Eger - hetilap, 1893
1893-02-07 / 6. szám
6-ik szám. 32-ik év-folyam 1893. február 7-ón. Hirdetésekért: minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. szám. a Szabóféle ház) Bauer H. az „Eger“, előfizetési s hirdetési irodája, (Széchenyi-utcza, pósta-épület), Szolcsányi Gyula és Blay István könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — Hirdetések előre fizetendők. Hiv. hirdetések egyszeri közlésdija 1 frt 30 kr. Az egri érsek pohárköszöntöje. Az „Egyetértés“ f. febr. 2-iki számából közöljük a következő vezérczikket: A filozófus mélyreható kritikájával s a politikus éles előrelátásával figyeli meg Samassa József egri érsek hazánk közviszonyait. Csöndes elvonultságában időkint maga köré gyűjti közéletünk nevesebb szereplő férfiait, s ilyenkor egy-egy pohárköszön- töben elmondja az ö figyeléseinek eredményeit. A nagy elme bonczolgató kritikáján szűrödnek át előbb az ő eszméi és gondolatai, s mire közli azokat hallgatóival, a megtámadhatatlan igazságok tiszta esszencziáját alkotják. Ezek az igazságok bár elvont formában jelentkeznek, mindig kiváló figyelmet érdemelnek, nemcsak azért, mert mindenki tudja, hogy elfogulatlan agynak és nemesen érző kebelnek szüleményei, hanem azért is, mert abstrakt természetűk mellett is hatalmas tanulságokat tartalmaznak ép a gyakorlati politika számára. Az egri érsek e pohárköszöntői közül érdekesség dolgában kiemelkedik az, melyet az általa adott legutóbbi ebéden mondott vendégeire. E pohárköszöntőben az abstrakt igazságok mellett jelentékeny szerepe van az aktuális politikai helyzetre vonatkozó leleplezetlen nézetnyilvánitásnak is. 0, ki nem vesz aktiv részt se a politikai, se a társadalmi küzdelmekben, hanem a viszonyok mélyreható ismeretével s alapos tudásával vizsgálgatja a napi eseményeket, meg ezeknek a közszellemre való hatását: sokkal inkább lehet elfogulatlan bírálója közéletünknek, mint bárki azok közül, kiket az aktiv szeAz „EGER“ tárczája. ___ He gyi József verseiből.#) Lásd, mily bohóság. . . Lásd, mily bohóság a mi életünk: Esry tarka lepkét üzünk, kergetünk ; Ez a lepke a boldog szerelem. . . És el nem érjük, hidd el, soha sem. Sőt nem kevesb bohóság a halál, Hisszük, hogy a szív ott enyhet talál, Pedig nyugalmunk ott sem lesz nekünk! . . . Álmunkban ott is lepkét kergetünk. Igyatok, igyatok! . . Igyatok, igyatok, vigadó pajtások, Okosabbat tenni mit is tudhatnátok ? Igyatok, igyatok! ... Én is innám vígan, Hogyha a galambom nem fekünnék sírban. Hajh, de ő már nyugszik néma temetőben, Egy felkelő nap volt, kora lemenőben. . . Fele volt lelkemnek ... a megmaradt része E nyomorult földnek idegen vendége. replés egyénileg is érdekeltté tesz egyik, vagy másik irányban. És hogy csakugyan elfogulatlanul bírálja közviszonyainkat, kitűnik abból a találó jellemzésből, melyet legutóbbi pohárköszöutő- jében nyújt a mostani zavaros politikai helyzetről, s az uralkodó eszmék összevisszaságáról. Kétségtelenül vau az ő felfogásában valami keserű pesszimizmus. De senkise tagadhatja azt, hogy a mi közviszonyaink csakugyan nem alkalmasak arra, hogy az elfogulatlanul gondolkozó ember lelkében optimisztikus érzelmeket ébreszszenek. Hát nincsen-e valóban igazsága Eger érsekének, mikor azt mondja, hogy körülöttünk a zűrzavar növekedőben van s e zűrzavar főkép az eszmékben nyilvánul ? Hát nem valóban igaz-e az, hogy nincsen egy erős átalános meggyőződés, mely a szellemeket összekapcsolná? Hiszen egész közéletünket ép a különféle egymással gyakran merőben ellentétes eszmék uralmának zűrzavara jellemzi. Hiszen nap-nap után láthatjuk azokat a sajátságos jelenségeket, mik a magyar nemzet közszeliemének azt á gyönge és beteges állapotát bizonyítják, mely fölött bánatos panaszt hallat most Eger érseke. Az emberekben nincsen meg az elvekhez és eszmékhez való ragaszkodásnak az a benső ereje, mi csak az igazi meggyőződés forrásából terem és a független véleménynyilvánítás teljes szabadságában izmosodhatik meg. Ez az oka, hogy a közszellem nem alkothat erőteljes tényezőt se a nagyobb nemzeti aspirácziók megvalósításához, se a nemzeti érdekekkel ellentétes áramlatok és törekvések ellensúlyozására. Ez az oka, hogy a közszellem, melynek vezetnie kellene az eseményeket, vezetteti magát a napi események által. Ez az oka, hogy nálunk az eszEgy csók. Egy csók: rövid perez édes tüneménye; Egy csók: a pokol minden szenvedése; Egy csók: a jövő összes boldogsága; Egy csók: a múltnak összetört reménye; Egy csók: öntudatlan gyermek szerelme; Egy csók: hazugság egész életedre. Modern enthuziasmus. Ah, ős Budának régi büszke vára, A vad töröknek rossz emlékjele, A múltnak mennyi édes-bús dicsével, Nagy emlékével van kebled tele! A honfi-szem tekinhet balra, jobbra . . . Ott áll ma is még büszkén Hentzi szobra. Majd kétszáz évnek romboló igája Nem dönte meg, te nagy, te büszke vár, Az égből jött szabadságnak dalosa Derűit egedben a zengő madár, S talán (fütyölve) a múltat dalolja Minden zugodnak rongyszedő zsidója. A múlt emlékét hiven tartja, őrzi Kivül-belül a honfi egyaránt, Keblében élnek a hősök vonási, S a házon százados piszok-haránt . . . *) Mutatványok Hegyi József: „Versek 1885—1892. költemény-füzeté bSl. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre . . 2 , 50 , Negyed évre. 1 , 30 , Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „
