Eger - hetente kétszer, 1911

1911-06-21 / 49. szám

2 EGER. (49 sz.) 1911. junius 21. A vállalat célja a borértékesítés gyakor­lati megoldása mellett különösen az Eger és hegyvidéke borainak értékesítése: borok és must, esetleg cefre vétele és eladása, borok­nak kezelésbe való bevétele, az eladások köz­vetítése, szőlőtermékek és gyümölcs vétele és eladása, szóval minden, a borértékesítés üzlet­körébe vágó üzleti tevékenység. A vállalat cége: „Egri Borértékesítő Szö­vetkezet, mint részvénytársaság.“ A vállalat székhelye Eger. A vállalat tartama határozatlan idejű és a közgyűlés kétharmad szavazatnyi többséggel a társaság felszámolását bármikor elhatározatja. Az alapítók fentartják maguknak a jogot, hogy az első 3 évre az Igazgatóságot kine­vezhessék. A tervezett szövetkezet megalaku­lásában és jövő virágzásában annál in­kább reménykedhetünk, mert a felhí­vás aláirói a következők: Babocsay Sándor, ügyvéd, v. orsz. gyűl. képv. szőlőbirtokos. Bayer Henrik, városi tanácsos, szőlő- birtokos. tfj. Bessenyei János, szőlőbirtokos. Csekó Gábor, prépost-kanonok, szőlőbirtokos. Glósz Kál­mán dr., v. főorvos, szőlőbirtokos. Hanák Gyula, v. főjegyző, szőlőbirtokos. Jankovics Dezső, pol­gármester, szőlőbirtokos. Kállay Zoltán dr., főis­pán, szőlőbirtokos. Nagyecséri Kánitz Dezső, vezér- igazgató, szőlőbirtokos. Kösztler József dr., gya­korló orvos, szőlőbirtokos. Szendroi Kovách Kálmán, kir. udvari tanácsos, szőlőbirtokos. Okolicsányi Lajos, számvevőségi főnök, szőlőbirtokos. Turísányí Gyula dr., megyei főorvos, szőlőbirtokos. Rothschild Oszkár dr., ügyvéd, szőlőbirtokos. Visontai Szőlő- telep, R.-T. Mátravidéki Szölötelep, R.-T. Az első lépés megvan, melyet (remé­nyünk szerint) biztosan követ a haladás. Az adófelszólamlási bizottság tagjai. Heves­vármegye törvényhatósági bizottsága az adó­felszólamlási bizottság tagjaivá Steinhasuer Ra­faelt és Barsy István drt; ugyanezen bizottság póttagjává pedig Lang Lászlót választotta meg. Járványos gyermekbetegségek ügyében ülé­sezett szombaton az egészségügyi bizottság Kassuba Domokos főigazgató elnöklése mellett. A bizottság tudomásul vette Glósz Kálmán dr. t. főorvos jelentését, amely szerint: májusban 30 vörheny-eset volt, melyből 6 végződött halál­lal; jun. 1—16. napjain már enyhült a baj, mert csak 13 megbetegedés volt és ebből csak egy a halálos; kanyaró-eset volt júniusban 45. A kanyaró-esetek a Hatvani I. és II. negyed­ben kezdődtek, azután átterjedtek a III. ne­gyedre, most pedig a Kertész-utcában van a gócpontjuk, hol 502 (tizenöt éven aluli) gyer­mek közül 55 beteg. — Tekintettel arra, hogy mindkét baj erősen szünőfélben van, az egész­ségügyi bizottság nem alakult át járványbi­zottsággá ; mivel pedig az iskolai vizsgálatok e héten úgyis befejeződnek az egész városban, az iskolákra vonatkozóan se volt szükséges az intézkedés.' Jankovics Dezső ünneplése. Két hét óta, időről-időre hírt adtunk ar­ról, hogy polgármesterünket mily sokan kere­sik föl szerencsekivánataikkal abból az alka­lomból, hogy őfelsége a királyi tanácsosi címmel tüntette ki. Ez a kitüntetés (melyben mintegy 120 rendezett tanácsú város polgármestere kö­zül csak hat-nyolc részesült eddig) alkalmat szolgáltatott arra, hogy polgármesterünket úgy egyesek, mint a társulatok és testületek elhal­mozzák