Eger - hetente kétszer, 1911
1911-03-25 / 24. szám
Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre .......... 5 » N egyed évre _ 2-60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények = intézendők. .......... = K iadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők. HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1911. — 24. szám. XXXIV. ÉVFOLYAM. ==_ Szombat, március 25. Az emberirtó. Eger, 1911. márc. 24. Egy német tudós azt állította, hogy valamely nép műveltségének legbiztosabb fokmérője az általa elfogyasztott szappanmennyiség. Ez más szóval azt jelenti, hogy minél több kilogramm szappant fogyaszt el fejenkint valamely állam lakossága, annál műveltebb. r Es ebben az okoskodásban van valami. Azonban sokkal erősebb és biztosabb (de persze negative számított) mértéke a műveltségnek a pálinkafogyasztás. A szappant bizony a műveletlen ember is használja, hogyha van benne hajlam a tisztaságra. Sőt tovább megyünk, még a legtöbb állat is ösz- tönszerűen szereti a tisztaságot. Ámde az alkoholfogyasztás az illető nép akaraterejének is mértéke egyszersmind. A dolog tudniillik úgy van, hogy a műveltség tulajdonképen az akaraterő kifejlesztése, nem pedig a tudás nagysága, vagy az érintkezés finomsága. Az a valódi művelt ember, aki tud magának parancsolni, aki nem engedi, hogy hajlamai, vágyai, indulatai legyenek fölötte úrrá. r Es ha ezt a fogyasztási statisztikát nézzük, bizony eléggé a sorozat elejére kerül a monarchiánk. Hogy mennyi szappant fogyasztunk el fejenkint és évenkint, azt nem tudjuk, de hogy Ausztria-Magyarországon minden teremtett lélekre 10-5 liter elfogyasztott pálinka esik egy évben, — ezt, sajnos, mindnyájan tudjuk. Mit jelent ez? Sokat; nagyon sokat! Azt jelenti, hogy ha csak egy koronára vesszük is egy liter ember- irtónak az árát— minden fejre 10—11 korona értékű pálinkafogyasztás jut. Magyarország lakossága tehát körülbelül 220 millió koronát költ évenkint az alkoholra, amelyre pedig semmi szüksége sincs se testének, se lelkének. Ha azután tovább gondolkozunk s megállapítjuk, hogy nagyon sok ember (férfi, nő, gyermek, csecsemő stb.) egyáltalán nem fogyasztja az alkoholt, ez az óriási összeg a lakosságnak, mondjuk, egynegyedére, egyötödére hárul. A 220 millió korona évi kiadás ilyen módon 4—5 millió embernek a terhe. Ez megint azt jelenti, hogy Magyar- ország lakosságának egynegyedrésze fejenkint és minden évben 40—50 koronát ad ki pálinkára. (Ebben az ösz- szegben persze nincs benne az elfogyasztott bor és sör ára.) Rettenetes még elgondolni is azt az őrült pazarlást, a nemzeti vagyonnak ilyetén pocsékolását! Ennél az anyagi veszteségnél azután csak az a rettenetesebb, ami az alkoholfogyasztásnak szükségszerű okozataként jelentkezik, a testi és lelki elkorcsosodás: a test elsorvadása, a szellem elhomályosodása, a lelkierő teljes megfogyatkozása. Az alkohol mértéktelen fogyasztása kivetkőzted az embert emberi mivoltából, állattá aljasítja, bűnökbe kergeti — mint azt napról-napra olvashatjuk a lapok törvényszéki rovatában. És mit teszünk, vagy mit tettünk ez ellen mostanáig? Semmit, vagy úgyszólván semmit; mert azt csak nem mondhatjuk valaminek, hogy van hazánkban egy alkoholellenes szövetség, annak jó nehány fiókja s a ligának talán