Eger - hetente kétszer, 1910
1910-12-07 / 46. szám
1910. december 7. EGER. (46. sz.l 3 Dee. 12. Törvényhat. közgyűlés. „ 12. A pétervásári főszolgabíró tárgy, napja Eger- csehiben „ 14. A tiszafüredi föszolgabiró tárgy, napja Sarudon. „ 14. A gyöngyösi föszolgabiró tárgyalási napja Adácson. .. 15. Katonai felülvizsgálat „ 15. Az egri föszolgabiró tárgv. napja Verpeléten. „ 15. A hevesi föszolgabiró tárgyalási napja Erdőteleken. „ 18. Ismeretterjesztő előadás a Kér. Szociális Egyesületben. „ 18. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. „ 19—20. Országos vásár Pásztón. „ 20. Katonai utóállítás Hatvanban. „ 25. Karácson napja. „ 20. István vértanú. „ 31. Szilveszter napja. Hálaadás. „ 31. Az Egri Club szilveszter-estélye. Mikulás. A gyermek-álmok édes, boldogságteljes napja volt tegnap. Szent Miklós püspök, a jóságos Mikulás bácsi emléknapja, akinek zuzma- rás szakállal körített mosolygós arcát, jóságos szemeit, görnyedt alakját bűbájos színekkel rajzolta ki a gyermek-képzelet. Ártatlan, vágyakozó örömök, gyönyörű, rózsaszínű álmok közepett már hetek óta foglalkozott a gyermekvilág az édes öreggel s telve naiv hittel, édesded reménvseggel várta eljövetelét, mert hiszen a fehérszakállas, jó Mikulás apó soha sem jár üres kezekkel és ahová ellátogat, — már pedig a kedves és részrehajlatlan öreg jóltevő eljut mindenüvé, a gazdagok tündöklő palotáiba épúgy, mint a legszegényebb munkás kunyhójába — mindenütt juttat valamit a nála kifogyhatatlan bőségben levő mesebeli jókból. Igaz, hogy virgácsot is szorongat a kezében a csintalan és szófogadatlan gyermekek megfenyítésére. De erre nem kerül a sor, mert hát melyik gyermek volna rossz és engedetlen, mikor a Mikulás bácsi látogatását várja? Csupa fehér lelkű, ragyogó szemű angyalka volt tegnap, de még inkább tegnapelőtt minden gyermek és ... és a kis cipőcs- kék, amiket az est leszálltával apró gyermekkezek rakosgattak ki a házak ablakaiba, sorra megteltek szép játékokkal, gyümölcsökkel és cukorkákkal — az áldott kezű Mikulás bácsi jóvoltából. Ámde a jóságos Mikulás bácsit nem csupán a gyermekvilág ünnepli és kegyeli. Nagy az ő becsülése a felnőttek körében is. A germánoknak például nemzeti védőszentje volt szent Miklós püspök, aki a német legenda szerint, fehér lovon szokott járni és harcok idején rendesen a tizenkettedik órában sietett szorongatott népének a segítségére. Igen érdekes jelenség szent Miklós püspök tiszteletének külsőségekben való megnyilvánulása az egyes vidékeken. Kalotaszegen például szent Miklós napján a legények sorra járják a leányos házakat és megvizsgálják a szövőszékre helyezett fonalakat. Ha a leánynak november hó első napjától kezdve minden hétről nincs meg a kelló mennyiségű fonala, akkor azt a leányt szent Miklós nevében „kipellengézik“ és pedig ügy, ahogy azt nálok az évszázados szokás parancsolja. A leányt közrefogják és hamus zacskókkal ütlegelik, hogy szorgalomra serkentsék. Ha azouban a leánynak sikerül valamelyik legény kezéből kikapni a zacskót s a benne levő hamut a legényre öntheti, akkor az a legény egész éven át „nem lehet el ezen leány nélkül.