Eger - hetente kétszer, 1910
1910-12-07 / 46. szám
2 EGER. (46. sz.) 1910. december 7. lőtt keményen hangzó, de igazságos kritikát mond a katolikus sajtó, de azt nem vesszük észre, hogy a liberalizmus, valamint a szabadgondolkodás égisze alatt bizonyos elemek már-már kitessékelnek templomainkból is. Nem rémlátás ilyennek Ítélni a jelent. Igen nehéz időknek néz eléje a magyar katolikus. Az ellenünk, a hatalmas vallás ellen agyarkodók egyre résen vannak, hogy rajtunk üssenek, halálosan megsebezzenek. Nagyon úgy mutatkozik a politikai égbolt, hogy viharfelhők közelgenek. De a dörgés, a villámlás nem adóügyi, vagy hadügyi ellentétek zaja-fénye lesz, hanem vallás-politikai zivatarok tünete. Folyik már erősen a készülődés. A tanú vallásának kérdése csak olyan előcsatározás, mi arra jó, hogy a harci készülődésről elvonja a figyelmet. Hanem azért ne gondoljuk, hogy egyoldalú a készülődés. Mert itt se alszik ám a tábor. Az Ecclesia militans harcra- készen áll. Csak figyeljük meg a Katolikus Népszövetség erősbödését, melynek növekedő hatalmától még a „Világ“ is megijedt. . . Nem kell tehát félni. Ha kell, hát legyen harc! De azután ne kívánják, hogy mi, katolikusok csak tűrjünk, csak hallgassunk, mint eddig. Mi is felvesz- szük a kardot. És táborunk erős lesz, mert ha lanyha is a magyar katolikusság egy része, mikor nincs közvetetten veszedelem: menten harcrakész lesz akkor, mikor látja, hogy — a kősziklát akarják elporhanyítani. Egy katolikus. Megyei ügyek. A közigazgatási bizottság Olése. Hevesvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn, december hó 5-én délelőtt 10 órakor tartotta ez évben utolsó illését a vármegyeház kistermében Kál/ay Zoltán dr. főispán elnöklete alatt. A napirend közérdekű ügyei a következők voltak: A rendes havi jelentések során tudomásul vette a bizottság, hogy a vármegye területén november hó folyamán a száj- és körömfájás még mindig terjedt a szarvasmarhák között. A november hó 1-ig fertőzött 33 községen kívül 25 községben lépett föl a veszedelmes állatbetegség s igy most 55 község szarvasmarhaállománya van megfertőzve. Elhullott eddig 12 tehén és 350 borjú. Sertésvész 14 községben lépett fel. Napirend előtti felszólalás is történt. Majzik Viktor alispán panaszolta, hogy az egri vasúti állomásra nagy késéssel érkeznek a vonatok és emiatt az innen induló vonatok is késnek olyannyira, hogy nem egyszer a fővonalon közlekedő vonatokkal a csatlakozást is elmulasztják és az utasok a füzesabonyi állomáson kénytelenek vesztegelni. A késedelmeskedés oka az, hogy az eger—füzesabonyi vonalon közlekedő vonatok szerelésével a vasúti alkalmazottak nem tudnak a kellő időre elkészülni. A közigazgatási bizottság átír a Máv. igazgatóságához, hogy ezt a rendellenességet mielőbb szüntesse meg. A jövő havi ülést a közbeeső rendkívüli megyegyűlés miatt a szokástól eltérően nem a hó második, hanem a harmadik hétfőjére, vagyis január 16-ára tűzték ki. Ezzel kapcsolatban a közigazgatási bizottság átír a törvény- hatósági bizottsághoz, melyben kéri, hogy azokban a hónapokban, amikor a közgyűlés összeesik a közigazgatási bizottság üléseivel, a törvényhatóság a közigazgatási bizottság üléseit követő napon, vagyis kedden tartsa közgyűléseit. így az állandó választmány vidéki tagjainak is alkalom nyílnék a közgyűlést előkészítő üléseken résztvenni. Ezután az egri kórházak megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése alapján elrendelte a közigazgatási bizottság, hogy az alapítványi női kórházban szellőztető készülékeket alkalmazzanak ; majd tudomásul vette, hogy november hó folyamán 41-en, illetve a hozzá- jok tartozó családtagokkal együtt 46-an kértek, útlevelet az Amerikába való kivándorlásra s ezek közül 38-nak kérelme teljesíttetett. Az alispán előterjesztésére megválasztották az ipartanács tagjaiul: Gröber Ferenc, Horánszky István, Strausz Sándor és Müller Ferenc egri iparosokat, illetve kereskedőt; a nagy- rédei törvényhatósági útra útfelügyelő megyebizottsági taggá pedig Engel Hermann gazdasági egyesületi titkárt választották meg Gyöngyösről. Tejhamisításért Reich Mondi szücsii; élesztő, illetve vajhamisításért Keller Antal, Sándor Rezső, Steiner Móráé, Rosenthál Sámuel és Tatár Pálné gyöngyösi lakosokat érzékenyen megbüntették. Az eger-debreceni út Poroszló és Tiszafüred közötti szakaszán levő ártéri hidak helyreállítását elrendelte a közigazgatási bizottság, annál inkább is, mert a munkálatokra szükséges 4500 koronát még 1908 ban engedélyezte a fölveendő 300,000 koronás kölcsön terhére. Többrendbeli tandíj-kárpótló államsegély ügyében beérkezett kérvényt intézett még el a közigazgatási bizottság, majd az adókivetés munkálatainak megkezdésére nézve adott szigorú utasítást a községi elöljáróságoknak és a két rendezett tanácsú város polgármesterének. Megyegyűlés. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága hétfőn, december hó 12-én és következő napjain, mindenkor délelőtt 10 órakor, Egerben, a vármegyeház nagytermében, rendes évnegyedes közgyűlést tart. HÍREK. Eger, 1910. december 7-én. Tájékoztató. Dee. 8. Boldogasszony szeplőtelen fogantatása. „ 8. A Szt. Imre-Kör ünnepsége. „ 8. Ismeretterjesztő elOadás a főgimnáziumban. „ 8. Az Egri Kaszinó közgyűlése. „ 8. Az Egri Club szinielöadása. „ 11. Ismeretterjesztő előadás a Kér. Szooiális Egyesületben. „ 11. Ismeretterjesztő elOadás a főgimnáziumban. „ 11 — 12. Orsz. vásár Füzesabonyban. ezen gyógyszertárt kell alapítani, amelynek jövedelmét a templomra fordítják. Birkóczy Ferenc gróf egri püspök meg, már mint Magyarország prímása, 1761-ben egy 14.000 négyszögöl nagyságú kertet (a mai majorkert) ajándékozott a Jézus-társaság egri kollégiumának. A Jézus-társaság tagjai az egri gimnáziumban nem egészen egy századig nevelték és oktatták a magyar ifjúságot., mert XVI. Kelemen pápa 1773. július 21-én „Dominus ac Redemptor“ kezdetű brevejével a jezsuita rendet eltörölte. A m. kir. helytartótanács szerette volna, ha az eltörölt Jézus-társaság tagjai egyelőre megmaradnak gimnáziumi tanszékeiken, mig helyökre új erőket lehet állítaui. A jezsuiták azonban kijelentették, hogy eltöröl- tetésük után nem tanítanak tovább. Midőn Eger jeles pöspőke, Esterházy Károly gróf lájta, hogy a jezsuiták félrevonúlásával az egri gimnázium ifjúsága tanárok nélkül marad, egyházmegyéje hat papját nevezi ki három évre tanárokul, élükön Stanczel József igazgatóval. A m. kir. helytartótanács kívánságára, a püspök papjait még két évig meghagyta a gimnáziumnál, melynek igazgatója 1776-ban Hegyi József lett. E közben Budán Fekete György országbíró elnöklete alatt az országos tanügyi bizottság ülésezett és a gimnáziumoknak a szerzetes- rendek közötti elosztásáról tanácskozott. Itt Beitler Method, a pásztói konvent perjele, 1776-ban kijelentette, hogy a pilisi és a pásztói ciszterciek az egri gimnázium ellátására vállalkoznak. Ugyanez év november 8-án Beitler a kollégiumot és templomot tényleg átvette s kötelezte magát, hogy az egri gimnáziumban működő papi tanároknak egyenkint 350 frtot fizet. A pásztói és pilisi apátság az 1778—79-ik tanévben kezdte meg az egri gimnázium ellátását. Hegyi József igazgató alatt a tanári karban három ciszterci rendtaggal találkozunk ; a többiek világi emberek. E közben a pásztói konvent is átköltözik Egerbe, ahol Plachy Cyrill viseli a perjeli hivatalt. A vele jövő rendtagok közül négyen Budára mentek egyetemi tanúlmányokra. így történhetett meg azután, hogy az 1779—80-ik tanévben, az igazgató leszámításával, már az egész tanári kar ciszterciekből alakult meg. Mindemellett is II. József császár a jezsuiták egykori kollégiumát, az ennek szomszédságában levő gimnáziumi épületet és a Foglár György egri kanonok által az iskola föntartására ajándékozott Foglár-féle házat csak 1784. augusztus 14-én adományozza Zűri Fülöp pásztói és pilisi apátnak, a ciszterci rendnek s az egri nagygimnáziumban tauító ciszterci rendtagoknak. Alig egy hónappal előbb, 1784. július 16-án meg a wellehrádi apátságot már eltörölte. E tényből a rendtagok tisztán látták, hogy a pilisi és pásztói apátságok napjai is meg vannak számlálva, A m. kir. helytartótanács Esterházy Károly gróf egri püspököt már 1786. április havában fölszólította, hogy a cisztercieket és gimnáziumi ifjúságukat vagy a líceumban, vagy a szemináriumban helyezze el, mert rendházukba és a gimnáziumba katonákat akar telepíteni. Az egri konvent, élén Plachy Cyrill perjellel, még ez évben a Líceumba költözött. De itt sem szolgálhatták nyugodtan a magyar nemzet művelődésének ügyét, mert II. József császár a pilisi és pásztói apátságot 1787. szept. 16-án eltörölte. A rendtagok egy része mint világi pap tovább tanárkodott az egri gimnáziumban; mások meg a lelkészi pályára léptek át. Midőn az 1790—91-iki országgyűlés egy- begyült, a két apátság egykori tagjai, élükön Schumann Theofil egri gimnáziumi igazgatóval, a nemzet törvényhozói előtt így panaszolták el sérelmöket: „Midőn az ifjúságot az egri gimnáziumban a társadalom közmegelégedésére már a tizenegyedik évben oktattuk és az isteni szolgálatot a hivő nép javára templomunkban már ugyanennyi időn át végeztük: pilisi és
