Eger - hetente kétszer, 1910
1910-08-10 / 12. szám
2 EGER. (12. sz.) 1910. augusztus 10. Minden józan itéletű ember szociológus is bizonyos mértékben és így minden józan itéletű ember szívesen üdvözli a nők számára írt s a pálya- választásban felvilágosítást nyújtó kalauzt. Az lenne mégis a legkedvezőbb úgy erkölcsi, mint társadalmi szempontból, leghasznosabb a vallási és nemzeti élet érdekében is, ha nem lenne szükség az ilyen kalauzra. Az lenne legjobb, ha a nők visszatérhetnének a hivatalokból a családba s nem bürokraták, hanem ismét feleségek és anyák lennének teljes odaadással és önzetlenséggel. Nem is kellene pedig ehhez más, mint hogy a család térjen vissza a keresztény erkölcstan szeplőtelen talajára. Akkor majd sokkal több lesz a házasság, még több a boldog házasság és — a csekély számú pártában maradt nőt leszámítva — a családban találná meg igazi és méltó működési terét a valódi kenyérkereső asszony. Megyei és városi ügyek. Közigazgatási bizottsági ülés. Hevesvár- megye közigazg. bizottsága f. hónap 8 án, délelőtt rendes ülést tartott Majzik Viktor alispán elnöklésével. A tárgyalt fontosabb ügyek közül megemlítjük a következőket: Az adó a múlt hónapban kedvezőtlenebbül folyt be a tavaly júliusihoz képest. Egerben, mint a törvényhatósági állatorvos jelentette, egy lónál takonykór-eset fordult elő és három gyanús eset van. Tekintettel arra, hogy a gyanús lovak az egri pöcegödör-tiszútóéi, többek felszólalása után, — jóllehet eddigelé minden óvóintézkedést a legszigorúbban foganatosítottak, — az alispán elrendeli, hogy az egri összes lovakat házról-házra járva vizsgálják meg a kir. állatorvosok. Ezt különben leginkább csak a közönség megnyugtatására teszik. Sertésvész 25 községben van a vármegye területén. Beniczky György felszólalása alapján megkeresik a Máv. miskolczi üzletvezetőségét, hogy az eger-putnoki vasút felnémeti átjárójánál (hol a napokban és történt szerencsétlenség) sorompót alkalmazzon és a feljáró út kövezetét javíttassa ki. A szarvaskői várrom ügyében ismét felírt az alispán a közokt. miniszterhez. A múlt hónapban 48-an, (kísérőkkel 65-en) folyamodtak útlevélért; 47 kapott, a többinek ügye folyamatban van. Legtöbben folyamodtak a pétervásári járásból (23) és Egerből (9). Az államépítészeti hivatalhoz egy napidíjas műszaki rajzoló alkalmazását engedélyezte a közig, bizottság, mert a hivatal teendőit nagyon megszaporította az, hogy a 300 ezer koronás útépítési kölcsön felhasználása most van folyamatban. A Verpelét melletti Tarna-híd építését 19,800 koronáért vasbetonból a Kovács Testvérek cégre bízták, amely cég már két ilyen hidat épített Egerben, az irgalmas-útcait és a Pyrker-útcait. A tankötelesek összeírását elrendelték. Az egri líceumi tanítóknak 80—80 kor., összesen 400 kor. tandíjpótlékot engedélyezett a közokt. miniszter. Tudomásul vette a közig, bizottság. — A jövő gyűlés szept. 12-én lesz. Képviselőtestületi gyűlés. Egerváros képviselőtestülete f. hónap 13-án (szombaton) d. e. 11 órakor és folytatva d. u. 3 órakor rendes ülést tart. A királyért. A Szent István trónján dicsőségeesn uralkodó I. Ferencz József királyunknak közelgő 80-ik születésnapja őszinte örömünnepe az ő lojális magyar nemzetének. S a királyát ünneplő magyar nemzet közérzésének alig lehet szerencsésebb tolmácsa, mint bíbornok-főpász- torunknak ebből az alkalomból kiadott körlevele, amelynek nyelvi szépségeit csak azok élvezhetik igazán, kik a mély vallásos érzés, ki- rályhüség és nemzeti törekvések összhangjának e gyönyörű megnyilatkozását az eredeti latin szöveg ékesen szóló tömörségében olvashatják. A klasszikus latinságú körlevél magyar fordítása a következő: E hó 18-ika felséges Urunk és apostoli Királyunk születésének nyolcvanadik évforduló napja. Ez örvendetes alkalmat nagyobb fénnyel megünnepelni késztet a Felség iránt való hűség és szeretet. Elrendelem ezért, hogy e hó 18-án székes- egyházamban, s egyházmegyém minden plébániai és szerzetes templomában, ünnepélyes szent mise végeztessék, a Királyért veendő collectával, s utána szent Ambrus hálaadó himnusával, mely hálaünnepről t. lelkészeim híveiket előzetesen értesítsék és arra a helyi közhivatalokat meghívják. Bár — az Apostol intelme szerint — soha sem szűnnek meg buzgón esdeklő