Eger - hetente kétszer, 1910
1910-12-14 / 48. szám
Előfizetési árak: Egész évre.. _ 10 korona. Fél évre ____ 5 » N egyed évre 2 60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények ===== intézendők. ■■■= Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1910. — 48. szám. —^=57- XXXIII. ÉVFOLYAM. —— Szerda, december 14. Hevesvármegye közgyűlése. Eger, 1910. dec. 9. Vármegyénk, a magyar alkotmány védőbástyáinak egyik legerősebbje, tegnap tartotta téli rendes közgyűlését. Evvel az alkalommal senki se várt politikai küzdelmet és előre tudta mindenki, hogy a közgyűlés a szélcsend jegyében folyik le. Nemcsak felszólalásokat nem várt senki, hanem még közbeszólásokat se; az előadók egyhangúan lemorzsolt előterjesztéseit egyhangúlag fogadták el. Egyszer azonban sajátságos közbeszólás sivított végig a termen. A hatvaniak kérvényének tárgyalásánál szólt közbe Politzer Jenő csányi birtokos, virilis megyebizottsági tag: Le kellene rombolni minden templomot. . . / A szabadgondolkodók elveinek fo- gadatlan hirdetője nem mondhatott többet, mert általános lett a felzúdulás. A közbeszólásra pedig méltó választ adott a közgyűlés, midőn 20 ezer koronát szavazott meg a hatvani templom újjáépítésére. . . A közbeszólással nem foglalkozunk ezúttal, csak megállapítjuk a tényt, hogy Hevesvármegye közgyűlési termében is résen kell lenniök azoknak, kik szükségesnek tartják a hitet, a vallást, a templomot. A dolog ugyanis úgy áll, hogy még itt is támadásokra lehet elkészülve a vallás. A közgyűlésről szóló tudósításunk különben a következő: Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága hétfőn, december hó 12-én délelőtt 10 órakor tartotta rendes évnegyedes közgyűlését Kál/ay Zoltán dr. főispán elnöklete alatt, mely alkalommal már az uj megyebizottsági tagok is szép számmal vettek részt a közügyek alkotmányos intézésében. Napirendre összesen 333 ügy volt kitűzve, amellyel alig másfél óra alatt végzett a közgyűlés. Felszólalás csak egy tárgynál, a hatvani róm. kát. templom kibővítésére kért segély tárgyalásánál történt, a többi ügyet minden észrevétel nélkül fogadta el a közgyűlés úgy, ahogy az állandó választmány javasolta. A gyorsan pergő határozatok között szinte jó volt kerékkötőnek az a 10 percig tartó névszerinti szavazás, amelyet a törvény értelmében kellett megtartani a vármegyei pénzek elhelyezése ügyében. Napirend előtt Kállay Zoltán dr. főispán melegen emlékezett meg Pásztor Bertalan dr. váratlanul elhunyt megyebizottsági tag érdemeiről, aki nem csupán Eger város társadalmi életében vitt vezérszerepet, hanem tevékeny és igen hasznos tagja volt a vármegyei közéletnek is. A közgyűlés Pásztor Bertalan dr. emlékét és érdemeit jegyzőkönyvbe igtatni rendelte. Ezután felolvastattak a szokásos évnegyedes jelentések s a számonkéröszék jegyzőkönyve, majd a jövő rendes évnegyedes közgyűlést 1911. évi március hó 20-ára tűzeték ki. A belügyminiszter leirata folytán szabály- rendelet készült a községi kör- és segédjegyzők szabadságideje s az evvel kapcsolatos helyettesítések ügyében. A közgyűlés ezt elfogadta. Az állandó választmány javaslatára a föld- mivelési kormányhoz feliratot intéz a törvény- hatósági bizottság az iránt, hogy a növendék- marha-vágást és a külföldre szállítást korlátozza. Gömörvármegye átiratát a vármegyei tiszti- és kezelőszemélyzet fizetésének rendezése iránt, valamint Jásznagykunszolnok vármegye átiratát a Duna—Tisza csatorna ügyében s Békés vármegye határozatát a marhalevelek egészségi záradékának elengedése iránt, pártolják. Ellenben Debrecen város közönségének átiratát a húsdrágaság enyhítése ügyében tudomásul vették, mert a kormány már beterjesztette a képviselőházba a Szerbiával kötendő kereskedelmi szerződésre vonatkozó javaslatait, amelyek főként a hűsdrágaság csökkentésére törekszenek. A jövő évi fősorozás polgári elnökeit s a lóavató bizottság