Eger - hetente kétszer, 1910
1910-08-13 / 13. szám
2 EGER. (13. sz.) 1910. augusztus 13. Az első, amit tapasztalunk, az, hogy csak kétszer volt 1000-nél több születés, pedig ha csak 25 ezer lakost veszünk is, legalább 1050 gyermeknek kellett volna születnie éven- kint; 30 ezer lakosnál meg 1200—1300 gyermeknek. De menjünk tovább! A házasságok száma e kilenc év alatt átlag 20—25%-al emelkedett, a születések száma pedig legfeljebb 5—6 százalékkal. Különös végre, hogy a törvénytelen gyermekek száma folyton apad, és 10 százalékos átlagról 6-ra esett. Nem azért, mintha erkölcsösebbé lett volna Eger népe, hanem bizonyára más okból. . . Az az eset, hogy egy szülésznőt letartóztattak, egy orvost pedig elitéltek, csak egy-egy a nagyon sok közül. Mindenki beszél róla, még a népesség legalsóbb rétegeiben is terjed a gyermekpusztítás, de hiányzanak a bizonyítékok. Az önzés legyőzi a faj szeretetek a boldogulás vágya saját magzatának gyilkosává teszi a szülőt s a társadalmi hajcsövesség az elnéptelenedésre visz. . . Hol van a gyógyszer? Csak a lélekben, a bensőben, a lelkiismeretben, mely önmagával kénytelen számolni, önmagát ellenőrzi és önmagának bírája. A jó lelkiismeretnek legbiztosabb alapja pedig a szilárd hit, a tiszta erkölcs. Megyei és városi ügyek. Képviselőtestületi közgyűlés. Miut említettük is, Eger város képviselőtestülete holnap, augusztus hó 13 án d. e. 11 órakor és folytatva d. u. 3 órakor a város közháza nagytermében rendes ülést tart, melynek tárgyai közül kiemeljük a következő fontosabbakat: A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter leirata az állami főreál, áll. elemi iskolák és állami ovodák javára fizetendő hozzájárulás szempontjuknál fogva, mégis némileg menthetők; soha sem menthetők pedig és kétszeresen kárhoztatandők nálunk, hol azok — becsületére a minden ily botrányos jeleneteken mélyen megilletődő és boszankodó mívelt fiatalságnak — épen nem izgató political események befolyása alatt történnek s csupán mint korcsmái botrányok, némely, a mívelet- lenebb osztályhoz tartozók személyes bosszújának, nemtelen eredményeiül tekinthetők. Az ily éretlen gyerkőczöktől, kik elleneink által oknélkül is eléggé becsmérelt nemzetünknek, minden körülmények között, csak gyalázatára válhatnak, nem sokat várhat a kedves anya, a hon. Nem jobb volna-e, ha az ilyenek idejűket nemesebb foglalatosságokra: munkára, tanulásra és olvasásra használnák föl? Tisztelt munkatársunk ezen bár erősen kifejezett rosszalásához a szerkesztőség csak annyit kíván még hozzá tenni, hogy a személyes aljas bosszú nemzetünk nyílt, lovagias jellemével össze nem lérvén, az ily rakonczát- lanságok minden derék magyar ember lelkében indignatiot költőnek fel.“ alól való felmentés és a fennálló hátralék elengedésére vonatkozólag. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter leirata az állomás újjáépítési költségeihez való hozzájárulás tárgyában. Hevesvármegye törvényhatósági bizottságának határozata az 1910. évi kövezetvám költségvetés jóváhagyásának megtagadása tárgyában. A tanács jelentése az 1910. év hátralévő része s 1911. 1912. évben szükséges nyomdai munkák biztosítása céljából megtartott versenytárgyalás eredményéről. Füzesabony községgel a villamos világítás tárgyában kötött szerződés. A pénzügyi szakosztály javaslata egy Szarvaskőtől Egercsehin át Pétervásárig vezető útvonal kiépítési költségeihez való hozzájárulásra vonatkozólag. 16 különféle számadás. Az alapítványi női kórház igazgatóságának előterjesztése a Paulai szent Vinczéről nevezett női szerzettel való tárgyalásra felhatalmazás megadása iránt. Az áll. polgári leányiskolái igazgató kérelme női kereskedelmi tanfolyam felállítása iránt. A vízvezetéki bizottság előterjesztése a jegyző és mérnök tanulmányi útra leendő kiküldése iránt. Az egri bor értékesítése. Örömmel állapítjuk meg, hogy szinte általános érdeklődéssel kisérik borosgazdáink az egri bor értékesítésére vonatkozó cikkeinket. Értjük és méltányoljuk ezt az örömet, mert hiszen egy, ma már csak pangásban levő üzletágunknak föleleveuítéséről van szó. A pincében tartott tömérdek bor önmagát emészti, fogyasztja. A gazda, szegény, szinte fél a nagy terméstől, mert a régi is a nyakán van s így csak újabb megterheltetés reá a hordók beszerzése. Fontos érdeke tehát városunknak, hogy a borértékesítő