könyörgéseink apostoli Királyunk üdvéért, ez évfordulón mégis lángolóbb buzgóság- ban egybeforrt szívvel fohászkodjunk a Mindenható nagy kegyelméhez, hogy felséges Királyunk születésének úgy ezen, mint még sok következő évnapja boldog legyen, elévűlbetlen erényeinek dicsőségét törhetlen erőben újabb s fenséges tettekkel gazdagítsa, hazánk felvirágzó jólétében és biztonságában legfőbb örömét hirva, s kölcsönös szeretet bensőségével nemzetünkkel összefűzve, dicső földi országiás után nyerje el majdan az égi dicsőség her- vadhatlan koronáját. Kelt Egerben, 1910. évi augusztushó 5-én. József, s. k. bíbornok-érsek. Az ügyvédjelöltek dolga. Székely igazságügyi miniszter kigondolt egy törvényjavaslatot, amelyben nem az lett közérdekű, hogy mennyiben lesz hasznára a jogkereső feleknek, hanem hogy mennyire érdekli a jogot szolgálókat? Ez a javaslat a bírói kor minimumát 28 évben akarja megállapítani az eddigi 26 helyett és hogy a törvény életbeléptétől kezdve a kész ügyvéd még két évig nem teheti ki a névtábláját; már mint kész ügyvéd is köteles lesz két évig másnál praktizálni. vagy szépirodalmi lapot szeretnének megindítva látni városunk kebelében, egy csupán adásvevésnek, puszta hirdetményeknek szánt lapot lenézvén, vagy épen kisszerűnek tekintvén. Engedjenek azon t. urak, kik ily véleményt táplálnak megjegyezni, miszerint az anyagi jólét a szellemi élet élénkségének is legbiztosb emeltyűje, hogy egy gazdag nép a szellemi kincsek, a polgárosodás terjedése iránt is a legnagyobb fogékonysággal viseltetik és hogy mi sem kisszerű mi a kereskedés és ipar érdekei pártolására szolgálhat. Hagyjuk a politikai kérdések fejtegetését, a szép irodalom bájos virágjainak termesztését hazánk fővárosai független nagy lapjainak feladatul, s szorítkozzunk egyenlőre arra, városunk forgalmára, kereskedésére, műiparára nézve közlönyül szolgálni, s így anyagi fejlődéséhez járulni; — ez ugyan fénytelen, szerény, de termékeny és hasznos színtér, mely a kedély, a szellem kies és komoly termékire is előkészíti a földet. Fizessünk tehát elő e szerény lapra, biztosítsuk fönnállhatóságát részvét és pártolás által, s használjuk azt városunk kereskedése, forgalma s műipara élénkitésére, emelésére, városunk dicsőségére, hasznára lakóinak kényelmére. Azon elvnek hódolván, hogy az evés közben az étvágy is növekszik, bátran és városunk lelkes polgárainak helyes tapintatukba bízva lépünk ki a műtérre, indítjuk a mai számmal vállalatunkat. És midőn ezt tennők, mivel kezdhetnők helyeseben e lap működését mint a kereskedés történetének rövid vázlatával, melyet a következőkben adunk elő. A.“ Látjuk tehát, hogy az Egri Értesítő nem foglalkozott politikával, hanem a szellemi és anyagi fejlődés érdekében akart küzdeui, még pedig eleinte oly általánosságban, hogy az első számok (egy-két alkalmi cikk kivételével) akár Debreczeni, Kassai vagy Aradi Értesítő címet is kaphattak volna. Egy cikksorozat „A kereskedés történetének rövid vázlatá“-t adja nagyon hosszasan, hónapokig. Azután van egy cikk a borkőről, másik a gazdászati egyesületek hatásáról, a pálinka adóztatásáról, az állambevételekről és kiadásokról stb. stb. Az „Egri értesítő“ első számában például összesen ennyi az egri vonatkozású rész: Eger, aug. 31-én. Nálunk a gabonaüzlet többnyire a város és legközelebbi vidék szükségére szorítkozik és csak ritkán vásároltatnak itt nagyobb mennyiségek. A mai hetivásáron kelt: tiszta búza: Ó kerestetik. — Új (165 f. súlyú) köble 6 frt. 50 kr. —7 frt. — — Kétszer (150 f.) 4 frt. 50 kr.—5 frt. — Rozs (140 f.) 3 frt. 60 kr.—4 frt. — Árpa 2 frt. 50—80 kr. — Zab 2 frt. Tengeri 3 frt. 40 kr. Eéri borüzlet. Itt középszerű szüretet várunk úgy mennyiségre, mint minőségre nézve, de ha az idő ezentúl is úgy kedvez, mint most egy hét óta, még igen jó borra is számíthatunk. Jelenleg a borüzlet élénktelenségben pang, a pincékben nagy készletek vannak felhalmozva, ára: 6 forinttól 10 forintig akója. Leginkább kerestetnek a fehér és sillerborok, kevésbbé kelnek a nehéz fekete borok; a forgalom jelenleg a városra s közel vidékre szorítkozik, de szüret után várjuk a távolról jövő borvevők érkezését.“ Úgy látszik, hogy az egri bortermelőknek ötven évvel ezelőtt is az volt a bajuk, ami ma: nem volt piacuk. . . (Folytatjuk.)
