Eger - hetente kétszer, 1910

1910-12-07 / 46. szám

Előfizetési árak:

Egész évre.. - 10 korona.

Fél évre _____ 5 »

N

egyed évre _ 2'60 » Egyes szám ára 10 fillér.

Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények —--------= intézendők. ■

Kiadóhivatal:

Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők.

HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP.

1910. — 46. szám.

XXXIII. ÉVFOLYAM. ’ Szerda, december 7.

Vallás a mai országos politikában.

Föltétlenül higgadt, úri hangon tárgyaljuk a kérdést, illetve világítunk be a címben jelzett vallás-politikai alkalomszerűségekbe.

A mai magyar országgyűlés pártjai igen összezavarodtak a polgári per- rendtartás tárgyalása során. A legellentétesebb politikai pártok tagjai szétkülönültek s a politikában egymással farkas szemet nézők egy része egy- egy ülésre, esetleg egy-egy vita idejére olyan ad hoc párttá egyesült.

Két meglepő eset volt erre. Az egyik, mikor városunk nagynevű képviselője oly szókimondóan, salamoni szavakkal lehetetlenítette a tanítók között párttá tömörülni akaró és kezdő istentagadókat. A másik, mikor szóbakerült: megkérdezzük-e vallása iránt a tanút?

Ez utóbbira esetleg később térve vissza, most csak azt állapítjuk meg, hogy bizonyos körök előtt azóta Zichy János kultuszminiszter antiliberálista klerikális, a tanú vallása iránt érdeklődő s három szóval leszavazott politikusok pedig bigottak.

Mert — védték a hitet, a vallást.

Micsoda eszeveszett fogalomzavar! Képviselőnk antiliberális ? Hát talán az j

a liberális, aki miniszter léttére engedi a gyermeki lelkek hivatott őreit, nevelőit, hitre oktatóit a vallástalanság, a pszeudomodernizmus elveitől ittasodni? Sok politikusunk klerikális? Hát ezen is megütköznek az urak ? Mert ez alatt, ngy-e kérem, azt értik, hogy klerikális = a római katolikus papság tisztelője, barátja. És ez bűn? Bocsánatot kérek: a felebarátaimat szeretem; igy szeretem azokat is, kik vallási tekintetben vezetőim: a papságot. Hát az ellentáborban az lenne a kedves, ha a katolikus gyűlölné a maga papjait? Mert igazán, manapság csak az nem klerikális, kiben izzik a papgyűlölet. Lehet, azok az urak túlzottnak tartják szóval e sorokat, de lélekben azt mondják rá: igen, ezt kívánjuk. Akkor miért nem szúr szemet nekik a saját papjait szerető más valláséi ember.

Valóban boszantó is az a jelenség, hogy a magyar politikában oly áramlat kezd lábrakapni, amely a mindig (és nagyon is türelmes) katolikusoknak állandóan borsot igyekszik az orra alá törni s egyre oly eszméket hirdet, melyek a katolikusokat vérig sértik. A mi vallás-politikai állapotaink annyira elfajultak, bizonyos selejtes elemek any- j nyira elszaporodtak, hogy a katolicizAz „EGER44 tárcája.

Immaculata...

Édenvilágban volt egy szende nő. . .

Maga volt még az asszonyok között —

Az élet csak nemrég mosolyga rája;

Ifjű volt még és — boldog. A szemében Elégedettség, s fénybe öltözött,

Ég szent kezéből jött sugár-világa.

És éldegélt — mint nő — ott... egy magába’... Maga volt még az asszonyok között.

— Kereste köztük — kit Ígért az Ur,

Ki által ő is újra — igazul,

Első bűnös — az asszonyok között. . . Meglelte végre, — mit soká remélt.

Meglelte végre, — mit soká remélt,

S újra biborba-fénybe öltözött. . .

Négyezer éve élt már az idő

És — megszülte rég elsírt Édenét. . . —

Vala egy nő az asszonyok között,

Isteni lelkű, angyali arccal.

Örökre „Áldott — Telve malaszttal“. . .

