Eger - hetente kétszer, 1910
1910-09-28 / 26. szám
Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre .. .. .. 5 » Negyed évre .. 260 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények ..........—= intézendők. ■■ K iadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők. HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1910. — 26. szám. XXXIII. ÉVFOLYAM. =- Szerda, szeptember 28. Justhék a delegációban. Eger, 1910. szept. 27. Megnyílt az országgyűlés; a politikai élet ere ismét élénken lüktet s a nemzet érdeklődése a dunaparti palota felé irányul. A pártok tanácskoztak, szervezkednek, megállapodnak teendőikre, magatartásukra nézve. A kormány is tervez, készülődik, mint azt a naponkint érkező hírekből olvashatjuk. A sok hír között, mely a lapokat bejárta, egyik legérdekesebb az, hogy Justhék belemennek a delegációba. Elhatározták, hogy a függetlenségi és 48-as párt, számarányához képest jelöli tagjait a közös ügyekről tanácskozó ad hoc parlamentbe. Ha pedig azt megteszi, a parlamenti lovagiasság, a szentesített gyakorlat szerint, meg is kapja az őt megillető számú helyet a saját jelöltjei számára. A függetlenségi és 48-as pártnak ez a határozata amily figyelemreméltó, politikai szempontból ép’ oly helyes, mert az ellenzéknek a politikai élet egész vonalán gyakorolnia kell az ellenőrzés, a bírálat jogát. És bizonyára a delegációra is vonatkoztatható az a mondás: ha ellenzéke nem volna, csinálnia kellene ellenzéket. Az „EGER“ tárcája. Vásári tudósítás 1860-ból. — Eger város múltjából. — Aki nem ismeri és nem tudja mérlegelni a vasutak jelentőségét a kereskedelemre, az el se tudja képzelni: milyen roppant fontosságúak voltak régente a vásárok. Minden nagyobb városnak, minden vidéknek megvolt a maga különösebb nyersterménye és ipari terméke, amelyekért gyakran a vevőnek kellett a termelés helyére menni, vagy pedig bevárni, amikor az országos vásárok alkalmával biztos piacra hozták az árút, maguk a termelők. El lehet képzelni, hogy milyen sokadalom volt Egerben is egy-egy ilyen országos vásár, amelyre nemcsak Heves- és Borsodvármegyék- ből, hanem Szabolcsból, Szolnokból, Gömörből is nagy számmal jöttek a vevők és eladók. Csakis ilyen orsz. vásárok alkalmával lehetett ugyanis biztosra menni, mert egyébként — a közlekedés roppant nehézsége miatt — nem igen volt állandó távolabbi forgalom. A Lo8onczi-északi vasút például a hatvaNagy hiba volt, hogy a közjogi ellenzék évtizedeken át nem ment bele a delegációba. A kiegyezés utáD alakult pártok alapja, mint ismeretes, a közjogi ellentét volt. Olyan ellentét, amely 1867-től kezdve nemhogy csökkent volna, hanem mindig jobban és jobban kiélesedett. A kiegyezés helyeslése (elfogadása), vagy kárhoztatása (elvetése) — kínai falat vont a pártok közé és a legfontosabb nemzeti kérdéseket is ezen a szemüvegen nézték, ebből a szempontból bírálták. Ez a rendszer bizony egyáltalán nem vált hasznára az országnak, mert a kormányon levő pártot elkeserítette s az ellenzék is inkább csak úgy tudott folyton terjeszkedni, hogy a politikai élet legkiválóbbjait vallhatta vezéreiül. Másrészt azonban a merev tagadás miatt bizonyos fokú opportunizmusba esett s a jelszavak pártjává lön, hogy tekintélyét állandóan fentarthassa. A folyton változtatott célok és az említett merev tagadás, mely a kiegyezés jogosúltságára vonatkozott, nem engedték észrevétetni az ellenzékkel, hogy nem helyesen jár el, midőn ellenszenvét, sőt gyűlöletét, a kiegyezésben alapozott kormányzási rendszernek egyik szervére, a