Eger - hetilap, 1893
1893-01-31 / 5. szám
5-ik szám. 32-ik év-folyam 1893. január 31-én. Előfizetési dij: Egész éyre . 5 frt — kr, Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért: minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyórt 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. szám. a Szabóféle ház) Bauer H. az „Eger“, előfizetési s hirdetési irodája, (Széciienyi utcza, pósta-épület), Szolcsányi Gyula és Blay István könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — Hirdetések előre fizetendők. Hiv. hirdetések egyszeri közlésdija 1 frt 30 kr. A szepesi püspök pohárköszöntöje. Szmrecsányi Pál, szepesi püspök ő mlga, f. jan. hó 15-én, szepeshelyi püspöki palotájában diszebédet adott, melyre Szepesmegye s a vidék előkelőségeinek köréből mintegy száz vendég volt hivatalos. Püspök ő mlga, palotája fényes termeiben magas műveltségéből folyó rendkívüli szeretetreméltóságával fogadta a déli órákban sorra érkező magas vendégeit, kik között ott voltak láthatók : Liptay Ferencz czimz. püspök nagyprépost, Richnovszky Pál dr., Kostialik István, Fertsek Nándor, Landiger Antal, Popovich László, Zimmermann Ignácz dr., és Hillay Neit kanonokok, Kompanyik Celestin, lőcsei apátplebános, Zemancsik István plébános, Harencsár József, püspöki titkár, — a világiak közöl Csáky Gyula gróf főispán, Csáky Vidor gróf, Raisz Konstant nyug. kir. kúriai biró, Königsbrunn báró, ezredes, Dobos Miklós ezredes, Holetz báró, és Hirt őrnagyok, Schauer Gusztáv százados, Engelmayer József, kir. törvényszéki elnök, Eisert kir. ügyész, Neog- rády Lajos és Raisz Aladár megyei főjegyzők; Székely Farkas, megyei árvaszéki elnök, Ludwig pénzügyigazgató, Ekkert pénzügyi felügyelő, Késmárszky Brúnó dr. megyei tiszti ügyész, Merz Mátyás szolgabiró, Haslinszky járásbiró, Hoienia Sándor ügyész, Répássy Sándor törvényszéki biró, Szőnyey Kálmán, és Fest Aurél polgármesterek, Burián Lajos, építészeti főnök, Halász László kir. tanfelügyelő, Demkó Kálmán dr. főreáliskolai igazgató, Kerner J. a lőcsei állami felsőbb leányiskola igazgatója, Lehóczky Ödön, és Klempay B. városi főjegyzők, Wieland Artur, Mattya- sovszky Tamás,_János. és István; Prihradny Oszkár, Wyda Péter, Toperczer Ödön, Spóner Andor, Sebőn Leó, dr. Mück Artúr, dr. Hoepfner Gusztáv s több mások. A fejedelmileg fényes menu során, a páratlanul szeretetreméltó, szives házi gazda, a következő szellemes pohárköszöntővel nyitotta meg a tósztok sorát: „Midőn Szepesvármegye és városai társadalmának ennyi kitűnő képviselőjét mélyen tisztelt főispánunkkal élükön vendégeimül először tisztelhetem, nem tehetem, hogy e fölötti örömömnek kifejezést adva, szivem egész melegével ne üdvözöljem, Uraim. Önöket. A szepesi egyházmegye lelki kormányzatának őrfokáról rokonszenves érdeklődéssel kisérem a vármegye társadalmi és közéletének mozzanatait; mert mint az apostolok méltatlan utódja, Pál apostollal én is „civis romanus sum“, magyar ember vagyok, szolgája egyházamnak, mely a hálás magyar nemzetnek sokat köszönhet, és fia hazámnak, melyet az egyház annyi áldásában részesített, egyházam iránt soha semmi emberi tekintet^ által el nem tántorítható hűséggel, és magyar hazám soha semm viszontagság borúja által el nem homályositható szeretetével, egymás kölcsönhatásával élesztve és erősítve szivemben az egyház és haza egy közös ősforrásból eredt ikerszeretetét, melyek egyikét a Teremtő Isten, másikát a Megváltó Isten oltván szi’ vembe : a mit Isten egybekötött, azt én el nem választhatom. Főpásztori és hazafiui kötelességeim teljesítésére irányzott becsületes törekvésemben lelkem hol találhatna tápot, hol serkentést, ha nem itt önök közt, Uraim, a magyar hazafiság határ- őrvidékén, a hazafiui „szentelt fájdalom“ annyi emlékével szemben, a Tátra bérczei közt ? Megvallom, gyermekkorom évei óta mindig az ihlettség, a meghatottság húrjait rezgette meg a Tátra fenséges képe lelkemben. Gyermekkorom óta mindig Isten újjának nyomait kerestem azokon az ormokon. Ott állnak az ország határának végpontján, csodás módon Az „EGER“ tárczája. Dalok. i. Mégis szeret az Isten engem, Pedig azt hittem elhagyott. De nem, a mióta szép szemednek Nevető párja rám ragyog. Nem, a mióta csókom éri Puha, fehér szép kis kezed, S édes ajakad elsusogta, Hogy a szived mily hűn szeret. Nem, nem ... az Isten nem hagyott el. Hiszen áldása szállá rám. S áldom is érte mind örökké Hogy te veled találkozám. II. Mikor édes kettesbe’ járunk, S az a sok csillag ránk ragyog, Keresed mindig merre, hol van A te választott csillagod? Keresém egykor én is ottfenn, De hogy im soh’se tűnt elém, Keresém aztán itt a földön S a te szemedben föllelém. — — Liptó Szt. Miklós. — Istvánffy Gyula. Egy uj csillag. Bizonyára többen emlékeznek még t. olvasóim közöl Föl- desi Lipót urra, ki néhány év előtt engem Egerben meglátogatván, a többek között a lövő házba is elvittem, hol gyönyörű mivü fegyvereit, pisztolyait s revolvereit bemutatta. Mert megjegyzendő, hogy Földesi úrnak Bpesten a Muzeum-köruton szép fegyverüzlete van, s ugyanott egy 3 emeletes palotája. Azonban ő nemcsak fegyver-kereskedő, hanem hegedűművész is, úgy, hogy jelenleg is a magy. kir. opera zenekarában játszik mint másodhegedűs. Nos, hogy rövid legyek, nekem, ki szerencsés vagyok F. űr barátságával dicsekedhetni, s kit már régóta hívogatott, hogy ha Bpesten megfordulok, okvetetlenül keressem föl, eme régi Ígéretem beváltására a múlt szünidők adtak alkalmat, midőn a nagy dalversenynek, melyen az „Egri dalkör“ az első helyet vivta ki, vége lett. Földesi úr a legmelegebb vendégszeretettel hivott meg s mutatott be kedves családjának, hol rám szokatlan nasry meglepetés várt. E meglepetést 8—9 éves kis fia okozta, ki előve- vén az ő kisded gordonkáját, édes apja hegedü-kiséretével elkezdett játszani, úgy, hogy egyik ámulatból a másikba estem. A kis