— Egyedül Ö az asszonyok között. . .

Lorán József.

Maga volt még az asszonyok között Mikor eltűnt a boldogság szívéből —

S a szívelégedettség enyhe fészkén A sátán kigyó-szemekke! őrködött. . .

S a nő zuhanva esett le az égből — Ahogy eltűnt az égi fény sugára;

Zuhant hideg, sötét, komor világba,

Mikor eltűnt a boldogság szivéből.

S mikor eltűnt a boldogság szivéből! Fejére port és gyászfátyolt vetett. . . 1 És sirt — vajúdott — s könyözön között Kesergve szült egy bűnös nemzetet.

Az egri kouvent és gimnázium.*)

Eger, mint a S/.ent István király által alapított püspökségek egyike, hazánk északkeleti részén már hatszáz éven át vezette a keresztény művelődés munkáját, midőn a török 1596-ban beletelepült. Kilencvenegy évig nyögte a török jármát; de Buda felszabadítása után Egernek is ütött a megváltás órája. 1687-ben kivonult belőle a török; s ezzel újra megindult a .kérésziénység hazafias munkája.

*) Részlet a kiváltságos ciszterci rendnek az 1910—11. isk. évre kiadott Névtárából. (63—67. 11.)

mus nyílt megváltását bűnnek merik bélyegezni.

Ez az áramlat erőszakolta ki azt is, hogy a vallást ne kérdezzük a tanúktól. Sokan ezt lényegtelen valaminek tartják. Pedig nem oly lényegtelen, mint sok laikus hinné. Mivel e kérdés egyre a katolikusok túlsúlyát bizonyító feleletet von maga után, azért határozták el bizonyos körök, hogy ezt a kérdést küszöböljük ki. Nem az a fő itt, hogy a vallás magánügy, hanem hogy e kérdés kiküszöbölése fájni fog nekünk.

így törtetnek, törekszenek kis és nagy dolgokban ellenünk. Nem egyenes, hanem ál-utakon. így akarják a politikai gyékényt kiráncigálni a katolikusok alól, hogy mi legyünk a gyengébb fél a porondon. Mert akkorra remélnek gazdag aratást a — papi földeken.

Nem az a fő az ellentáborban, hogy a vallás köz-, vagy magánügy-e, hanem az, hogy az egyház vagyona nem az övék.

Százat egy ellen, hogy akad oly galambszelid (?) katolikus, ki ezekben a sorokban bizonyos elemek elleni izgatást lát. Szegény lelki-vakok! Azt meglátjuk ugy-e, hogy az ellenség föSzéchenyi György, Esztergom nagynevű prímása, érseki székhelyén, továbbá Budán, Győrött és Kőszegen gyors egymásutánban rakja le egy-egy új gimnázium alapjait. Nagy lelkét a kegyelet is megihlette. Szécsényben született s Gyöngyösön nevelkedett. A gyermekkor örömeit és az ifjú évek emlékeit a férfiú hazafias áldozata koronázta meg, midőn szülőföldje és nevelő-helye közelében, Egerben, 1689-ben gimnáziumot alapított a magyar ifjúság kiművelésére. 60.000 rajnai forinttal a magy. kir. kamarától kiváltja a schavniki ciszterci apátságot s ennek birtokait és jövedelmeit leköti a Jézus-társaság kezére adott egri gimnázium részére. I. Lipót király meg 1696. julius 23-án a rendház (collegium), a gimnázium és a templom részére telket, továbbá a város falain kívül egy kertet és majornak való helyet, három szántóföldet és négy szőlőt adományoz.

A jezsuiták Borgia Szent Ferenc tiszteletére avatott szép templomuk és rendházuk alapkövét 1700. julius 31-én, a gimnáziumét meg 1750. junius 1-én tették le. A templom a belső fölszerelés nélkül 1743-ban, a rendház 1749-ben, a gimnázium meg 1754-ben készült el. Telekessy István egri püspök a templomnak 2000 frtot adott át oly kikötéssel, hogy