Eger - hetente kétszer, 1910

1910-11-05 / 37. szám

Előfizetési árak : Egész évre- .. 10 korona. Fél évre .. .. 5 » Negyed évre .. 2 60 » Egyes szám ára 10 fillér. EGER Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények ——■■ ■-— intézendők. = Kiadóhivatal: Lyceum] nyomda, hová az előfize­tések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 19 !0. — 37. szám. XXXIII. ÉVFOLYAM. —- Szombat, november 5. A kolera. Irta Turtsányi Gyula dr. Meggyőződésem, hogy nem vég­zek fölösleges, haszontalan munkát, ha a vármegye közönségét, e lap olvasóit a vármegyénket villámcsapásként ért komoly veszedelemmel megismertetem. Mint legilletékesebb tényező, aki ne­gyedszázados orvosi működésem alatt meglehetős sok viharos és igen komoly járványt éltem át és küzdöttem a ve­szedelmek ellen: komolyan szólhatok a kérdéshez Tapasztalat teszi az em­bert; a komoly észlelés, nyugodtság, higgadtság Az 1893. évi, és kizárólag a vár­megye tiszamenti községeiben Julius havában föllépett kolera-veszedelem ke­letkezése sok tekintetben elütő a dor- mándi vésztől. Akkor jó előre tudtuk, mert a Tisza felső részén a baj szór­ványosan már junius elején mutatko­zott. Tudtuk, hogy a tutajosok nagy része fertőzhetett; kétségtelen volt, is­merve a Tisza mentét, hogy a baj vármegyénket se kerüli el. A baj legelőször Tiszafüredet, Poroszlót, Sa- rudot, Tiszanánát és végül Kiskörét r fertőzte. Es mig Tiszafüreden és Po­roszlón valósággal egy par nap alatt el lehetőt fojtani a bajt, addig Saru­don óriási küzdelembe került a meg­fékezés. Az esetek 50%-a Sarudon volt. Az ok egész világos, mert ezt a köz­séget lehetett legkevésbbé meggyőzni a Tisza folyó fertőzött voltáról. Jól­lehet a nép látta a Tiszán úszó holt­testeket és jóllehet, számtalanszor figyel­meztették, hogy a hullák kolerával fer­tőzöttek: mégis a mosáshoz, iváshoz szükséges vizet a Tiszából merítette. A 151, orvosilag megállapított ko- lerás beteg közül meghalt 58; halálo­zási százalék: 37-74%. S jóllehet — különösen a vész kitörésekor — sok esetben 1—2 óra alatt pusztultak el az emberek, mégis akadtak dilettáns, laikus orvostudorok, higienisták, (ügy­védek, gazdák stb.) akik az igazi kolera föllépésében kételkedtek, sőt egyenesen : tagadták, hogy a baj az lenne. . . A dormándi veszedelem híre gyor- j san az intelligens, laikus diplomás em­berek tudomására jutott. Az utcán alig tehettem egy-két lépést — már is be- ! lém ütődött hol egy, hol két „dilettáns orvostudor.“ Rögtön azon kezdték: „Ku­tya baja vau a cigánynak! — Komé­r dia az egész stb. En ezt, a másik azt — nem hiszi.“ Stb. \ oltaképen miféle betegség az úgy­nevezett „ázsiai kolera“ ? Tulajdonké­pen ez a betegség specifikus baktériumok által okozott ragadós gyomor- és bél­hurut Az elnevezés görög szóból ered: epe = v cholos = ó ioio? = epés; a cholera •= epeömlés. Tünetei: tipi­kus esetben csillapíthatatlan hányás, hasmenés, gyomor-, bélgörcs, mellszo­rongás, lábikra-görcs, iszonyú szomjú­ság, rendkívüli elesettség, aggódó, fé­lelmes arekifejezés. Sokszor egy-két perc alatt felismerhetetlen az are, s a tünetek oly rohamosak, hogy a halál némelykor pár perc alatt bekövetke­zik. Viszont vannak esetek, amidőn a kolera súlyos tünetek nélkül is le­folyhat. A lappangási szak 2 —5 nap, rit­kán 7 nap. LeginkábJ^-fei’tőzött ivó­víz és nyers élelmiszerek által történik a fertőzés. Legfőbb védelem: a minden irányban megvalósított tisztaság. A kolera-bakteriumoknak, jóllehet igen gyorsan szaporodnak, ellentálló ké­pességük csekély és élettartamuk rövid. Mivel pedig a kolera csirái