Eger - hetilap, 1893
1893-09-26 / 39. szám
310 ifj. Balkay József 1 frt 10—1 frt 10 kr. Dr. Glósz Kálmán, Sztupka János, Lukács Ferencz, Klemer József 1—1 frt; Koncz Lajos 90 kr, — Elek János, Hibay György, Plank Kálmán, Ru- zsiu Ignácz, Hám Lajos, Benkovics Alajos, László János 70—70 kr, — Pamlényi Pál 50 kr, — Stepkanovszky Ernő, R. T)., Huszár Mihályné, Brozicsevics Ferencz, Recse Dezső, Ozsvart Gyula 40—40 kr. Neszvadba Gyula, Csoór József, Szabó József, N. N. — N. N. Izsépi Béla, Vincze István, N. N. Póka József, ifj. Tancsa; Lajos 20—20 kr Tepliczky József, N. N. özv. Zochor Vinczéné N. N. 10—10 krt. Fogadják a nemes szivű adakozók kegyességükért az iparos kör hálás köszönetét. Markasoly Vilmos, pénztáros. — „A rágalmazott Magyarország. Esküdtszéki vádbeszéd. Kiadja egy magyar bizottság. Magyar kiadás. Első ezer. Kolos- vár. — E czim alatt jelent meg közelebbről, s szerkesztőségünknek is megküldetett ama nagyérdekű vádbeszéd, melyet Jeszenszky Sándor dr., kir. főügyész-helyettes az oláh replika szerzői s terjesztői ellen Kolozsvárott tartott esküdtszéki tárgyalás alkalmával mondott. A füzetet a következő levél kíséretében kaptuk: „Uram! Azon rendszeres támadások következtében, melyeket az „Oláh liga“ cziinü egyesület egy idő óta a magyar nemzet és magyar állam ellen intéz, engedje meg, hogy becses figyelme előtt az alábbi rövid beszéd megküldésével alkalmatlankodjunk. Egy esküdtszéki vádbeszéd ez, melyet az 1893. év aug. 30-án, Kolozsvárt tartott Jeszenszky Sándor dr. kir. főügyészi helyettes, s melynek eredménye lett, hogy a „Replika“ czimü ismert gyalázó irat szerkesztésével és terjesztésével vádolt Popovici Aurél C. orvosnövendék és Román Miklós könyvvezető, — a védelem meghallgatása után, mely semmi elfogadhatót felhozni nem birt, — az esküdtek által az izgatás vádjában egyhangúlag, illetve 10 szavazattal 2 ellenében, vétkesnek találtatott és ennek alapján a kir. törvényszék által előbbi 4 évi államfogházra és 500 frt pénz- büntetésre, utóbbi 1 évi államfogházra és 200 frt pénzbüntetésre Ítéltetett. Tekintettel, hogy ebben a beszédben röviden bennfog- laltatik az ezen ellenséges törekvésekre való válasz: ennek Európa müveit nyelvein elterjesztéséree független polgárokból egy önkéntes bizottság alakult, mely kéri, hogy e kis füzetet becses figyelmére méltatva, a mennyiben az ügy érdekli, bármely kételyre nézve alólirott bizottsághoz — czim: „Költői gróf Teleki László, Kolozsvár (Magyarország)“ — fordulni kegyeskedjék. — Szerencséseknek fogjuk érezni magunkat, ha e kérdésre vonatkozólag bármiben felvilágosítással szolgálhatunk. Kiváló tisztelettel Kolozsvár, 1883. szept. 12-én. A bizottság. — „Jókai Mór regényei, képes kiadásban.“ Az Athenaeum budapesti részvénytársulat a fönebbi czim alatt egy igen becses vállalatot indított meg. A pompás kiállítású, s igen csinos, szikilenez kérdésre. Egy nap szomorúan lecsüggesztett fővel ballagott a mezőn s már-már látta az ördögöt, a ki őt menthetetlenül a pokolba viszi, midőn egy öreg emberrel találkozott, a kinek feltűnt nagy bubánata s meg is kérdezte tőle: mi baja? Elbeszélte neki, hogy járt az ördöggel. Az öreg vigasztalni kezdte: — Ne félj, ha mondom, én ebben a pillanatban jó gondolatot adok neked. Minden kérdésre meg fogsz tudni felelni. A hét év letelt, az ördög hirtelen ott termett s kérdezni kezdte: — Mi az, a minek nagy becse van? A legény úgy érezte, hogy erre nagyon könnyű a felelet. — A jó kút az udvaron a gazdára nézve nagyon becses. Az ördögnek semmi kifogása sem lehetett a válasz ellen s tovább kérdezősködött: — Mi az a kettő, a mi nélkül az ember bajosan tud ellenni ? — Két szem, a melylyel az eget és földet látja, a mi nélkül bajosan tud ellenni. Az ördög boszankodott ugyan, de a válaszszal meg kellett elégednie. — Mi az a három, a mit az ember jól felhasználhat ? — Ha