Eger - hetente kétszer, 1910
1910-08-13 / 13. szám
Előfizetési árak: Egész évre- „ 10 korona. Fél évre _ ......... 5 » N egyed évre .. 260 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények — intézendők. ■ Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők. HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1910. — 13. szám. XXXIII. ÉVFOLYAM. —- ■ Szombat, augusztus 13. gyár közmondás úgy fejez ki, hogy ahányszor a kerék föl, annyiszor le. Éz a társadalmi vérkeringés hasznos is, mert az új emberek friss energiája az új helyzetekben, eleven élet alakjában, serény cselekvésben nyilvánul. Es ez hasznára válik az általános fejlődésnek. Eddig rendén volna a dolog, mert a nemzettest egyeseinek vagyonoso- dása, emelkedése legtöbbnyire az ösz- szességnek vagyonosodását, emelkedését is jelenti, kivált akkor, hogy ha a gazdagság, az elért siker kitartó munkának jól kiérdemelt eredménye. Ámde van az éremnek másik oldala is. Sötét, komor oldal: erős árnyék az átható fény mellett. Ilyen az egyke-rendszer, mely mindjobban terjed s a meg- seszületett emberek gyilkolása, mely szintén napirenden van. Mint említettük, a legelőkelőbb és a legszegényebb osztálynál nem érvényesül a társadalmi hajcsövesség és így ezeknél legnagyobb a természetes szaporodás. A többi osztályban, vagyis az emelkedésre képes társadalmi rétegekben, már mind ritkább lesz a gyermek, folyton csekélyebb a szaporaság. A gyermek ugyanis jelentékeny teher, kivált az olyanoknak, akik emelkedni akarnak. Nevelése a sok szülői gond mellett jelentős anyagi áldozattal jár, amely áldozat a gyermekkel együtt növekedik. Ez a teher akadályozza az önző szülőt a maga egyéni életszükségleteinek kielégítésében, a kényelmes életmód elérésében, az emelkedésben. Ennek eredménye, hogy az egyéni érvényesülés vágyának és a fajszeretetnek küzdelmében az utóbbi lesz a vesztes. Ezt a veszteséget a születést jelző számokkal szomorúan világítja meg a statisztika. E beszélő számok azt mondják, hogy ez a természetellenes jelenség mind nagyobb körben mutatkozik. A Duna-Tisza között elterülő Kánaánban például csak egy gyermeket nevel a legtöbb emberpár; a Dunántúl annyira megszokott az egyke, hogy az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület törvényes intézkedéseket, kormány-beavatkozást sürget. Egerben is kisért ez a rém, ameny- nyiben a születési statisztika messzire elmarad az átlag mögött. Egészséges vidéken, mint aminő Eger is, átlag és évenkint 40—43 születésnek kell esnie ezer emberre. És mit tapasztalunk ? Azt, hogy a legutóbbi tíz év alatt így alakul a házassági és születési stallfeZilIlidi . Házasságkötés: Születés: ebből törvénytelen : 1999-ben 196 — — 1900-ban 183 954 93 1901-ben 237 950 73 1902-ben 203 1033 80 1903-ban 217 943 69 1904-ben 240 967 68 1905-ben 212 982 70 1906-ban 220 951 56 1907-bpn 230 985 64 1908-ban 274 1005 62 A „társadalmi hajcsövesség“ kára, Eger, 1910. aug. 12. (b.) Egy szellemes francia író így nevezte el a társadalomban feljebb emelkedésre irányuló vágyat, törekvést. Vannak ugyanis osztályok, illetve azok keretében egyesek, akik könyökkel, ököllel, fáradhatatlanul tülekednek az élet nagy versenyében. És a maguk szűkre- szabott, keskeny utacskáján lassankint, szinte észrevétlenül emelkednek mind följebb, úgy, mint a hajszálcsövekben a nedvesség. El nem tagadható, hogy a társadalmi hajcsövességre nagy szüksége van minden nemzetnek, minden