részvénytársaság ügyét minél előbb tető alá juttassa, mert minden elvesztegetett nap csak újabb veszteség. Hogy szolgálatot tegyünk az érdekelteknek és érdeklődőknek, itt adunk egy levelet. Szakembertől való, mert hiszen írója a Borászati Lapoknak társszerkesztője, aki már több önálló munkával is gazdagította a bortermelésre Egy tűzesetről pedig így ír az Egri Értesítőnek ugyanez a száma: „November 2-án reggel 1 óra tájban Egerben az úgynevezett „Szala“ külvárosrészben tűz ütött ki, melynek egy ház esett martalékául. A csinos, tiszta földszinti ház egy, jelenleg a váczi fogházban letartóztatott czigányé volt, kire nézve a szenvedett kár mindenesetre érzékeny. Általánosan hiszik, hogy a tűz valami gonoszlelkű gyújtogatónak bűnös mivé, de még jelenleg ez iránt mi bizonyost sem tudni.“ Az Egri Értesítő azután Visontai Kovách László kezdeményezésére a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület hivatalos lapjává lesz, majd hetilappá alakul még 1860. végén, de akkor már egy ív terjedelemben jelenik meg. Körülbelül két év múlva Egri Posta lesz a neve, végre pedig 1863-ban „Eger.“ Mint ilyen áll fenn az érseki líceumi nyomda kiadásában 1893. szeptember végéig, hogy azután mint redivívusz a f. év derekán újra megkezdje pályafutását. . . (b. /.) vonatkozó irodalmunkat, sőt legutóbb a borért ékesítésről írt egy vaskos könyvet. Nigyon megszívlelendő tanácsa a következő : „A minap az érdekeltség tartott ez ügyben tanácskozást, most az „Eger“ karolja fel a kérdést. Úgy látszik abban megegyeznek, hogy részvénytársaságot kell létesíteni és nem pinceszövetkezetet. Azonban ne gondolják azt, hogy ezzel már a kérdést helyes mederbe terelték. Nem a szervezet biztosítja az intézmény boldogulását és hasznos munkakifejtését, hanem elsősorban és szinte kizárólag annak vezetője. Ha igazán hozzáértő ember vezet egy termelői borértékesítő intézményt, az boldogulni fog akár pinceszövetkezet, akár részvénytársaság legyen az. Nekünk igen szépen prosperáló szövetkezeteink is vannak, igaz nem sok (a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének borgazdasága, „Uribor“ tokaj- hegyaljai bornagytermelők szövetkezete, Czeg- lédi szőlősgazdák pinceszövetkezete stb.); azonban a részvénytársaságok, úgy látszik, mégis nagyobb eredményt érnek el. (Gyöngyösvison- tai bortermelők szövetkezete mint r.-t., Kecskeméti bortermelők részvénytársasága, Tokaji bortermelők társasága r.-t. stb.) Tehát egyáltalában nem lesz elég, ha az egri gazdák valamely kedvező eredménnyel dolgozó termelői borértékesítő részvénytársaság alapszabályát veszik mintául. Ez legyen a legkisebb gondjuk. Hozzáértő szakember után nézzenek elsősorban! Ezen fordul meg minden. Ha ru- tinirozott kereskedőt tudnak megnyerni a maguk céljára, annál jobb. Ha termelőt állítanak a szervezet élére, akkor csak olyan embert bízzanak meg ezzel a, feladattal, aki a bor- értékesités mesterségének minden csinját-biuját érti. Bort termelni és kezelni már nagyon sokan tudnak ma. Azonban bort értékesiteni, vajmi kevesen. Legkevésbbé a termelők. A legjobb tanács, amit az egrieknek adhatok, az, hogy mielőtt a szervezés munkáját megkezdenék, kérjék ki Heuduska Rezsőnek, a Gyöngyös-visontai bortermelők szövetkezete mint r.-t. vezérigazgatójának véleményét. Ava- tottabb emberhez aligha fordulhatnak. Ha pedig tényleg „idegenben“ keresnek tanácsot, akkor forduljanak Héjjas Mihályhoz, a kecskeméti r.-t. ügyvezető igazgatójához. De ne próbálgassanak! Próbálgatással semmire sem fognak menni. Oly ember tanácsát kérjék ki, aki biztos kézzel vezeti révbe sokat hányatott hajójukat. Budapest, 1910. aug. 9. Liptai Albert, a „Borászati Lapok“ társszerkesztője.“ A tanács jó, okos. Csak követni kell, mert máskép elveszti az értékét. Hódoló felirat a királyhoz. I. Ferenc József aug. 18-án éri meg nyolcvanadik születésnapját. Ebből az alkalomból nemcsak az uralkodóház ünnepli az ősz családfőt, hanem népei is hódolatára sietnek. Hevesvármegye törvényhatósága még júniusi közgyűlésében kimondotta, hogy a nevezetes évforduló alkalmából hódoló feliratban üdvözli az uralkodót. A felirat, mely a napokban rendeltetési helyére jut, egész terjedelmében a következő: Császári és Apostoli Királyi Felség l Legkegyelmesebb Urunk! Hevesvármegye törvényhatósága lelkében az alattvalói hűség és hódolat mellett melegen
