Eger - hetente kétszer, 1910

1910-08-10 / 12. szám

Előfizetési árak: Egész évre__ _ 10 korona. Fél évre _____ 5 » N egyed évre _ 2 60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények —---------= intézendők. ..........­K iadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfize­tések és hirdetések küldendők. HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1910. — 12. szám. —XXXIII. ÉVFOLYAM. Szerda, augusztus 10. A kenyérkereső asszony. Eger, 1910. aug. 10. (b.) Pár évvel ezelőtt az angol­kisasszonyok egri intézetének évzáró vizsgálatán volt jelen e sorok írója. Az iskola nagyérdemű vezetője, M. Beleznay Etelka, rövid búcsúbeszédet intézett a szünidőre távozó leánykák­hoz. A főnöknő szavaiban a nő és pedagógus, a vallás és erkölcs őre, a családért és nemzetért aggódva lelke­sedő honleány nyilatkozott. „. . . Kis leányok, maguk most két hó­napra pihenni mennek kedves szüleik, sze­retett családjuk körébe. Ez a „pihenés“ szó azonban nem azt jelenti az ilyen ser­dülő leánykáknál, hogy most már semmit, se csináljanak 8—10 hétig. A világért se! Csak azt jelenti, hogy rendszeres iskolai ta­nulmányaikban pihennek meg, de más hasz­nos dologgal foglalkozniok kell, mert soha se szabad munka nélkül maradniok! Segít­senek tehát otthon édes jó anyjuknak a ház­tartásban: fogják meg a főzőkanalat, a por­törlőt; álljanak a mosóteknő, vagy a tűz­hely mellé. így játszva tanulhatják meg azt, amire minden nőnek szüksége van, mig itt, az iskolában azt. tanulták, amire csak a mű­velt nőnek van szüksége. ..“ Körülbelül így beszélt a magyar katolikus nőnevelésnek ez a lelkes apostola, megrajzolván e pár szóval a kenyérkereső asszony eszményi képét. Az „EGER44 tárcája. Az „Eger“ őse. — Két eikk az „Egri Értesítésről. — I. A Bach-rendszer lejárta magát. Veleszü­letett a romlás; meghalt végelgyöngűlésben. És Bach után jött Goluchovszky gróf, majd Schmerling. A magyar nemzet kezdett életjelt adni magáról; bátorságot vett ahhoz, hogy hazafias érzelmeit, nagyjai iránt érzett hálá­ját, tiszteletét kifejezze. A hazafias felbuzdulás szinte tüntetőén kereste az alkalmat. A Ka- zinczy-ünnep után hamarosan két nagy költőnk szobrát leplezik le: a Berzsenyiét Niklán és a Kisfaludy Sándorét Balatonfüreden. Ekkor in­dítanak gyűjtést a Petőfi Sándor szobrára és a Magyar Tudományos Akadémia palotájára is. Ismét hódolnak a magyar divatnak ; ele­ven lesz a közélet, egymásután alakulnak a társadalmi, jótékonysági és irodalmi egyesü­letek s indulnak meg az újságok. Ekkor keletkezik városunkban az első Legyen a nő művelt, mert csak ilyen i lólekből sarjadnak szép virágok, és ! csak így lehet gyermekeinek hivatott nevelője; legyen jó gazdasszony, mert csak így lehet férjének hűséges munka­társa, a családfő keresményének bölcs beosztója, okos felhasználója; legyen házias, mert csak így teremthet majd kedves, meleg családi tűzhelyet, derűs otthont. . . Valóban nagy szerencse lenne, lia ilyen volna minden magyar nő. El se képzelhető a nemzeti haszon, ha min­den tűzhelynél ilyen asszony éleszt­getné a veszta-lángot és valóban „fe­leség“ lenne minden asszony, felező osztályos társa urának minden jóban, minden rosszban, örömben és bánat­ban, munkában és szórakozásban egy­aránt. A tiszta és boldog családi élet a jó feleségtől függ s a jövő nemzedék sorsa a jó anyák kezében van. A jó feleség és jó anya a legideálisabb ke­nyérkereső asszony, mert a családnak, a nemzetnek meg nem fizethető tőke- gyűjtője vallásiakban és erkölcsiekben, szellemiekben és anyagiakban egyaránt. Ha minden nő így fogná fel a maga