az emberbe jutva sokszor igen enyhe tüneteket okoz­Az „EGER“ tárcája. A Petőfi-ház. — Két cikk a Petőfi-ház megnyitásának első évfordulója alkalmából. — Bohamosan fejlődő székesfővárosunk a múlt évben ismét egy díszes épülettel gazda­godott. Mindennapos eset az oly világváros­nál, mint Budapest, melynek területén éven- kiut több száz palota építését végzik be. Fő­városunkban egymásután épülnek a palotasorok s oly városrészek öltenek világvárosi mezt, melyek helyén eddig üres telkek, legjobb eset­ben ütött-kopott házak voltak. Elég példa erre a Lágymányoson épült városrész. Egy-két év­tizeddel ezelőtt még a nádasokkal megszakí­tott Duna vize hullámzott a helyén, míg part­jain mezők váltakoztak. Ódon épülettömb he­lyén van a Szabadság-tér. Alig tizenöt évvel ezelőtt a szomorú emlékű Újépület állt ott, ahol ma nemcsak hazánknak, hanem Európá­nak is egyik legszebb tere van. Bármily kellemes hatással legyenek is ezek reánk, mint szemlélőkre, még se hagynak oly mély nyomot lelkűnkben, mint az az egy­szerű, de igazán szép épület, melyet a múlt év novemberének első vasárnapján (nov. 7-én) nyitottak meg ünnepélyesen. Ez az épület: a Petöp-ház. Szent hajlék az; templom. A legnagyobb magyar költő ereklyéinek, a magyar társada­lom által emelt ház; zarándokhely, hol erek­lyéiben is tisztelni és csodálni tanuljuk azt, akit müveiben utolérhetetlennek, halhatatlannak vallunk. A gyártelepek tömbjében, a palota­sorok százaiban a tőke, mig e szent hajlék­ban az eszme, a szellem győzelmét látjuk. Nem becsesebb-e ez a tudnivágyó, az ideálisan gondolkodó lélek előtt? . . . Igen, becsesebb! Az anyag átalakul, de a szellem örökké él... * Gyermek-ifjú koromból tizenhét esztendőt töltöttem egyfolytában Budapesten. Az utolsó hét évnek majd minden napjában keresztűlvitt utam a főváros egyik legcsendesebb részén, mely a Bajza-utca és a Városliget között hú­zódik. Bégente „Epreskertinek hívták. Most kiváló történeti és irodalmi alakokról elneve­zett utcák szelik keresztül-kasul. A régi Ep­reskertnek se híre, se hamva. Munkácsy Mi­hály haláláig 'egy utca őrizte ugyan egykori nevét, de csakhamar az elhúnyt festő neve cserélte fel. A rohanó élet zajának csak moraja hal­latszott ide. Csendesség, ünnepiesség uralko­dott e vidéken mindig. Itt a megtisztult szel­lem s a lelket megelevenítő csend uralkodott, melyet a profán zaj nem zavart. E hatalmas területnek egy része a „Mű­vész kert“; négy hosszú utca által határolt jókora telep ez. Paradicsomhoz hasonló kert, melyben akác- és platánfák között három egyemele -s épület van, számos műteremmel. A Szondy-utca felől az első épület a Bn- czúr-iskola. A Kmetty-utcai szögleten áll a Székely-iskola épülete. A kert közepén, az em lített két iskola mögött, alacsony dombon épült csarnok vau. Körötte néhány szobor, tetejében Apollónak keletre néző, aranyozott alakja s a látogató útja egy valóban szép, rózsafákkal, cserjékkel és szobrokkal szegélyezett ösvényen a Strobl-féle szobrász-műteremhez vezet. A négy utca által határolt Művészkert. párhuzamos épületei a nemrég elhúnyt Pál ük Béla és Szenes Ede festőművészek, Györgyei Kálmán földbirtokos, Pullitzer József bankár, Dózsa Lipót gyáros, néhány festő és egy-két jómódú polgár tulajdonai. A leírt szép és csendes városrészt a hosz- szú, zajos Szondy-utca egy része zárja be. Itt mintha sohase szünetelne az élet. A Petőfi-ház e csendes és előkelő telepnek a Duna felé eső jobb szögletén van, a Művészkert­tel szemközt, a Bajza-utca 21. számú saroktelken.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents