Eger - hetente kétszer, 1910

1910-11-19 / 41. szám

1910. november 19. EGER. (41. sz.) Szóval a jelentés e részének főbb gondo­latai is mutatják, hogy mily kedvezően alakul e téren a jövő helyzet. A törvényhatósági útépítés 1903-tól 1909-ig húzódott s ez idő alatt 200 km. mű-út ké­szült el. E munkálatok, legalább egyelőre, ezzel befejeződtek. Útügyünk jövő programmja: egyes útvo­nalaink államosításának keresztülvitele és még mindig csonka úthálózatunk kifej lesz,tése. Bőven ismerteti a jelentés azt a nagy erő­fejtést, amelyet az 1909—10. évi közúti elő­irányzat érdekében kellett kifejteni, melyet a miniszter akkép állapított meg, hogy a sze­rint az utak fentartása teljes lehetetlen lett volna. Ez ellen előterjesztéssel élt az alispán, minek eredményekép a miniszter útalapunk helyzetét a helyszínén vizsgáltatta meg. E vizsgálat eredménye lett a már fentebb emlí­tett 30, illetve 47 ezer korona államsegély. Utainkat, a rendelkezésekre álló anyagi eszkö­zök csekélysége ellenére is, állandóan jó kar­ban tartotta a megye. Nem is emeltek e te­kintetben panaszt sehonnan se. A községi közutak tekintetében lényeges változás nem igen fordult elő. Mindössze azt tartjuk érdemesnek a megemlítésre, hogy újabb építkezések is történtek részint az illető út- csoport saját bevételeiből, részint abból a 14 ezer koronából, melyet a vármegyei törvény- hatóság a vicinális utak segélyezésére for­dított. Nevezetes még az is, hogy Szurdokpüs­pöki községe saját erejéből a Zagyván, pom­pás vasbeton-hidat épített. Ez annyiból is méltó az említésre, mert ez a hid biztosítja az akadálytalan forgalmat a szomszéd Nóg- rád vármegyével. Mint a mondottakból is látszik, várme­gyénk kiépített utjai, nemcsak időről-időre hosszabbak lesznek, szaporodnak, hanem el­mondhatjuk, hogy folyton javulnak is, ami forgalmunknak is, tisztességünknek is csak haszon. (Folytatjuk.) tében, melyből Spandano egy erre vonatkozó ok­mányt idéz. — Az így folyó építkezés azon­ban csak lassan haladt előre. Sokszor, sőt leg­többször egy-egy máig is csodált dóm-óriás megépítéséhez évszázadok is kellettek. Hány­szor kellett lebontani egy-egy épületrészt s újból kezdeni, mert a helyes mérték és Ízlés ingadozása folytán a kezdett irányban nem volt kivihető az épület! Láthatjuk ennek nyo­mait sok, azon korból származó monumentális építkezésen, melynek egyes részei t. i. külön­böző idők Ízlésének bélyegeit árulják el a sze­rint, amint különböző időben készültek. Ha a szertelenbe, a gigantikusba való hajlás érezhető már az építkezésben is, mely téren pedig a római hagyományok tán legin­kább támogatták az építőket, mennyivel in­kább észlelhető ez ott, hol alig, vagy épen nem állott az alkotók rendelkezésére valame­lyes antik hagyomány. így pl. a drámai művé­szet terén, hol t. i. a sz. atyák a pogány szín­padot minden termékeivel kárhoztatták és el­tiltották. És méltán! így csaknem eredetileg kellett keresztény alapon rekonstruálni a szín­művészeiét. Tárgyul a költők természetesen vallásos dolgokat szemeltek ki: ó- és újszö­vetségi bibliai történeteket az u. n. misztériu­mokhoz; majd különféle u. n. moralitásokat készítettek, allegorizálva az egyes bűnöket s erényeket. És e téren minden képzeletet fölül­múl a szertelenbe való hajlás. Épen mint a régi indus, kínai s japán drámákban, HÍREK. Eger, 1910. november 18-án. Tájékoztató. Nov. 19. A Jogakadémiai Kör Katalin-estélye. „ 19—20. Óm. vásár Pásztón. „ 27 Advent kezdete. „ 27. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. Dee. 3. A Hevesm. jót. Nőegylet tea-estélye. „ 4. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. „ 5. Közig, bizotts. ülés. „ 5. Orsz. vásár Tiszaörsön. „ 5. A hatvani főszolgabíró tárgy, napja Eoséden. „ 8. Boldogasszony szeplőtelen fogantatása. , 8. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. „ 8. Az Egri Club szinielőadása. „ 11. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. „ 11 — 12. Orsz. vásár Füzesabonyban. „ 12. Törvényhat. közgyűlés. „ 18. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. „ 25. Karácson napja. „ 20. István vértanú. „ 31. Szilveszter napja. Hálaadás. Egyházmegyei hír. A bibornok-érsek Vin- czeffy Péter ajaki és Huszorvszky János tarna- szentjakabi lelkészeket kölcsönösen áthelyezte. Kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Smóling Sarolta gyöngyösi állami gaz­dasági szaktanítónőt a kispesti állami elemi népiskolához rendes tanítónővé, Danes Károly okleveles tanítót a benei álltmi elemi népisko­lához rendes tanítóvá, Libisch Ottilia és Kóezián Gyuláné szül. Bachó Anna okleveles tanítónő­ket a gyöngyösi állami elemi népiskolához rendes tanítónőkké nevezte ki. Áthelyezés. Az igazságügyi miniszter dr. Madai Mejer Guidó egri kir. ügyészt a buda­pesti ügyészséghez helyezte át. Anyakönyvvezető-helyettesek. A vármegye főispánja a sarudi anyakönyvi kerületbe Szoko- lay István jegyzőgyakornokot teljes hatáskörrel, a nagybátonyi kerületbe pedig Halama Albin oki. segédjegyzőt korlátolt hatáskörrel ki­nevezete. Erzsébet napján, nov. 19-én, b. e. király­nénk névünnepén, minden iskolában szünet van s a tanulóifjúság gyászmisére megy, hogy imádkozzék a magyar nemzet védőangyalának örök üdvösségéért. Az Egri Szent Imre-kör. folyó hó 17-én tartott gyűléséből Apponyi Albert grófot a Kát. 3 Nagygyű'és diákünnepségén elmondott beszéde alkalmából a következő távirattal üdvözölte: „A keresztény eszméknek a kát. Nagygyűlésen való lelkes és bátor meg vallásáért fogadja Excellenciád legmélyebb hódolatunkat. Az Egri Szent Imre-kör.“ Érdemkere8zt-átadás. Ugyanakkor, midőn vármegyénk alispánja Jelenszky Ferenc vámos- györki jegyző mellére tűzi fel a királyi kitün­tetést, Egerben is hasonló ünnepség lesz a vá­rosház nagytermében. Nov. 27-én (vasárnap) délelőtt 11 órakor adja át Jankovics Dezső polgármester azt a koronás arany-érdemke- resztet, amellyel dr. Ury Józsefnét a közjóté­konyság terén szerzett érdemeiéit tüutette ki őfelsége. Gyászmíse. A Hevesm. és Egervidéki jót. Nőegylet minden évben szokott mondatni gyász­misét elhunyt tagjaiért. Az idén f. hónap 21-én (hétfőn) délelőtt 10 órakor lesz a gyászmise az irgalmas nővérek templomában. A Katalin-estély, mely holnap (szombaton) este zajlik le, nagysikerűnek Ígérkezik. A rendezőség ezúton is jelenti, hogy a műsor első pontja pontosan 8 órakor kezdődik; kéri tehát a közönséget, hogy pontosan szívesked­jék megjelenni. így is 10 óra lesz, mikor a táncmulatságra kerülhet a sor. Az egri Szent Imre-körben f. hó 17-én Nagy János dr. tartott sociologiai értekezletet, melyen a sociologiának a definieóját fejtette ki a külföldi sociologusok nyomán. Következő csütörtökön, az az 24-én Molnár Kálmán dr. jogtanár fog értekezni „a bosnyák Alkotmány­ról Ausztria és Magyarország viszonya szem­pontjából.