Eger - hetente kétszer, 1910
1910-08-03 / 10. szám
Előfizetési árak: Egész évre- - 10 korona. Fél évre _____ 5 >» N egyed évre - 2 60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények ■ ■ ■ intézendők. ===== bL Kiadőhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők. HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1910. — 10. szám. XXXIII. ÉVFOLYAM. Szerda, augusztus 3. A népszámlálásról. A képviselőház a napokban fogadta el az 1910. évi népszámlálásról szóló törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben. Szürke hir ez s mégis érdekesebb a múló hatású legvéresebb tragédiánál. Szerényen húzódik meg a hírlapok belpolitikai rovatában s nemzeti életünkre mégis nagyfontosságú, mert mondhatnék: hazánk népe érettségi vizsgálat előtt áll. Számos kérdésre kell feleletet adnia. És az így képződött számok és számoszlopok mindennél beszédesebben mondják majd el: hová jutottunk a lezajlott decennium alatt, milyen a tudása, hite, vére, nemzetisége, mestersége a mai magyarságnak? A népszámlálás a statisztika tudományának legszebb terméke. Talán ép ez az intézmény segíti a statisztika híveit abban a nagy harcban, melyet azért kell vívniok, hogy a statisztika tudomány. És a meggyőzöttek száma örvendetesen szaporodik. Mert a statisztika is veszít merevségéből, mindinkább modernebb lesz. Nem holt számadatok tömege többé, hanem a filozófia, a logika segélyével megvilágított beszédes adathalmaz, amelyből az életnek igen sok viszonylatára, jelenségére, titkára vethetünk fényt. Mindazt a sok jót, amit a statisztika, a következtetéseknek ez a tudománya, nyújtani képes, igen jól felhasználhatjuk mi is az idei nép- számlálásnál. És hogy ez meg is lesz, arra kezesség a mi világhíres, mintaszerű statisztikai hivatalunk: az országos központi statisztikai hivatal. Tehát ami az érdemi előkészítést, a hivatalos részt illeti, attól ne fájjon a fejünk. Azonban e roppant munka sikerét csak részben biztosíthatja a hivatalos készültség. A siker másik része azoknak a számlálási egyedeknek kezében van, kik összeségükben a magyar társadalmat teszik, tehát mindnyájunk kezében. Ezért kell fölébreszteni iránta a közérdeklődést. Ezért nem szabad a közönségnek a népszámlálást valami holt aktusnak tartania vagy hivatalos apparátussal végbevitt zaklatásnak, aminek a tájékozatlanság gyakran minősíti a népszámlálást. Nagyon is életrevaló művelet ez. Azok a rideg számok karöltve haladnak nemzeti életünkkel _Az „EGER“ tárcája. A Balaton költészete. Irta: Madarász Flóris dr. io X. Eötvös Károly. A Balaton tudósai. Kenősei emlék. Befejezés. I Nem annyira költője, mint inkább krónikása, modern Vas Gerebenje a Balatonnak és vidékének Eötvös Károly, aki két kötetben írja le utazását s Balaton körül. Sajátságos könyv. Hű tükre egy régi emlékeiből élő, anekdotázni szerető, szót szóba öltögető magyar embernek, akit mintha csak a régi táblabíró-világból felejtett volna közöttünk a Gondviselés. Előadásában alig van árnyéka a rendszerességnek. A fonal — a Balaton körüli utazás — amelyre a legkülönbözőbb, egymást szeszélyes tarkaságban váltogató történeteket fűz fel. És e fonál nagyon vékony, el-eltünedezik szemünk elől. Minden válogatás nélkül mondja el mindazt, ami eszébe jut s az elmondottaknak csak annyi közük van egymáshoz, hogy színhelyük, kisebb-nagyobb távolságban, ott volt valahol a Balaton környékén. Siófokkal kapcsolatban például vallási kérdésekre terjeszkedik ki, amelyek a híres eszlári ügyben való szereplésével vannak összefüggésben; Tihanyról emlékezvén, nem épen épületes módon élcelődik a katolikus papok rovására, — sőt egy ilyenfajta csipősebb éle kedvéért nem restel visszamenni egészen szent Gellért koráig; Badacsony visszaemlékezteti néhai Ranolder János veszprémi püspökre, akinek ügyeit intézte valamikor, azonban épen nem lehet mondani, hogy emlékének felújításában a kegyelet vezérelné. A Bakony eszébe juttatja a régi betyárvilágot és hosszasan elidőz ennek emlékeinél, amelyeket, mint vármegyei ember gyűjtögethetett össze. A betyárszerelem leírásánál valóságos költői lendületet vesz az a diskurálgató modor, amely az Abbazia-kávéház híres törzsasztalát s a „vajda“ ajkain áhítattal csüngő közönségét idézi élőnkbe legtöbb helyen. A betyárüldözések során fölemlíti a híres almádi csárdát., amely épen Veszprém- és Zalavármegye határán volt, a mestergerenda alkotván a határvonalat. A régi jó pandurvilágban, mikor neszét vette az iddogáló betyár, hogy Zala felől fenyegeti a veszedelem, egyszerűen átült a veszprémi oldalra. A zalai pandúrnak nem lévén jussa oda követni, nem egyszer a határvonalon barátságosan koccintotta össze vele a poharát. De ki tudna rövid idő keretében csak megközelítő képet is adni Eötvös Károlynak egy eredeti, az érdekes egyéniség bélyegét oly s így valósággal a magyarság fotográfiája készül általuk. Csak pár adatot ragadunk ki! A népek csatájában manap az anal- fabétaság percentszáma a műveltség fokmérője. Természetesen az analfabéták csökkenő percentje a műveltség százalékos növekedésére vall. Es ha e növekedésre rámutathatunk, már ez kétségtelen nagy nyereség. Sok nemzetiség él ennek a szegény országnak a testén. Érdekünk, hogy a magyar faj hegemóniája minden országrészen erősbödjék, a nemzetiségiek meg gyöngüljenek. A nép- számlálás lesz hivatott megmutatni: hol kell e tekintetben legerősebben védekeznünk. Végig lehetne így menni az 1900. évi népszámlálási ívek összes kérdőpontjain, jelentőségüket méltatva. De az magától érthető. Inkább azt említjük meg, hogy az 1910. évi népszámlálás a multival szemben két újítást tervez. Szembenéz elsősorban az egy, két gyermek-rendszerrel, hogy tapasztalatot nyújtson e nemzeti veszedelem mérvéről, továbbá közművelődési viszonyainkat fogja mélyrehatóan kutatni. Ennélfogva gazdag adathalmaz gyűnagyon magán viselő könyvéről? Aki jól akar szórakozni, lapozgasson benne. Magyaros észjárás sugárzik ki magyaros szabású mondataiból. Ezt még akkor is el kell ismernünk, mikor egyben-másban felfogása, megfogyatkozott igazságszeretete és elfogultsága ellen tiltakoznunk kell. A Balaton költői érzéssel tölti meg még a tudósokat is, akik komoly tanulmányozás tárgyává teszik vizét, a benue rejlő életet, fövenyét, partjainak alakulását, környékét, annak népéletét és történeti múltját. Ilyen poéta-lelkű tudósa a Balatonnak Hermann Ottó, aki a szemléletes, lendületes, igazán költői stílusnak polgárjogot szerzett a tudományok birodalmában is. Mindaz, amit a Magyar Halászat Könyve cimű remek munkájában a Balatonról, a balatoni halászéletről elmond, tele van költészettel. Minden sorából kiárad vonzalma ehhez a gyönyörű vízhez és szeretete a nép iránt, amely körülötte él, belőle táplálkozik s hozzá köti egész lelkivilágát. Ugyancsak ilyen lelkületű tudósa a Balatonnak a jeles magyar geológus és geográfus, Lóczy Lajos is. Élete legszebb eredményének tekinti azt a nagy munkát, amelyben beszámol hazájának, de meg az egész tudós világnak a Balaton tudományos kutatásának gyönyörű eredményeiről. A Balaton vidékének szeretete vezérli egy harmadik ki-