népnek. A nyugodni nem tudó, munkaszerető emberek jelszava az excelsior. És az érvényesülés vágyáról csak az mond le, akinek nincs reménye. A „Lasciate ogni speranza“ csak azoknak erőit ernyeszti, akik már nem mehetnek feljebb, vagy akik eleve tudják, hogy úgy se képesek följebb menni. Ezek: a legelőkelőbbek és a legszegényebbek. A tömegek felszínén mozgók közül napról-napra sokan merülnek el halálozás, erkölcsi vagy anyagi bukás folytán. Ezeknek helyét pótolják azok a szerencsések, akik lassankint küzdöt- ték fel magukat a felszínig. Ez a körforgás állandó, mert a családok történetében is többnyire érvényesül a hullámvonal elmélete, amelyet a maAz „EGER46 tárcája. Az „Eger“ őse. — Két cikk az „Egri Értesítő“ -ről. — II. A második szám már hírt se ad az egri viszonyokról. Közi még a pesti, aradi, brassói, miskolczi, újvidéki, pancsovai, győri, sziszeki, zimonyi és kassai piaci árakat is, de az egrit nem. Szinte szerencsére, akkor alakult a Katolikus Legényegylet és így két számon mégis volt e réven valami egri íz. Szeptember 19-én (6. szám) már ,,Vegyes hírek“ címen is van rovata. Ebben találunk híradást Pozsonyból, Debreczenből, Queretaróból, Baselból, de Egerből és környékéről csak később és akkor is csak egyet (a 8. számban). Szól pedig ez a következőképen: „Kápolnáról írják nekünk, hogy ott f. hó 20—21-ke közti éjjel az urasági legelőn H. P. vendéglős mustra-juhnyájából a farkasok 65 darabot megöltek s mintegy száz darabot megmarczangoltak. A vidék Nimródai el is határozván a vadakat hálóba ejteni, az idő óta, ma sept. 25-én 2-od ízben tartanak reájok nagyszerű vadászatot.“ Ettől kezdve nincsen egri hír november 3-ig, amikor .az októberi diploma kiadása alkalmából tartott Te Deumról számol be 17 sorban és Bartakovics Béla főispáni kinevezésén örül a következőkben: „A tegnap hozzánk érkezett bécsi újság . . . mélyen tisztelt és szeretett főpásztorunk nm. s főt. Bartakovics Béla Érsek ur Őkegyelmességének kineveztetését hirdeti Hevesmegye főispánjának. Éljen nagylelkű főis- pányunk s az Isten áldása kövesse az ő magas működéseit megyénk, hazánk boldogítására.“ Ettől kezdve lassankint mind többet (de persze még mindig nagyon keveset) foglalkozik az Egri Értesítő — Városi és vidéki posta c. rovatában — egri ügyekkel, írván ilyfajta híreket (20. szám): „Némely bécsi lapok s utánuk hazai lapjaink is azon hírt terjesztők el, hogy városunkban a typhus nagy mértékben uralkodik s életkor és nemi különbség nélkül, már többeket áldozatul ejte. Mondanunk is fölösleges, hogy ezen hir alapjában hamis s csak valamelyik bécsilapnak kacsatojáson ülő levelezője, vagy újdondásza alól x-epülhete ki.“ Ugyanebben a számban van a Bach-hu- szárok elleni merényletekről a következő hír is: „B.—J. Egy idő óta városunkban az ab- lakbeverések annyii-a napi-, vagyis inkább éjji renden vannak, hogy az ó rendszer hivatalnokainak egy része, éjjeli őrök felállítása által kénytelen — a többeken közülök ismételt — hasonló beverések ellen magát biztosítani. A nemzeti becsület éi-dekében történendő- nek véljük, midőn ezen soha eléggé nem kárhoztatható éretlen eljárás ellen nyilvánosan felszólalunk. Ha a fő- és egynémely vidéki városban is, az összes népség kedélyeit felizgató események alkalmával, az ingerlékenyebb fiatalság részéről hasonló jelenetek fordulnak elő — azok ott — habár nem helyeselhetők, de a személyes érdeken túlemelkedett nemesebb