nemes hivatását; ha helyesen, okosan mérlegelné helyzetét és ha őrzőangyala lenne a maga szűkebb tulajdonképeni hírlap is „Egri Értesítő" címen. (A Joó János „Héti Lapok" c. folyóirata csupán iparművészeti dolgokkal foglalkozott s két íz­ben is megindult 1838-ban és 1847-ben hogy rövid pályafutás után megszűnjék.) A lapot Zeisler Lajos egri kereskedő (Belváros 239. szám) adta ki és Montedegói Albert Ferenc dr. szerkesz­tette. Szerdán és szombaton jelent meg, mint a mai „Eger“, és az érs. líceumi nyomdában készült. Terjedelme kis félív és előfizetése helyben 4 frt, vidékre postán 5 frt 20 kr. volt. Az Egri Értesítő első száma 1860. szeptember 1-én jelent meg, tehát 50 évvel ezelőtt. Bekö­szöntője megvilágítja irányát is a követke­zőkben : „Körültekintvén a világon, szembeötlik, miszerint a közlekedés fejlődésével, gyorsítá­sával és könyebbítésével a társadalmi élet élénksége, az ipar és kereskedés jelentősége is gyarapodnak, az anyagi jólét pedig avval egy­aránt fejlődik. Ki a jelenkornak ezen jellemző tulajdonát félreismerni, vagy épen megvetni akarná, az csak saját kárán venné, még pedig hamar, észre, hogy a kor követeléseitől elma­radván, saját érdekeinek ő maga legnagyobb gátlója, ellensége; hogy ellenben mind az mi környezetének: minden család boldog lenne; minden nemzet boldogulna és nem kellett volna külön könyvet írni A kenyérkereső asszonyról, amit most a Budapesti Hirlap adott ki. Sajnos azonban, ma már ott tar­tunk, hogy kétes értékűvé lett a köz­mondás. Nagyon sok zsák marad folt nélkül és viszont nagyon sok foltnak nem akad zsákja. A házasságtól férfiak és nők egyaránt irtóznak. Terhet, nyű­göt látnak benne, mert bizonyára nem jó családi életet láttak gyermekkoruk­ban. A jó megélhetésnek, a kényel­mes életmód akadályának nézik a há­zasságot, mert nem hajlandók a leg­tisztább örömre: másért is dolgozni, másért áldozni, másért gyakorolni a lemondás nemes erényét. Ezért kell tülekednie olyan sok nőnek az élet nagy versenyében. A nőnek hivatását megszabta a Gondviselés: útja a családban kezdő­dik és ott végződik. Csakhogy erről az útról mindig több és több nő tér le, hogy önállóan, támasz és gyámolító nélkül vegye fel a harcot az élettel. Különö­sen a középosztály leányai mennek ke­nyérkereső pályára tízezrével, mert a középosztálynak ártott meg legjobban a fényűzés, a szabados szellem, a mo­dern erkölcsi irány. a forgalom, az üzletek élénkítése mellett tör­ténik, az egész hazának, ügy, mint az egyes helyek érdekének előmozdítására szolgál. Ezen meggyőződéstől lelkesítve mi is kilépünk la­punkkal a színtérre azon biztos reménytől ve- vezettetve, miszerint Egervárosa tisztelt lakos­sága a város vidék kereskedelmi műipari ér­dekek ápolására szánt ezen válalatunkat helyes tapintattal méltányolni s lelkes részvétével pártolni szíveskedendik. Kisebb városokban is keletkeztek s gya­rapodnak a legűjabb időkben lapok és újságok, melyek városuk, vidékük emelkedése mellett fáradozván, ezeknek érdekét elősegítik. És Eger­ben, azon ős városban, melyben már I. szent István dicső emlékezetű nagy királyunk püs­pöki széket alapított, melynek lakói azon bús korban, midőn a félhold vad fiai hazánkat le- igázni törekedtek, vitézségükkel tündöklőnek, melynek tudományos intézetei a hazának nem egy, de számos jeles polgárt neveiének s mely­nek kies vidékén, regényes dombjain és hegyein a híres, jeles egri bor nagy mennyiségben ér­lel — Egerben mondjuk, nem volna egy lap­nak jövendője? Mi azt nem hisszük, hinni nem akarjuk. Igaz sokan talán inkább politikai,

Next

/
Thumbnails
Contents