Eger - hetente kétszer, 1910
1910-11-26 / 43. szám
Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre .. „ .. 5 >> Negyed évre .1 260 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények —■ ■ ■ = intézendők. ■ ■■ ■ Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők. HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1910. — 43. szám. XXXIII. ÉVFOLYAM. —- Szombat, november 26. A főgiranáziumi szabad líceum. Eger, 1910. nov. 25-én. A ciszterci rend egri kát főgimnáziumában holnapután kezdik meg a téli ismeretterjesztő előadások tizedik sorozatát. Mivel e tekintetben jubiláns számhoz értünk, nem tartjuk fölöslegesnek, hogy e helyen megemlékezzünk ezekről a szabadliceumi előadásokról. Meg kell ezt tennünk egyrészt azért, mert hírlapírói kötelességünknek tartjuk a történeti tények megállapítását, másrészt pedig azért, mert a nemes tények, a közélet terén kifejtett hasznos tevékenység megörökítése, hasonló munkálkodásra serkenthet másokat. Legtávolabb van persze tőlünk az, hogy a hazafias ciszterci rend érdemeit emlegessük. Ez már csak azért is fölösleges, mert hiszen régen beírták ők nevöket a magyar nemzet művelődés- történetébe. Mióta III. Béla király alatt bejöttek, nincs egy évszázad, de talán nincs egy évtized se, amelyben ne találkoznánk ővelök ott, ahol a magyar nemzet szellemi és anyagi fejlődéséről van szó. Szándékosan hangsúlyozzuk az Az „EGER“ tárcája. Sík Sándorhoz. A TitkokTitka sugárzik felém; Az írás könyvét elmerengve nézem: Olvasok. . . Belőle hús forrás csobog felém, Az Isten lelkét szívdobogva érzem. „Zelus domus Tuae commodit me — Sum pastor bonus“ — gyógyítva-segítve.. . És rád gondolok. A lelkem szivéhez csengve csapódik A lelked húrja — ez égi nyitány; Ujong a lelkem. . . Bú-gond — köröttem minden elmosódik; Erőveszetten hal meg a titán, A szívemésztő gondok óriása. Szived — Krisztus szivének földi mása. . . Sugárra leltem. Ragyogj. Sugározz. Zengj, dalolj tovább! És gyújts csak fényvilágot százezernyi Leiken s taníts. . . Taníts szerezni égi koronát! Tőled tanultam — én is — fölfedezni A szenvedőket! . . . Lórán József. anyagi fejlődés kérdését is, mert hiszen szent Norbert rendje (mint egyébként minden szerzetes rend) igen nagy érdemeket szerzett úgy is, mint a munka tanítója, mint a magyar nemzet anyagi fejlődésének lelkes és faradhatatlan tényezője. Nem kisebbek azonban sikerei a szellemi élet terén. Gimnáziumai évről-évre hatalmas rajokat bocsáj- tanak a felsőbb iskolákba s onnét a magyar közéletbe, hol a ciszterciták neveltjei jelentős, hasznos, áldásos tevékenységet fejtenek ki. Ezt az érdemet öregbítette nálunk az egri konvent, midőn 1901 végén megkezdette ismeretterjesztő előadásainak sorozatát. Az Oxfordban és Cambridge-ben megkezdett University extension 1873- tól az egész világon elterjedt. Nálunk, a mi sajátos viszonyaink folytán, nem verhetett gyökeret a tudományok ilyetén terjesztés-módja, de az úgynevezett szabadliceumi előadások meghonosításával az angol szabad-iskola nyomában akarunk járni. 1896-tól ismert nálunk a felnőtteknek ez az oktatása, melyet öt évvel később nálunk is megkezdettek és azóta folyton, lankadatlan buzgalommal tartanak fönn a ciszterci rendű tanárok. A keleti sajtó. A közönséges halandónak és átlagujság- olvasónak elég tiszta fogalma vau a nemzetközi sajtóról. A modern kávéházak gondoskodnak róla, hogy vendégeik a nyugati nyelveken írt valamennyi fontosabb újsággal megismerkedhessenek. De ezen a könnyen hozzáférhető sajtón kívül van még egy exotikus sajtó is, amelyről az európai embernek csak fogyatékos ismeretei vannak, vagy amelyről egyáltalában semmit se tud. A török sajtó egészen különleges, eredeti jellegű és valóságos karrikaturája az újságírásnak. Az újságírásnak már a mohamedán ember jelleme se kedvez. Az a közönyösség, mellyel a török minden esemény elé tekint, lehetetlenné teszi, hogy ott az újságírás föllen- dűljön. A török megelégszik azokkal a hírekkel, amelyeket a bazárban vagy a kávéházban hall. Egyszóval: a török ember nem kiváncsi és így náluk tulajdonképen nincs sajtó. Hozzájárul még ehhez a rendkívül szigorú sajtótörvény, amely csirájában fojt el minden valamirevaló újságírást. A török újságíró csak krónikása a napi eseményeknek. De igen sokszor még az se, mert nem szabad neki mindenről hírt adnia, Az elmúlt kilenc év alatt 16 rendtag 73 esetben lépett az előadó asztalhoz, hogy tanítson. Felújították, megerősítették az elmosódott, elhalványodott ismereteket; felvilágosítást adtak a haladó kor uj alkotásairól; tisztázták az uj, vagy újabb alakban jelentkező fogalmakat. Általában terjesztették az ismereteket, hirdették az igazat, szépet és jót. És evvel nagy szolgálatot tettek a művelt középosztály felnőttéinek, akiknek (mint különösen a nőknek) nem volt alkalmuk arra, hogy egyetemi oktatás utján szerezzenek alapos és rendszeres magasabb ismereteket. E munkásság méltányolásának mértékére csak azt említjük meg, hogy Eger művelt közönsége állandóan a legnagyobb érdeklődést tanúsította a eiszt. rendű tanárok ismeretterjesztő előadásai iránt. Az elmúlt kilenc év alatt úgyszólván alig volt eset, amikor zsúfolt terem ne hallgatta volna a tudományos, de népszerű előadásokat, melyek révén szórakozva okult a művelt közönség; az a közönség, amely belátta, hogy az iskolában szerzett ismeretek ébrentartására, sőt bővítésére nem elegendő az — újságolvasás. vagy legalább is nem úgy, ahogy a dolog történt. A belgrádi konakban 1903. június 11-ikén történt borzalmas mészárlásról például csak ennyit írhattak a konstantinápolyi lapok : „A szerb király és királyné, a királyné két fivére és néhány miniszter meghaltak.“ Ép így adták tudtul Carnot, Erzsébet királyné és Mac Kin- ley elnök halálát is. Politikáról, közigazgatásról, a magasrangú hivatalnokok visszaéléseiről mélyen hallgatnak, mert — hallgatniok kell. Annál bővebben írnak ő felsége, a padisah- ról. Itt aztán keleti pompával és bőbeszédűséggel ontják a dicséreteket. Amikor példáúl a szultán pénteki napon a Hamidje-mecsethez megy imádkozni, ezt a nagyjelentőségű eseményt a török újságok így adják hírűi a közönségnek: „0 felsége, a hatalmas uralkodó, a bőkezű fejedelem, az önzetlen jótevő, Isten prófétájának helyettese, a hívők ura, a győzedelmes hadvezér, aki a török trónnak fényt és dicsőséget adott, tegnap a mecsetben elvégezte felséges imádságát. 0 felsége, a mi urunk és parancsolónk, minden erények forrása. . .“ így megy ez tovább. A vég aztán mindig az a hő óhajtás, hogy „Allah tartsa meg még sokáig a világ oszlopát, a fenséges padisaht.“ Épen olyan megszokott befejezés ez náluk, akárcsak például Göre Gábornál az „Ö. m. a. f.“