elnökeit jelölte ki ezután a közgyűlés, illetve ugyanazokat kérte fel ezúttal is, akik ezeket a tisztségeket az idén is betöltötték. Az aradi tizenhárom vértanú egyikének, Leiningen Westerburg Károly honvédtábornoknak szobrára eszközölt vármegyei gyűjtés összegét 200 koronára egészítette ki a közgyűlés, majd tudomásul vette a választott és virilis törvény- hatósági bizottsági tagoknak az 1911. évre érvényes és az alispán által bemutatott névjegyzékét, valamint elhatározta, hogy a vármegye- házán a hivatalos órák a jövő évben is egyhuzamban, délelőtt 8 órától délután 2 óráig legyenek. Ugyancsak az alispán előterjesztésére név- szerint szavazással elhatározta a közgyűlés, hogy a vármegyei pénzek és pénzkészletek, úgy mint eddig, ezután is a következő pénzintézeteknél legyenek elhelyezve: az árvapénzek és a gyámpénztári tartalékalap az Országos Központi Hitelszövetkezet pénztáránál, a többi pénzek pedig három egri pénzintézetnél, u. m. 40% a Hevesmegyei Agrár- takarékpénztárhál, 40% a Hevesmegyei Takarékpénztárnál és 20% az Egri Takarékpénztárnál. Eger városának csak három ügye volt napirendre tűzve. A parcellázási szabátyren■. , ■„ : . í;í delet, a Telekessy-uti adásvételi ügy és a Tepliczky Béla-féle adásvételei ügy. Mind a hármat jóváhagyták. A hatvani templomépítő-bizottságnak az a kérelme került ezután napirendre, hogy a vármegye közöusége 20.000 korona segéllyel járuljon hozzá a hatvani róm. kát. templom kibővítésének költségeihez. Az állandó választmány megfelelő alap hiányában elutasítani javasolta a kérelmet, a közgyűlés azonban Keglevich Gyula gróf, Odray Celesztin hatvani prépost és Papp József megyebizottsági tagok felszólalása után, Kállay Zoltán dr. indítványára akként határozott, hogy a kért, 20.000 korona segélyt öt év múlva kezdődően, öt egyenlő részletre elosztva a vármegye rendelkezési alapjából utalványozza, egyben azonban kimondotta a közgyűlés, hogy a jövőben felekezeti célokra segélyt egyáltalában nem ad. Ezután tudomásul vette a közgyűlés az alispánnak a dormándi kolera-ügyben tett jelentését és úgy az alispánnak, mint a fenyegető veszedelem elfojtásában neki segédkezet nyújtó többi tisztviselőnek, hálás köszönetét nyilvánította s a veszedelem színhelyén buz- gólkodó tisztviselők rendkívüli kiadásainak fedezésére kise’bb-nagyobb összegeaet szavazott meg kártérítés címén. Felsőtárkány és Kerecsend községek munkásházak létesítését kérték. A közgyűlés a kérelmet elvben teljesíti és az ügyet előkészítés végett kiadta az alispánnak. A tiszti nyugdij-szabályrendeletet az új viszonossági törvény rendelkezései szerint némely szakaszában módosították, ugyancsak módosították a vármegyei építési és a vármegyei vásárrendtartási szabályrendeletet is. A közgyűlés a módosításokat elfogadta. Két nyugdíjazás is történt. Csömör István megyei utbiztost és Bernekker Ferenc megyei írnokot saját kérelmükre, hosszas érdemes szolgálataik figyelembe vételével teljes fizetősök meghagyásával nyugdíjazták. A közigazgatási bizottság arra kérte a közgyűlést, hogy olyan időben, amikor a közgyűlés határideje összeesik a közigazgatási bizottság ülésének határidejével, a törvényhatóság a közigazgatási bizottság ülését követő napon tartsa meg közgyűlését. A közgyűlés a kérelmet nem teljesítette, hanem felhívta a közigazgatási bizottságot, hogy ő helyezze át az üléseit más napra. A földmívelésügyi miniszter vegyvizsgáló állomás felállítását kérte a vármegyétől. A közgyűlés a kérelmet — mert a vegyvizsgáló állomás sokba kerülne — elutasította. (Kár, mert elvégre is a piacon vásároló közönség egészsége is valami!) Végül kaszárnyaépitkezési ügyekben döntött a közgyűlés. Egerben ugyanis a géppuskaosztag részére istálló és szekérszin kell. Ezért a tornacsarnokot és a kaput más helyre kell áthelyezni. A katonai kincstár csupán a torna- I csarnok és a kapu áthelyezésének költségeihez