szeretetüknek, tiszteletüknek, bizal­muknak legmelegebb kifejezésével. A két hét óta tartó ünnepeltetésnek végső és legnyilvánosabb, de talán legnyomatékosabb mozzanata is az a társasvacsora volt, melyet szom­baton rendezett Eger közönsége a Jankovics Dezső tiszteletére. A társasvacsorán mintegy 270-en voltak; a fehér asztal mellett ott lát­tuk a vármegye és város, a papi, katonai és polgári osztály legismertebb ferfiait. Képvi­selve volt egyébként minden társadalmi osz­tály, jeléül annak, hogy Jankovics Dezsőnek egy emberöltőre terjedő közéleti munkásságát min­denki méltányolja városunkban. Nyolc óra után pár perccel érkezett meg az érette ment küldöttséggel Jankovics Dezső, kit végeszakadatlan ovációval fogadtak és kisér­tek az asztalfőre, hol Majzik Viktor alispán, Maliász Gusztáv ezredes, Dutkay Pál apátkano­nok, Kassuba Domokos főigazgató, a hivatalok vezetői stb. stb. foglaltak helyet. Természetes, hogy — mint ilyen alkalom­mal szokás — egymást érték az üdvözlő be­szédek, melyeknek sorát, a második fogásnál, Majzik Viktor alispán nyitotta meg. Rövid, len­dületes beszédben vázolta Eger legújabb fej­lődését; kimutatta, hogy mily sok érdeme van e fejlődésben az ünnepeltnek, kit a királyi ki­tüntetés valóban méltán ért. Pohárköszöntőjét a király éltetésével végezte. Ezután Hanák Gyula főjegyző emelkedett szólásra a városi tisztviselők nevében. Nagy szeretettel rajzolta elénk az ő szükebb csa­ládjuk fejének jellemét. Szónok szerint a pol­gármesternek „előrelátása, a közigazgatás hosz- szu szolgálatában szerzett tapasz'alatai, meg­fontolt és körültekintő, de a haladás szellemé­ben járó kormányzata tette azzá e várost, ami.“ A főjegyző természetesen Jankovics Dezsőre ürí­tett poharat éppen úgy, mint Dutkay Pál apát­kanonok, ki a város polgárainak nevében üd­vözölte a kitüntetett polgármestert. Dutkay Pál, rövid és értékes beszédében abból indult ki, hogy Jankovics Dezső „a nagy­ságot se nem kereste, se nem kerülte s ezt a kitüntetést csak azért nem kerülte el, mert ez a kötelességnek egyenes útjába akadt; nem a ha­talom kegyének köszönheti kitűnőségét, hanem kitűnősége szerezte meg számára a hatalom kegyét; birtokában van annak a varázs-szó­nak, amely által a dicsőséges múlt jelenné lesz s évtizedek álma és vágyódása válik va­lóra. Istentől nyert tehetsége munkásságával és szorgalmával, mély Ítéletével, előrelátásá­val és jellemével hosszú évek óta magára irá­nyította a figyelmet és megszerezte számára a legszebb kitüntetést: polgártársainak osztat­lan bizalmát. . .“ Az élénk figyelemmel, általános helyes­léssel kisért beszéd folyamán a város közön­sége nevében nagy melegséggel üdvözölte és éltette a polgármestert. Alig csillapult le az éljenzés, Kösztler Jó­zsef dr. kezdett szólani s a Kaszinó-egyesület nevében és mint annak elnökét éltette az ün­nepeltet. Ezután kedves meglepetés következett. Kemény János gyöngyösi polgármester, ki egye­nesen erre a társasvacsorára jött át másod­magával, kezdett beszélni. Kitűnő előadásu, szokatlanul meleghangú beszédben üdvözölte Jankovics Dezsőt, mint az.ő tanítómesterét és Gyöngyös város nevében köszöntötte fel. Ezután még az iparos-osztály bizalmáról biztosította polgármesterünket Strausz Sándor ipartestületi elnök ; Gröber Ferencz tűzoltópa­rancsnok pedig a tűzoltóság háláját tolmácsolta s azok nevében éltette a kitüntetett férfiút. Ezután Jankovics Dezső emelkedett szólásra. Beszédének elején hosszú közigazgatási pályá­jára visszatekintve kifejtette, hogy mindenkor teljes erejéből iparkodott teljesíteni kötelessé­geit. Mindamellett állandóan azon töprengett: vájjon közmegelégedésre tölti-e be hivatalát? Ennek a kitüntetésnek kellett bekövetkeznie, hogy erre a hiteles választ megkapja. Szóló két bírót ismer el, aki az ő mérlegelésénél illetékes. Egyik a fölöttes hatóság, amelynek elismerő ítélete ennek a kitüntetésnek kiesz­közlésében nyivánult. A másik biró: Eger vá­ros közönsége, melynek Ítélete szintén a legked­vezőbb volt őreá, mert hiszen nem tért napi­rendre hidegen az ő kitüntetésén, hanem va­lósággal elhalmozta üdvözlésével. Azért örül ő leginkább ennek a kitüntetésnek, mert töp­rengéseire a legmegnyugtatóbb választ kapta. Midőn még háláját, köszönetét fejezte ki az irányában nyilatkozó bizalomért, Ígérte, hogy a jövőben is teljes erejéből dolgozik Egervárosáért, melynek jövőjére, boldogságára emelt poharat. Czéh egy héti béres Legényt néki adni, ha kivánnya, és valameddig az ollyan eözvegy az Ura nevét viseli, mind addig az Czéhnek sza­badságával élhet. Decimó qvartö. Ha valamely Mester Legény idegen földrül jön, tartozik az Czéh Mester­nek Mesterség Levelét meg mutatni, és az Czéh Mester hírével Mihelyben állani, addig senkinek sem szabad meg fogadni. A 15. pont a céhgyüiésekre vonatkozóan szabja meg a következőket: Decimó qvintó. Ha valamely Mester, vagy Mester Legény az Czéh Mester által az egész Czéhet bizonyos dolgaiban egyben gyüiteti, tar­tozik az egész Czéh öszve gyűlni, az Inas tar­tozik ollyankor elsőben buszon eöt pénzt le tenni; ha penig valamely Mester Ember he­lyes ok nélkül el mulattya az illyen gyűlést, egy font viaszai fog az Czéh számára tartozni. Igen érdekes védelmet nyújt a céh tag­jainak a 16. pont, mely a börvásárlást szabá­lyozza ekképen: Decimó sextó, Ha valamely bőrököt, Csizma­dia Mesterséghez valókat, sokadalmoknak idein Varasunkban hoznak, azokat titkon egynek magának nem lészen szabad meg venni, ha­nem más Társai edgyütt, ha peniglen azoknak megvételében Társa nem akarna lenni senki, ollyankor szabad lészen csak egynek is meg­venni, ha idegen Czimaziák akarnának ollyan bőrt venni, ezen Czéhnek lészen praemptioja benne, s ha meg atták volna is idegenek az árát; ezen Czéhbéliek pénzeket le tévén az idegeneknek, elvehessék tülök, akkor a mikor az eladó el adgya. A céhszabály ügyel arra, hogy a céhben tisztességes hang legyen uralkodó, mert külön­ben (a 17. pont szerint) szigorú büntetést szab a hibásra. Decimó septimó. Ha valamely Mester az Gyű­lésben Czéh Mesterét, avagy egymás közt ma­gokat, annál inkább az Czéhet böcstelen szók­kal illeti, két font viaszai az Sz. Mihály Temp­lomára megbűntettessék, az sérelmes félnek pedig böcsületit visza adgya. Ha az Czéh Asz­talát haragból veri, és borát elönti, két any- nyival tartozik az Czéhnek érette. A céh pecsétjének őre a céhmester, mert: Decimó octavó. Az Czéhnek* magányos Pö- cséttye az Czéh Ládájában légyen, és tartas­sák, kivel magánossan senkinek sem lészen szabad élni, hanem csak közönségessen az Czéhnek. (Befejezése következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents