Eger - hetente kétszer, 1910

1910-11-19 / 41. szám

4 EGER. (41. sz.) 1910. november 19. szereplésére már most felhívjuk a közönség figyelmét. Három egyfelvonásos. Az Egri Club mű­kedvelő társasága nagyobb változatosság oká­ért ezúttal három egyfelvonásos darabot vá­lasztott előadásra, amelyekből már naponként szorgalmasan folynak a próbák a Club társalgó termében. Az első darab címe: Izidor vagy egy csésze tea. A Nemzeti Színház régi, kedvelt műsordarabja, amelynek címszerepében vala­mikor a feledhetetlen Vizváry Gyula aratott nagy sikereket. A második darab Damokles kardja lesz; kacagtató bohózat. A két vidám hangulatú darab után egy megindító dráma következik, a nagy Sudermann Morituri című drámai ciklusának második része, amelynek címe Fricike. — Az előadásra jegyek előre vált hatók a Baner H. cég főutcái üzletében és elő­adás napján 7—8 óráig a szinházi pénztárnál, rendes szinházi árakon. A Vándorkiállítás Gyöngyösön. Az Orszá­gos Magyar Képzőművészed Társulat vándor- kiállítása a jövő hónapban Gyöngyösre érkezik és december hó 17-én nyitják meg. A kiállítás előkészítése céljából Gyöngyösön folyó hó 13-án értekezlet volt, ahol Balogh Bertalan, a ván­dorkiállítás igazgatója, művészetünk nemzeti hivatásáról tartott előadást. Új kolerás halott Dormandon. Jó ideje már hogy a dormándi cigánytelepen a kolerás bete- gűlések és halálozások szünetellek. A hatóság épen ezért a községet és a cigánytelepet föl is oldotta volna zár alól. Szerdán reggel azon­ban váratlanul a vármegye alispánját arról értesítették, hogy a dormándi cigánytelepen koleragyanús halálozás történt. Nagy Matild nevű, 4 éves gyermek szerdán hajnalban be­teg lett és 2 óra alatt meghalt. Ennek már az apja és 18 éves nénje is kolerában haltak meg. A fertőzés valószínűen innen ered. Lövészeti tanfolyamok. A honvédelmi mi­niszter egy rendeletben fölhívta az összes tör­vényhatóságokat, hogy a fegyverkezelés elsa­játítása céljából a tizenhat—húszéves ifjak részére lövészeti tanfolyamokat szervezzenek. Ezzel a kérdéssel, vármegyénk alispánja már foglalkozik, Eger városa pedig el is határozta, hogy ilyen tanfolyamot szervez. A lövészeti tanfolyam december hónap közepén kezdődik majd, ha elég jelentkező lesz. A tanfolyamra bárki jelentkezhet Bayer Henrik városi tanácsos­nál folyó hó 27-ig. Kívánatos lenne hogy kü­lönösen az iparos és a földmíves fiatalság minél nagyobb számmal jeletkezzék. A katonaság gazdasági oktatása. Életrevaló eszmét valósított meg a veszprémvármegyei gazdasági egyesület, amikor már négy évvel ezelőtt gazdasági előadásokat és háziipari tan­folyamot létesített a veszprémi honvédgyalog­ezred legénysége számára. Az idénre tervezett hathónapos tanfolyam a napokban kezdődik és főleg a gazdasági ismeretek gyakorlati oktatá­sát fogja szem előtt tartani. E célból az egye­sület nyolcholdas parasztmintagazdaságot léte­sít, a kaszárnyák közvetlen közelében pedig földet bérel, ahol minden egyes honvéd külön parcellán gyakorolja a konyhakertészetet. Ta­vaszra több tanúlmányi kirándúlást is tervbe­vett az egyesület. Titokzatos halál a vasúton. Ennek a hó­napnak 10 én a Koczka-féle cirkusztársaságot Hatvanban letartóztatta a csendőrség, mert a társulat egyik nőtagját Jászberény és Hatvan között a vasúti kocsiban állítólag megfojtották. Boncolásnál az orvosok megállapították, hogy az asszonyt a nyakára csavart zsineggel fojt­hatták meg; halálát