“ A marosmenti székely leány, ha szent Miklós napján éjjel a ház kakasát kukorékolni hallja, azt tartja, hogy ahányszor kukorékol a kakas, annyi kérője lesz abban az esztendőben. A máramarosi rutén leány szent Miklós nap estéjén fölmegy a toronyba és háromszor ráüt a harangra, hogy ezáltal kérőt hívjon. Az erdélyi szász leánynak az a babonája, hogy ha szent Miklós napján varr, elvarrja a kérőjének a szándékát. A délvidéki oláhság pedig azt tartja, hogy ha szent Miklós napján nincs hó, nagy drágaság lesz a következő esztendőben, ha pedig ezen a napon eső esik, akkor tavaszra nagy marhavész támad. Szent Miklós napján sem az oláh, sem a szerb leány nem dolgozik, mert attól tart, hogy a megsértett szent hozzáküldi estére a legszebb legényekké változott paripáit és az alatt az ürügy alatt, hogy táncba viszik, kicsalják a szabadba és ott ismét lóalakot öltve, összetapossák. A cigányoknak is van egy bárgyú legen- dájok szent Miklósról. Azt tartják ugyanis, hogy szent Miklós püspök egyízben a földön járva, betért egy hajlékba, hogy éhségét csillapítsa. Senki sem volt otthon s a szent megette az asztalon talált puliszkát. Mikor a gazda hazajött, megverte a váratlan vendégét, mire ez megátkozta a durva embert, hogy ezentúl a pu'iszkához hasonló holdban lakjék és folytonosan azt egye. A holdban most is láthatni ezt az embert, aki minden hónapban elemészti a holdat, amely azonban mindig újra megnő. De nem folytatjuk ezeket a legendákat. Minálunk szent Miklós tisztelete és ünneplése főként a jó Mikulás bácsi személyesítésében nyilvánul. Gyermekeink rajongnak érte s mi boldog örömmel vesszük ki részünket a gyermekvilág ártatlan öröméből. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. Vasárnap, f. hó 4-ikén délután az előadó-termet szorongásig megtöltő díszes közönség előtt folytatta Madarász Flóris dr. előadását, amelyet Petőfi érzésvilága címen egy héttel előbb megkezdett. Utalva arra a szoros viszonyra, amely Petőfi költészetét a népköltészethez fűzi, először a magyar népdal jellemző sajátságait ismertette. Ezután Petőfi szerelmi dalaira térve át, rövid irodalomtörténeti eszmefuttatás kapcsán azt világította meg, hogy Petőfinek egészséges leikéből fakadó, leplezetlen őszintesége micsoda új hangokkal gazdagította a magyar szerelmi lírát. Miként a múlt alkalommal, most is magát a költőt szólaltatva meg, bemutatta őt, mint a gyorsan támadt és gyorsan múló érzelmek csapongó énekesét; behatóbban méltatta a Csapó Etelka sírjára szánt gyönyörű Ciprus lombokat. Majd szerelmi lírájának legértékesebb gyöngyeit, a Szendrey Julia alakját fénybe vonó dalokat mutatta be, hosszasabban foglalkozva ezeknek forrásával: a már megállapodott férfi lélek mélységes, egyre erősödő s egész a sírig meleget adó érzelmével. Az idő előrehaladottsága miatt röviden foglalkozott Petőfi hazafias érzelmeivel, melyeket a viszonyok tomboló, féket nem ismerő, forradalmi szenvedéllyé fejlesztettek és Petőfi világirodalmi jelentőségét kiemelő szavakkal fejezte be előadását. — Itt jegyezzük meg, hogy a legközelebbi ismeretterjesztő előadás csütörtökön, december 8-án, d. u. 4 órakor lesz. amikor Kovács Pius dr. az egyházi művészet főbb korszakairól fog értekezni s előadását vetített-képekkel kiséri. A Nőegylet tea-estélye szombaton este pompásan sikerűit a Club termében. Nagy és pásztói apátságainktól, melyeket a ciszterci rendnek a magyar királyok adományoztak és annyiszor biztosítottak, fájdalom 1 minden vétség elkövetése nélkül, hirtelen, bennünket meg sem idézve és ki sem hallgatva, a hazai törvények figyelmen kívül hagyásával — miként a tekintetes Karok és Rendek is igen jól tudják — megfosztottak és otthonunkkal együtt még ruházatunk fölcserélésére is kényszerítettek.