Eger - hetente kétszer, 1911

1911-06-21 / 49. szám

2

EGER. (49 sz.)

1911. junius 21.

A vállalat célja a borértékesítés gyakorlati megoldása mellett különösen az Eger és hegyvidéke borainak értékesítése: borok és must, esetleg cefre vétele és eladása, boroknak kezelésbe való bevétele, az eladások közvetítése, szőlőtermékek és gyümölcs vétele és eladása, szóval minden, a borértékesítés üzletkörébe vágó üzleti tevékenység.

A vállalat cége: „Egri Borértékesítő Szövetkezet, mint részvénytársaság.“

A vállalat székhelye Eger.

A vállalat tartama határozatlan idejű és a közgyűlés kétharmad szavazatnyi többséggel a társaság felszámolását bármikor elhatározatja.

Az alapítók fentartják maguknak a jogot, hogy az első 3 évre az Igazgatóságot kinevezhessék.

A tervezett szövetkezet megalakulásában és jövő virágzásában annál inkább reménykedhetünk, mert a felhívás aláirói a következők:

Babocsay Sándor, ügyvéd, v. orsz. gyűl. képv. szőlőbirtokos. Bayer Henrik, városi tanácsos, szőlő- birtokos. tfj. Bessenyei János, szőlőbirtokos. Csekó Gábor, prépost-kanonok, szőlőbirtokos. Glósz Kálmán dr., v. főorvos, szőlőbirtokos. Hanák Gyula, v. főjegyző, szőlőbirtokos. Jankovics Dezső, polgármester, szőlőbirtokos. Kállay Zoltán dr., főispán, szőlőbirtokos. Nagyecséri Kánitz Dezső, vezér- igazgató, szőlőbirtokos. Kösztler József dr., gyakorló orvos, szőlőbirtokos. Szendroi Kovách Kálmán, kir. udvari tanácsos, szőlőbirtokos. Okolicsányi Lajos, számvevőségi főnök, szőlőbirtokos. Turísányí Gyula dr., megyei főorvos, szőlőbirtokos. Rothschild Oszkár dr., ügyvéd, szőlőbirtokos. Visontai Szőlő- telep, R.-T. Mátravidéki Szölötelep, R.-T.

Az első lépés megvan, melyet (reményünk szerint) biztosan követ a haladás.

Az adófelszólamlási bizottság tagjai. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága az adófelszólamlási bizottság tagjaivá Steinhasuer Rafaelt és Barsy István drt; ugyanezen bizottság póttagjává pedig Lang Lászlót választotta meg.

Járványos gyermekbetegségek ügyében ülésezett szombaton az egészségügyi bizottság Kassuba Domokos főigazgató elnöklése mellett. A bizottság tudomásul vette Glósz Kálmán dr.

t. főorvos jelentését, amely szerint: májusban 30 vörheny-eset volt, melyből 6 végződött halállal; jun. 1—16. napjain már enyhült a baj, mert csak 13 megbetegedés volt és ebből csak egy a halálos; kanyaró-eset volt júniusban 45. A kanyaró-esetek a Hatvani I. és II. negyedben kezdődtek, azután átterjedtek a III. negyedre, most pedig a Kertész-utcában van a gócpontjuk, hol 502 (tizenöt éven aluli) gyermek közül 55 beteg. — Tekintettel arra, hogy mindkét baj erősen szünőfélben van, az egészségügyi bizottság nem alakult át járványbizottsággá ; mivel pedig az iskolai vizsgálatok e héten úgyis befejeződnek az egész városban, az iskolákra vonatkozóan se volt szükséges az intézkedés.'

Jankovics Dezső ünneplése.

Két hét óta, időről-időre hírt adtunk arról, hogy polgármesterünket mily sokan keresik föl szerencsekivánataikkal abból az alkalomból, hogy őfelsége a királyi tanácsosi címmel tüntette ki. Ez a kitüntetés (melyben mintegy 120 rendezett tanácsú város polgármestere közül csak hat-nyolc részesült eddig) alkalmat szolgáltatott arra, hogy polgármesterünket úgy egyesek, mint a társulatok és testületek elhalmozzák szeretetüknek, tiszteletüknek, bizalmuknak legmelegebb kifejezésével.

A két hét óta tartó ünnepeltetésnek végső és legnyilvánosabb, de talán legnyomatékosabb mozzanata is az a társasvacsora volt, melyet szombaton rendezett Eger közönsége a Jankovics Dezső tiszteletére. A társasvacsorán mintegy 270-en voltak; a fehér asztal mellett ott láttuk a vármegye és város, a papi, katonai és polgári osztály legismertebb ferfiait. Képviselve volt egyébként minden társadalmi osztály, jeléül annak, hogy Jankovics Dezsőnek egy emberöltőre terjedő közéleti munkásságát mindenki méltányolja városunkban.

Nyolc óra után pár perccel érkezett meg az érette ment küldöttséggel Jankovics Dezső, kit végeszakadatlan ovációval fogadtak és kisértek az asztalfőre, hol Majzik Viktor alispán, Maliász Gusztáv ezredes, Dutkay Pál apátkanonok, Kassuba Domokos főigazgató, a hivatalok vezetői stb. stb. foglaltak helyet.

Természetes, hogy — mint ilyen alkalommal szokás — egymást érték az üdvözlő beszédek, melyeknek sorát, a második fogásnál, Majzik Viktor alispán nyitotta meg. Rövid, lendületes beszédben vázolta Eger legújabb fejlődését; kimutatta, hogy mily sok érdeme van e fejlődésben az ünnepeltnek, kit a királyi kitüntetés valóban méltán ért. Pohárköszöntőjét a király éltetésével végezte.

Ezután Hanák Gyula főjegyző emelkedett szólásra a városi tisztviselők nevében. Nagy szeretettel rajzolta elénk az ő szükebb családjuk fejének jellemét. Szónok szerint a polgármesternek „előrelátása, a közigazgatás hosz- szu szolgálatában szerzett tapasz'alatai, megfontolt és körültekintő, de a haladás szellemében járó kormányzata tette azzá e várost, ami.“ A főjegyző természetesen Jankovics Dezsőre ürített poharat éppen úgy, mint Dutkay Pál apátkanonok, ki a város polgárainak nevében üdvözölte a kitüntetett polgármestert.

Dutkay Pál, rövid és értékes beszédében abból indult ki, hogy Jankovics Dezső „a nagyságot se nem kereste, se nem kerülte s ezt a kitüntetést csak azért nem kerülte el, mert ez a kötelességnek egyenes útjába akadt; nem a hatalom kegyének köszönheti kitűnőségét, hanem kitűnősége szerezte meg számára a hatalom kegyét; birtokában van annak a varázs-szónak, amely által a dicsőséges múlt jelenné lesz s évtizedek álma és vágyódása válik valóra. Istentől nyert tehetsége munkásságával és szorgalmával, mély Ítéletével, előrelátásával és jellemével hosszú évek óta magára irányította a figyelmet és megszerezte számára a legszebb kitüntetést: polgártársainak osztatlan bizalmát. . .“

Az élénk figyelemmel, általános helyesléssel kisért beszéd folyamán a város közönsége nevében nagy melegséggel üdvözölte és éltette a polgármestert.

Alig csillapult le az éljenzés, Kösztler József dr. kezdett szólani s a Kaszinó-egyesület nevében és mint annak elnökét éltette az ünnepeltet.

Ezután kedves meglepetés következett. Kemény János gyöngyösi polgármester, ki egyenesen erre a társasvacsorára jött át másodmagával, kezdett beszélni. Kitűnő előadásu, szokatlanul meleghangú beszédben üdvözölte Jankovics Dezsőt, mint az.ő tanítómesterét és Gyöngyös város nevében köszöntötte fel.

Ezután még az iparos-osztály bizalmáról biztosította polgármesterünket Strausz Sándor ipartestületi elnök ; Gröber Ferencz tűzoltóparancsnok pedig a tűzoltóság háláját tolmácsolta s azok nevében éltette a kitüntetett férfiút.

Ezután Jankovics Dezső emelkedett szólásra. Beszédének elején hosszú közigazgatási pályájára visszatekintve kifejtette, hogy mindenkor teljes erejéből iparkodott teljesíteni kötelességeit. Mindamellett állandóan azon töprengett: vájjon közmegelégedésre tölti-e be hivatalát? Ennek a kitüntetésnek kellett bekövetkeznie, hogy erre a hiteles választ megkapja. Szóló két bírót ismer el, aki az ő mérlegelésénél illetékes. Egyik a fölöttes hatóság, amelynek elismerő ítélete ennek a kitüntetésnek kieszközlésében nyivánult. A másik biró: Eger város közönsége, melynek Ítélete szintén a legkedvezőbb volt őreá, mert hiszen nem tért napirendre hidegen az ő kitüntetésén, hanem valósággal elhalmozta üdvözlésével. Azért örül ő leginkább ennek a kitüntetésnek, mert töprengéseire a legmegnyugtatóbb választ kapta.

Midőn még háláját, köszönetét fejezte ki az irányában nyilatkozó bizalomért, Ígérte, hogy a jövőben is teljes erejéből dolgozik Egervárosáért, melynek jövőjére, boldogságára emelt poharat.

Czéh egy héti béres Legényt néki adni, ha kivánnya, és valameddig az ollyan eözvegy az Ura nevét viseli, mind addig az Czéhnek szabadságával élhet.

Decimó qvartö. Ha valamely Mester Legény idegen földrül jön, tartozik az Czéh Mesternek Mesterség Levelét meg mutatni, és az Czéh Mester hírével Mihelyben állani, addig senkinek sem szabad meg fogadni.

A 15. pont a céhgyüiésekre vonatkozóan szabja meg a következőket:

Decimó qvintó. Ha valamely Mester, vagy Mester Legény az Czéh Mester által az egész Czéhet bizonyos dolgaiban egyben gyüiteti, tartozik az egész Czéh öszve gyűlni, az Inas tartozik ollyankor elsőben buszon eöt pénzt le tenni; ha penig valamely Mester Ember helyes ok nélkül el mulattya az illyen gyűlést, egy font viaszai fog az Czéh számára tartozni.

Igen érdekes védelmet nyújt a céh tagjainak a 16. pont, mely a börvásárlást szabályozza ekképen:

Decimó sextó, Ha valamely bőrököt, Csizmadia Mesterséghez valókat, sokadalmoknak idein Varasunkban hoznak, azokat titkon egynek magának nem lészen szabad meg venni, hanem más Társai edgyütt, ha peniglen azoknak

megvételében Társa nem akarna lenni senki, ollyankor szabad lészen csak egynek is megvenni, ha idegen Czimaziák akarnának ollyan bőrt venni, ezen Czéhnek lészen praemptioja benne, s ha meg atták volna is idegenek az árát; ezen Czéhbéliek pénzeket le tévén az idegeneknek, elvehessék tülök, akkor a mikor az eladó el adgya.

A céhszabály ügyel arra, hogy a céhben tisztességes hang legyen uralkodó, mert különben (a 17. pont szerint) szigorú büntetést szab a hibásra.

Decimó septimó. Ha valamely Mester az Gyűlésben Czéh Mesterét, avagy egymás közt magokat, annál inkább az Czéhet böcstelen szókkal illeti, két font viaszai az Sz. Mihály Templomára megbűntettessék, az sérelmes félnek pedig böcsületit visza adgya. Ha az Czéh Asztalát haragból veri, és borát elönti, két any- nyival tartozik az Czéhnek érette.

A céh pecsétjének őre a céhmester, mert:

Decimó octavó. Az Czéhnek* magányos Pö- cséttye az Czéh Ládájában légyen, és tartassák, kivel magánossan senkinek sem lészen szabad élni, hanem csak közönségessen az Czéhnek. (Befejezése következik.)