődtetéséről, fölszabadításáról és az inastartásról a következőket olvasssuk:

Decimó. Az mely új Mester előbb Számlált Remek bemutatása után az Czébben beáll, tartozik az Czéh Ládájában tizennyolc Magyar forintot betenni és két font viaszgyertyát, mely pénznek fele az Czéhé, fele az Sz. Mihály Templomáé lészen az viasz gyertyával edgyütt. Az Tanúié Inas, ha nem fizet, három esztendeig Szolgállyon igazán, az mikor, be akar Szegődni Nemzetség Levele legyen, és az Czéhben tartozik két font viaszai, egy pecsenyével, az Szabad korcsmáról egy pint borral, úgy hasonlóképpen az Mesterért azoknak az Mestereknek, kik az Szegődségben jelen lesznek. Az három esztendős Inasnak tartozik az Mestere ruházattal s az eő módgya Szerint. Az mikor Szabadon mondgyák az ollyan Inast, ki három esztendeig tanúit, és Szolgált, tartozik az Céhnek egy Magyar forintal; az Mestere pedig maga jó akarattya Szerint egy kis Collatioval.

nem jövedelmez, sőt önmagát fogyasztja. Ez indított arra, hogy az „Eger“ már a múlt év julius 27-én, majd augusztus 6-án alapos cikkben foglalkozott városunk borkereskedelmével. Sőt augusztus 13-án maga Liptai Albert, a „Borászati Lapok“ társszerkesztője, országosan elismert szaktekintély, egyenesen abban az irányban cikkezett lapunkban, hogy borértékesitő szövetkezetét kell létesíteni Egerben.

Örömmel látjuk, hogy — bár majd egy évvel később, de — mégis megfogadják nálunk a tanácsot. Ma már előttünk van az egri „Borértékesitő Szövetkezet“ mint részvénytársaság alapítási tervezete, mely szószerint a következő :

A szőlőkultura rohamos fejlődése magával hozza a borkereskedés fejlődését is. A hoza- dék nagy mennyisége, a szőlőtermelés országszerte való kibővülése fontos feladattá tette a bor értékesítését is. Termelők, szövetkezetek, részvénytársaságok alakultak azzal a kizárólagos feladattal, hogy a borokat értékesítsék.

Az országban és a vármegyénk területén is létesített borértékesitő intézmények nemcsak elegendőknek mutatkoztak arra, hogy az illető vidéki bőrterméket forgalomba hozzák s a fogyasztó-piacokra továbbítsák, hanem ezek az intézmények haszonhajtóknak is bizonyulnak. Kettős gazdasági hasznot szolgálnak, amennyiben megkönnyítik a termelők helyzetét azzal, hogy terméküket helyben és jó árban értékeAz mely Iuas pedig fizet az Mesternek, az két esztendeig tanúllyon, kinek az Mestere semmi ruhával sem fog tartozni, és se Szegődsége, se Szabadon mondásakor nem segíti semmivel is, de az illyen két esztendős Inas csak felével fog tartozni mind Szegődése, s mind Szabadon mondásakor az három esztendős Inashoz képpest. Az Inasok húsz forint kezességen vétessenek be, ha pedig az ollyan Tanúló Inas el Szökik az kezessek tartoznak vagy az Inast elől állítani, vagy az húsz forintot letenni, melynek fele az Czéhé, fele az Sz. Mihály Templomáé, ha az ti Szökött Inas kárt té- szen, vagy Mesterének, vagy másnak, azt is tartoznak az Kezessek meg fizetni, ha az Inast elől nem álléthatt.yák, az Mesternek pedig szabad légyen mást fogadni.

Undecimó. Minden mesternek csak egy Inast lészen szabad tartani, hanem az mikor az három Esztendős Inasnak harmadfél esztendeje, az két esztendősnek másfél esztendeje el telik, akkor szabad léseen más Inast fogadni. Az Mesterek Fiai két esztendeig tartoznak Inas esztendőkben lenni, kik mind Szegődések, s mind Szabadúlásokkor, és Czéhben állásokkor is, csak fél annyival tartoznak mint az idegenek.

síthetik, emellett hasznot hoznak a közvetítő kereskedelemnek.

Városunkban és ennek közvetetlen vidékén azonban a borértékesítő foglalkozás a szőlőkultura föllendülésével nem tart lépést, itt hiányát érezzük egy, a termés jelentékeny részének fölvételére alkalmas, borértékesítő szervnek s éppen azért, mert ilyenek hiánya érezhető, szükséges és jövedelmezőnek is mutatkozik a borértékesítő intézmény felállítása.

Ez indít bennünket arra, hogy „Egri Borérié- kesito r.-t.u cége alatt egy — legkivált egri és eger- vidéki borok vételével és eladásával foglalk ózó — intéz- ményt létesítsünk és megalapítsuk az egri termelők szövetkezetét, mint részvénytársaságot.

E részvénytársaság 1000 darab, egyenkint 200 korona értékű részvényen alapuló 200.000 korona alaptőkével alakul meg, mely részvénytőkéből 100—120.000 koronát a Gyöngyös- Visontai szőlőtelep és Mátravidéki szőlőtelep mint részvénytársaságok, valamint az általuk alapított Borértékesítő szövetkezet és társaik jegyeznek.

A részvények 1911. évi junius hó 28-ig Egerben, a Hevesmegyei Hitelbank részvénytársaságnál, a Egri takarékpénztárnál, a Hevesmegyei takarékpénztárnál, továbbá az egri Agi’ártakarékpénztárnál és a Gyöngyösi kereskedelmi és gazdasági bank részvénytársaságnál jegyezhetők.

Jegyzéskor a részvénytőke 10 százaléka, a jegyzés zárható idejéig pedig további 20 százalék fizetendő be, a további befizetések idejét és módját az alapszabályok fogják meghatározni, azonban a részvények kiadásakor bélyeg és költség fejében részvényenkint 5 korona lesz fizetendő.

A mesteriegényekrói igy intézkedik a következő három artikulus:

Duodeoimó. Az héti béres Legénynek buszon eött pénznél fellyebb fizetéssé ne légyen, hatvau pénz büntetés alatt az Czéh számára s egyik Mester az másikának Legényét el csallya, az is hatvan pénzben büntettessék meg, mind Legényestül, kit el csalt, az Czéh számára. Az héti béres Legény ha maga Szerszámával foltoz, az jutalma egészlen magáé lészen, ha pedig az Uráéval, fele az Uráé s fele a magáé. Hümplér helyen tanúit Legény Nemzetség levelét meg mutatván, egy esztendeig tartozik az Szabadon mondandó Czéh Levélért Szolgálni, más képpen bé nem veheti egy Czéhes Mester is. Szabadon mondásakor tartozik az Czéhnek Urával edgyütt, úgy mint az három esztendős Inas.

Decimó tertió. Az héti béres Legényt, ha rend szerint kivánnyák az eöreg Mesterek, oda köll adni, de ha az héti béres Legény két hetet tölt valakinél, ahoz is oda mehet, a kihez akarja. Ha valamellyik Mesternek két Legénye volna, az másiknak pedig egy sem, tehát az edgyikét az ollyannak oda köll engedni, az kinek nincsen. Ha valamely Mesternek a Felesége eözvegyen marad, tartozik az