fulladás okozta. Nem le­hetetlen azonban az se, hogy az asszony, aki betegen hagyta el Jászberényt, maga okozta halálát olyan formán, hogy rohamában fej- kendőjével megfojtotta magát. Tudományos megfigyelések a moszkvai csá­szári orvosi egyetemen megállapitották: „Valamennyi hashajtó ásványvíz kö­zött a Ferencz József-keserűvíz giaubersó- ban és keserűsóban a leggazdagabbnak bizonyult. Ennél a sajátságánál fogva, melyet még fokoz az, hogy szódabikarbóna-tartalom­mal is bír, minden más hasonló ásványvíz fölé helyezendő. A természetes Ferencz József-keserűvíz még kis adagok haszná­lata mellett is, gyorsan és biztosan ható hashajtó.“ A valódi Ferencz József-keserűvíz csakis teljesen természetes állapotban, minden hozzátétel nélkül kerül forgalomba és ásványvízüzletekben, gyógytárakban és drogériákban kapható. Megyei hírek. A gyöngyösi munkás-gimnázium már összeállította ez évi programmjät, az elő­adások november hó végén kezdődnek. Az I. évfolyamon 36 vetítéses és 56 közismereti, — a II. évfolyamon 36 vetítéses és 72 köz­ismereti előadást vettek tervbe. — Dohánybe­váltás. A kápolnai dohánybeváltó hivatalnál f. é. december 12-től 1911. február 28-ig tart a do­hánybeváltás. — Csökken a kanyaró. Gyöngyö­sön a kanyarójárvány, hála Istennek, múlófél­ben van. Az ügyvédség reformja. Minthogy a Szé­kely-féle javaslatból pár hónap múlva törvény lesz, mindazok, akik a t rvény életbeléptéig doktorátust nem szereznek, csak két évvel ké­sőbb lehetnek önálló ügyvédek. Akik azt akar­ják, hogy az új törvény reájuk ki ne hasson és így két évet nyerjenek, forduljanak a dr. Dobó jogi szemináriumhoz (Kolozsvár, Bolyai-u. 3.), melynek segítségével hat hét alatt letehet­nek egy szigorlatot. Ez annál is inkább tanácsos, mert a beállott egyetemi rendszer-vál ozások következtében a szigorlatok anyaga aráuytala- nul megnagyobbodott. Az intézet kikölcsönzi tankönyveket helyettesítő, az összes szigorlati kérdéseket felölelő jegyzeteit, melyekből az ott­hon elökészűlt jelölteket rövid rekapituláló kur­zus során készíti elő. A „Jogi vizsgák leté­tele“ c. most megjelent könyvet díjmentesen megküldi. Fogadja meg tanácsunkat és használjon va­lódi Feiler-féle „Elsaflu:dot“, ha csúz, kösz- vény, rheuma, szaggatás vagy szúrás bántja, ha derékfájás, fej-, fog-, ideg-, izomfájdalmak, bénulás, zsába, influenca, remegés stb. gyötrik. Próbatucatja bérmenve 5 korona. A székelést szabályozzák, emésztési zavarokat, puffadtsá- got, lázas állapotokat megszüntetnek a Feller- féle hashajtó rebarbara „Elsapilulák“. 6 doboz bérmentve 4 korona. Rendelések intézendők Feller V. Jenő gyógyszerészhez Stubica, Cen­trale 124. sz. (Zágrábmegye). Nincs jobb és olcsóbb fémtisztító mint a Globus-fémtisztító-k'vonat, amely már esz­tendők óta kitünően bevált és milliónyi ház­élénk lelkületre tettek szert, addig bizony az antik görög műveltség hatásaitól leikök egé­szen szűz maradt! Azért is míg az anyagi té­ren és a reál-műveltségben bámulatos sokra vitték, addig az u. n. humán-műveltséghez valókat, mely irány elvégre a rendszeres ál­lami és társadalmi életben nem nélkülözhető, mindenkor Európából kellett megszerezniük. Innen van, hogy arannyal mérik az európai művészek alkotásait, s milliókat szórnak az európai vendégszereplő énekesek, zenészek s egyéb művészek és tudósok ölébe; ők maguk azon törekesznek, hogy módját ejthessék Európa beutazásának, hogy leikök megfürödjék az ó-vi- lági műveltség hullámaiban; iskoláikra, könyv­táraikra, múzeumaikra s egyéb műintézetekre mesés összegeket költenek s hagyományoznak, csakhogy némileg is ellensúlyba hozhassák túl­nyomóan reál-irányú kulturájokat. — Ez óriási áldozatkészség azonban koránt sincs arányban az eredménnyel. Hasztalan iparkodnak beol­tani kulturájokba a vénhedt Európának a gö­rög talajból felsarjadzott kultúráját: minden bámulatos haladásuk és gyarapodásuk mellett is egyoldalúak maradnak: termékeikből hiány­zik az Ízlés és mérték s a szertelenbe való hajlást nem kerülhetik el. Szokva vagyunk mindenben, ami amerikai, valami szertelent, rendkívülit, megdöbbentő nagy arányút látni. Építkezésük létre hozta a csodás felhőkarcoló­kat, a 30 — 40 emeletes bérpalotákat; vas- utaik, hídjaik, városaik, ipartelepeik, szóval midennemű alkotásaik a mérhetetlen, szokat­lan nagy arányok szerint vannak koncipiálva... S mindez miért? Azért, mert leikök mélysé­geit, ösztöneiket nem járja át a klasszikái ko­vász, az attikai só! Ép oly irányt vesz tehát kultúrájuk, minővel találkozánk a görög vilá­got megelőző ázsiai s egyiptomi kultúrában: minden ideát csak a szokatlan nagy méretek­kel, a szertelen nagysággal akarnak kifejezni. Bizonyára élénk emlékezetünkben van még, hogy tapasztalati példára mutassak, a Barnum és Bailey cirkusza, mely áttekinthetetlenül nagy arányú látványosságával ámulatba ejtett ben­nünket. Ámde kérdhetné valaki: hogyan lehet az, hogy az a száraz és unalmas görög gramma­tika, útvesztőszerű aorisztusaival s mindenfele rendhagyó formáival, melyekkel iskoláink a gyermekeket kínozzák s a szülőket kétségbe- ejtik, oly hatással van mégis az európai szel­lem és kultúra fejlődésére ? Lehetetlen, hogy ennek köszönhetnék kultúránk fölényét a többi világrészével szemben! Hosszas vitatkozás helyett legyen szabad egy jámbor hasonlattal felfoghatóvá tenni a kérdést. — Mélyen tisztelt hölgyeim bizonyára tudják azt, hogy pl. valamely édes süteménybe, teszem kalácsba, hiába tennének akármennyi fűszert, cukrot, vajat, tojást, mégis élvezhe­tetlen lenue az, ha némi sót is nem tennénk bele. E só, mint ilyen nem érezhető a süte­ményben, de azért okvetetlenül kell bele. Mi férfiak, ha ily süteményt megízlelünk, épen nem érezzük benne a sót, csak a kellemes, édes ízt. Ha pedig esetleg a süteményt élvez­hetetlennek találjuk, mi nem tudunk annak okára rájönni, de a jó gazdasszony, ha meg­ízleli, azonnal megmondja, hogy a süteménybe elfelejtettek sót tenni. íme, ilyen a görög tanulmány is. A leg­több emberen nem tudjuk azt magát kézzel- foghatólag kimutatni, — de látjuk mégis az eredményt az ő műveltségén, Ízlésén és esze- járásán. A műegyetemi tanárok beszélik, hogy midőn beiratkoznak a hallgatók, már az ajtón belépőben megismerik a gimnazistát vagy re­alistát. . . . Ez tehát eredménye s görög alappal biró műveltségnek. Ez az az attikai só, mely sok­szor nem ismerhető ki a műveltség édes süte­ményén, de a lélek mélyeiben, a szellem rej­telmes zugaiban kétségtelenül munkál és hat, s átalakítja a titkos ösztönöket s kiformálja az idegsejteket. . . Azért avval zárom szavaimat, hogy mind­addig, mig az európai kultúra nem távozik el az ó-klasszikai görög talapról, ne féljünk sem a sárga veszedelemtől, se az amerikai túlsúly­tól, mert mindaddig az európai kultúra kezé­ből nem lehet kiütni a kormánypálcát! Maczki Valér dr.

Next

/
Thumbnails
Contents