delegációra is átviszi. Nem vette észre ellenzékünk, hogy helytelenül jár el, midőn nem megy bele a delegációba. A szabadelvű párt, igen tapintatosan, évről- évre felajánlotta neki a megfelelő számú tagsági helyet, de minden alkalommal visszautasították. Utoljára is emiatt oszlottak meg s emiatt vált ki az Ugron-párt, amely a delegációban éveken át hallatta a maga igazságos és súlyos bírálatát. Bizonyos dolog, hogy a kormányra az volt a kellemesebb, ha senki se ellenezte erősebben a közös költség- vetés rengeteg millióit. Az is bizonyos, hogy nagyon fájdalmasan sziszszent fel, mikor az Ugron-párti delegátusok kemény bírálatát egész Európa hallotta, olvasta. De épen e két bizonyosságból következett annak hiteles megállapítása, hogy az ellenzéknek helye van a delegációban, kötelessége ott lenni és védelmezni a magyar nemzeti jogokat, érdekeket. A magyar parlament hangja nem zúg bele oly erősen az európai politikába, hogy különösebben észre- vennék, inig ellenben a delegáció működésére az egész politikai világ ügyel. Ott keltsünk visszhangot, ahol arra alkalmas politikai terep kínálkozik, és ne csak itt akarjunk, ahol országunk határhegységein törik meg panaszos hannas évek végéig csak Hatvanba hozta a pesti utast s ekkortájt építették ki a Hatvan—Mis- kolczi vonalat. Addig akár Pestről, akár Mis- kolczról csak omnibusz-közlekedés volt, vagy „gyors-paraszttal“ mehetett az utas. Ajánlatos volt azonban, hogy hosszabb öt előtt megcsinálja a végrendeletét. Ezek az omnibuszok és illetve gyors-kocsik a öó/ya vendéglő, vagy az Oroszlán fogadó (a régi törvényszéki épület) elé érkeztek és illetve onnét indultak. A vásárosok szempontjából nem voltak valami jelentősek, mert úgy a vevő, mint az eladó a maga kocsiján, vagy pusztán a saját használatára fogadott kocsival járta a vásárokat. A vendégfogadókban vagy az „állásokban úgy a lova, mint ő maga is fedél alá juthatott pár garasért. Legrégibb és mindenesetre hiteles, amellett pedig elég részletes az a vásári tudósítás, amelyet az „Egri Értesítő" közöl az 1860. évi Szent Mihály-napi vásárról. Ez a hír egyrészt a nyerstermények árainak megjelölése révén érdekes, másrészt mert megtudjuk belőle, hogy a jászok rendes látogatói voltak vásárainknak, a női kalap és fejék-készítő Pestről járt le hozzánk s a hordókat még Losonczról is szállították a mi piacunkra stb. Az érdekes kis tudó.-ítás egész terjedelmében a következő: „Egri sz. Mihályi vásár. A városunkban tartani szokott négy országos vásár közül, a sz. Mihályi, rendesen a legjobb, mit azonban az ez ideiről épen nem mondhatunk. Egyik oka annak, hogy a szokottnál csekélyebb vala, nézetünk szerint abban is rejlik, hogy a vásár a zsidók uj évi ünnepeik miatt, öt nappal előbbre tétetvén, ezen változás kellőképen, legalább távolabb helyeket illetőleg, tudva nem volt és épen a vásár korábbitása által ez más vásárokkal esett össze, például; a Jászberényivel, minek következtében derék jász szomszédaink ez idén el is maradtak. Eger környékén kívül a vevők sorában leginkább Borsodmegye volt számosán képviselve. Azt reményiették sokan, hogy ezen vásár különösen jó leend, de ezen reményben annyira csalatkoztak, hogy inkább azt lehet mondani, hogy a forgalom évek óta nem volt oly silány az egri sz. Mihályi vásáron mint épen az idén. Az uralkodó pénzhiány nagy, az aprópénz iránt beállott bonyodalmak pedig a részletüzletet gátolták. Az egyes árucikkeket illetőleg, gabna, különösen tisztabuza és kétszer nagy mennyiségben volt a piacon és el is kelt, de nyomottabb áron,