“ A tétel ez idő szerint nagyon ak­tuális és közviszonyunkat közelről érdeklő. Az előadás d. u. 6 órakor lesz a Szent Imre-kör- nek a Wttrt-házban levő helyiségében. Vendége­ket és érdeklődőket szívesen lát a Szent Imre-kör. Az Egri Dalkör hangversenye. Mint értesü­lünk, az Egri Dalkör mostanában egy nagyobb- szabású hangversenyre készül. A próbák már erősen folynak s azt hisszük, rövid időn belül a műsort is közölhetjük. A Dalkörnek erre a a Sakuntalák, Urvasik, Bumbuku-Csagámákban végérhetetlen pongyolasággal sorakoztak ké­pekre képek, felvonásokra felvonások. így pl. VI. Károly francia király előtt egy ízben egy 23 felvonásos darabot adtak elő. Angliá­nak Skinnerswell városában 1409-ben egy 8 napig tartó darab került előadásra, melyért annak, aki végignézte, 1000 napi búcsút en­gedélyezett a pápa. Valenciennes-ben egy 25, Bourges-ban egy 40 napig tartó ily előadás került színre. Természetes, az ilyenek előadá­sához az egész város összes tereivel s utcáival, vagy a városon kívül a szabad térség szolgált szinpadul, s a háztetőket a nézők ezrei lep­ték el. így tévelyedett el a műízlés abban az idő­ben, midőn a görög műveltség feledésbe me­rült, midőn a görög könyvet ily szavakkal lökték félre: „grecum est, non legendum“, — görögül van, nem olvassuk. . . Midőn azonban a korszak visszatért a kultúra eredeti forrásaihoz, midőn Erasmus Rot- terdamus és társai az antik klasszikusokat is­mét feltárták: beköszöntött a tudományok és művészetek ujraszületése: az u. n. renaissance, melytől fogva aztán óriási lendületet vön az európai művelődés, melynek termékei méltán vívják ki az emberiség elismerését. De lássuk már Amerika kultúráját is. Ha az amerikai kultúrát meg akarjuk érteni, akkor figyelembe kell vennünk Amerika bené- pesedését. — Tudjuk már a fölfedezések törté­netéből, hogy Kolumbusz csak börtönből kiszabadí­tott, züllött exisztenciájú gonosztevőket kapott három hajójának személyzetéül, kikkel aztán fölfedező útjára indult, s kik őt már-már a tengerbe akarták dobni. Neki tehát a legna­gyobb energiára, éberségre és zsenialitásra volt szüksége, hogy e züllött embereket féken tart­hassa. Sikeres útja után aztán seregesen tó­dultak a szerencsevadászok és kalandorok az uj világba, hol kiapadhatatlan kincsforrásokat véltek találni pénzvágyuk s piszkos szenvedé­lyeik féktelen kielégítésére. Utóbb is rendsze­rint az oly egyének vállalkoztak az átköltö­zésre, kik Európában már eljátszották reputá­ciójukat, s kiknek érdekükben volt az európai viszonyok közöl menekülni. Az ily egyének, kik itthon iskola nélkül nőttek fel, s így a klasszikusokért nem sok hajuk szála hullott ki, s kik az itthoni állami s társadalmi intéz­ményekkel összeütközésbe kerültek, noha kevés képzettséggel s tanulsággal rendelkeztek is, főleg a klasszikái műveket illetőleg, — de mindenesetre nagy energiát, sokszor ritka le­leményt, furfangot s elszántságot tanúsítottak. S e tulajdonokra szükségök is volt, hogy az amerikai vadonok ezer veszélyeivel győztesen szembeszállhassanak. Végre óriási, szívós küz­delmek és szenvedések után megfékezhették a természet vadon rémeit s megalapozhatták az újvilági civilizációt. — Az így lassanként vi­rágzásnak indult államok polgárai tehát mig az u. n. reáliák, az anyagiak iránt nagy és

Next

/
Thumbnails
Contents