félszázezer tagja (20 millió emberből!) és van egy pár antialkoholista szaklapunk. Ez valóban alig több a semminél ! Hiszen ennél többet érne egy szigorú törvényszakasz, mely megbélyegezné a részeg állapotban, nyilvános helyen megjelenő embert, mint meg- bélyegzi és megbírságolja az amerikai törvény. Az összes alkoholellenes társadalmi mozgalomnál többet érne a korcsmáknak 36 órás vasárnapi munkaszünete (szombat este 6 órától hétfő reggel 6 óráig). Legtöbbet érne pedig Az „EGER“ tárcája. Gyümölcsoltó. Hosszú, mély álmából ébred a természet, Enyhe sugár vet a tél dühének véget; Itt a tavasz újra! Madárral, virággal Köszönti a Szüzet. Pacsirta dalával Zeng, csattog a légben. Tán a párját várja, Utána epedve dalol pici szája? . . . Mind nem!... Azt énekli drága imát mondván : Üdvözlégy, szép Szűz Mária, Gyümölcsoltó napiján! . .. Mit suttog az erdő — mit suttog a levél?... — Örülnek, hogy a természet tavaszköntöst vevén, Kibújhat újra a kis levél a zöldben S osztozhatik ő is — a nagy, nagy örömben, Abban az örömben, mit dalol a madár, Hogy a természetre uj öröm napja vár; Abban, mit suttog a szellő erdők alján: Üdvözlégy, szép Szűz Mária, Gyümölcsoltó napiján. .. Megjön fecske, gólya idegen honából, Hogy részt kapjanak a legszebbik imából, Mit az erdő fái közt a madár csattog. . . Felébrednek mind a virágok alattuk Megnyílnak ajkaik és dicsérik legott A napot, mely nekik feltámadást hozott, Hóvirág, ibolya ekkép imádkozván: Üdvözlégy, szép Szűz Mária, Gyümölcsoltó napiján ! . . . Szótalanul csupán c<ak az ember nézi, Amint a természet hálát rebeg néki. . . Majd könye kicsordul, térdre hull legottan S zokogva imát mond ajka meghatottan: Bocsáss meg, Szűz Anyám! Bűnös valék, érzem... Bűnösök oltalma, halldd meg esdeklésem ! És a legszebb ima hallatszik az ajkán: Üdvözlégy, szép Szűz Mária, Gyümölcsoltó napiján! . .. A nap koronája már ragyog az égen. A bűuös még mindig imádkozik, térden. . . És a szép természet hálatelve nézi, Ahogy az ember a Boldogságost kéri. . . Újra mozdul ajka. Napsugár, madárdal Mind-mind egyesül a térdeplő szavával, A fölséges imát véle együtt mondván : Üdvözlégy, szép Szűz Mária, Gyümölcsoltó napiján ! . . . Lorán József. Az esperantóról. Bizonyára nem egy akad olvasóink között, aki komolyabban érdeklőd k a legújabb és ed- digelé legtökel-tesebb világnyelv iránt, melynek egyik apostola vasárnapra városunkba jön, hogy itt előadást, majd pedig tanfolyamot tartson. Érdekesnek tarijuk itt megemlíteni, hogy az egyetemes nyelv megalkotására irányuló törekvések régebbi keletűek. Az első öntudatos törekvésnek nyomait Rajmundus Lullus, angol tudós, fellépésével tudjuk ed'iigi kutatásaink eredményeként kimutatni. Lullust 1561- ben tűzhalálra ítélték. Lulus jóval megelőzte korát. Lullust ól az Esperantoig ezer és egynéhány kísérlet történt, amelyek alkotói miud a nemzetközi érintkező nyelv kérdését óhajtották megoldani. Természetesen sikertelenül. Ennek következményeként az emberiségnek kevésbbé fejlődésképes tagjai hamar kimondották ennek az eszmének halálos Ítéletét, hogy t. i. ez utopia. Mindenben van fejlő lés. E törekvésnek is meg volt a saját evolúciója. A sok ezer kísérlet és a volapük kudarca meghozták a f jlődés gyümölcsét — a sikert. (Érdekes, hogy Schleyer