“ Miért is a történeti jog alapján kérik kettős apátságuk visszaállítását. A nagy francia háború kitörésével azonban az emberek figyelme a harctérre fordult; a béke idején ejtett sebeknek tehát tovább kellett sajogniok. A gimnáziumot a kolostorral és a templommal egyetemben 1800. augusztus 13 án tűz emésztette meg. Reá két évre örvendetesebb esemény történt. I. Ferenc király „az istenitisztelet emeléséről és az ifjúság helyes neveléséről s tanításáról akarván gondoskodni“, a pilisi és pásztói apátságokat 1802. június 25-én visszaállítja és apátul Schumann Theofilt nevezi ki. A rendet visszaállító oklevél szerint, a pilisi és pásztói apátság az egri gimnáziumban a saját költségén aunyi alkalmas tanárt tart, amennyit a tanrendszer megkövetel. Az apátságnak a gimnázium székhelyén, Egerben, saját temploma és háza lesz, hogy ebben a rendtagok szerzetes elüljáró alatt a szerzetesség szellemében éljenek. Az egri gimnázium igazgatóját és tanárait a pilisi és pásztói apát, saját rendtagjai sorából tetszés szerint nevezi ki és változtatja. A tankerületi főigazgatónak a gimnáziumban semmi más befolyása nem lesz, mint annak ellenőrzése, hogy a tanítás az előirt tanrendszernek megfelel-e? Mivel ezentúl a pilisi és pásztói apátság szerzeteseinek főfeladatuk az ifjúság oktatása leszen, az apát kötelessége őket úgy nevelni és előkészíteni, hogy ezt a magasztos föladatot megoldhassák. Schumann Theofil apát nagy szeretettel csüggött egri gimnáziumán. De kevés rendtaggal rendelkezvén, tanárokul részben világiakat kellett alkalmaznia. 1809. november 16-án történt halála előtt azonban még meglett neki az az öröme, hogy a tanári tastület egészen ciszterciekből alakult meg. Amint meg a pilisi és pásztói apátság Dréta Antal apát alatt Zirccel 1814, augusztus 19-én egyesült, az egri gimnázium életében is új, örvendetesebb korszak nyílt meg. Az oktatás a második (1806) Ratio Educationis szerint ment végbe. Az egész vonalon megindult fejlődést azonban egyidőre megakasztotta az 1827. augusztus 26-iki tűzvész, mely Eger belvárosának jórészével a konventi épületet, a gimnáziumot és a templomot is elhamvasztotta. A romokat Villax Ferdinand apát nyolc év alatt, 124,000 forint áldozattal fölépíttette s a gimnáziumot a konventi épület nyugati szárnyában már az 1828—29-ik iskolaiév második felében elhelyezte. Az egri gimnáziumnak az 1849—50-ik tanévig bezárólag hat osztálya volt. Az „Entwurf“ életbeléptével az 1850—51-ik tanévben négy osztályúvá, vagyis kisgimnáziummá alakult át s a következő évben is az maradt. 1852—53-ban azonban főgimnáziummá lön nyolc osztállyal. S mint ilyen, Juhász Norbert dr. (1853—1866), a későbbi kassai tankerületi királyi főigazgató, továbbá Szvorényi József, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, jeles igazgatósága (1866—1892) alatt a magyar oktatás- és nevelésügynek egyik előkelő csarnokává emelkedett. Vajda Ödön, a magyarországi ciszterci rend mostani főpapja meg, az 1900. és 1901-ik évben, a konventi épület keleti homlokzatát és a gimnáziumot kétemeletes magasságban, egészen újból, 370.000 korona költséggel, valóban rendje szelleméhez méltó áldozatkészséggel építtette meg. Az építkezés vezetésében fáradozó Kassuba Domokos (1892-től) igazgatót az apostoli király a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki.