valakinek jó három ágú villája van, azt az evésnél és a szénahányásnál jól felhasználhatja. Ez a felelet is talált. Az ördögöt ette a méreg. — Mi az a négy, a mi igen hasznos? — Négy erős kerék és négy ló igen hasznos annak, a ki utazni akar. nézett képekkel íllustrált vállalat Jókai Mór „Egy magyar nábob“ czimü regényével indult meg, melyből legközelébb a 11—12 füzetek jelentek meg. Egyes füzet ára 40 kr. A vállalatot nem szükség bővebben ajánlgatnunk. Megrendelhető minden könyvkereskedés utján. — Betyárvilág Egerben. Immár valóban tűrhetetlenek ama rakonczátlankodások, melyeket a betyár kapáslegények, kivált az utóbbi időkben, a kukoriczafosztás évadján, éjnek idején, büntetlenül űznek. A múlt szombaton éjjel is egy ilyen garázda csapat, fölháboritó éktelen zsivajjal vonult végig a Csiky-Sándor-ütczán, s nem elégelve meg a békésen alvó polgárok éjjeli nyugalmának botrányos megzavarását, még arra a vakmerőségre is vetemedtek, hogy a cisterczi kolostor ablakait kövekkel beverték. Régóta tudjuk, hogy mindezek megfékezésére csekély számú s tehetetlen rendőrségünk képtelen. De hát mire való az éjjeli czirkálás ? Igen szépen kérjük t. rendőrhatóságunkat, az éjjeli czirkálás elrendelésére, erélyes keresztülvitelére s az éjjeli csendháborító betyárok példás megfenyitésére. Egy-két sükeres fe- nyitö példa, hiszszük, teljesen elég lesz e tűrhetetlen féktelenségek megszüntetésére. * Kövér emberek lakomája. A párisi orvosi társulat nem régiben a francziaországi legöregebb embereket kongressusra hívta össze a franczia fővárosba, a minap meg a legkövérebb urak és urhölgyek gyűltek össze Grenobleban lakomára. A kezdeményezést mr. Trillot ur, egy grenoblei fogadó tetemes helyet elfoglaló gazdája tette meg. A lakomára csak olyan urak és urhölgyek jelentkezhettek, akik legalább 100 kilót nyomnak. Minden lako- mázónak 5 frankot kellett fizetnie, de e dijból kinek-kinek elengedtek annyiszor 5 centimet, ahány fél kilóval többet nyomott a száznál. Az asztal fejére elölülőnek Rubickon de Cognin urat választották meg, aki 130 kilónyi sulylyal nehezedik a földre; az alelnöki tisztet pedig egy Bouquoi nevű fiatal kereskedőre bízták, aki 126 kilónyi terhet hord e földi utjain. A hizodalmassá- got lelkesült áldomással köszöntötték a résztvevők, annak daczára, hogy az orvosok nyakra-főre azt hajtogatják, hogy az elhízásba bele lehet halni. Bouquoi ur plane azt állította, hogy az ember nem hízhat el eléggé. A lakoma után minden résztvevő 2—3 kilóval nehezbedett. Az elnök legjobban vált ki és teljesen megfelelt a beléje helyezett bizalomnak, mert a lakoma után 4 kilóval volt nehezebb. A lakomáról az elhízott emberek királyai mindamellett hiányoztak. A kis Fülöp, akiről úgy mondják, hogy 13 éves korában már 107 kilót nyomott, és egy Párisban lakó német nő, aki a „Figaró“ tudósítója szerin tterjedelem tekintetében valóságos phenomen, nem voltak ott. Ez az utóbbi úri nő állítólag már születésekor 672 kilót nyomott, 6 hónappal később 21, négy éves korában 75 kiló és ma 200 kilónál több a súlya. — Mi az, mi mint ötödik nagyon hasznos dolog? — kérdezte tovább dühösen az ördög. — Öt ökör; ha nehéz terhet szállítunk, s ha négy közül az egyik kidül, az ötödik mindjárt kéznél van. — Mi az a hat, a mi az embert boldoggá teszi? Csak gyorsan ki vele. — A kinek hat köblös földje van és szorgalmas, az boldoggá teheti őt, mert nem kell neki koldulni. — Mi az a hét jó ? — Hét egészséges, jókedvű fiú, aki dolgozni és mulatni tud. — Mi a nyolcz jó? — Nyolcz vig leány, a kikkel igen jól el lehet az időt tölteni a fonóban. Az ördög toporzékolt mérgében, hogy a legény mindenre megfelelt. — No várj, erre tudom nem fogsz megfelni. El is viszlek a pokol legalsó fenekére. Mi az a kilencz, a minek nagyon örül az ember? — Ha télire kilencz disznó van az ólban — ugy-e? Ez a kilencz disznó most már az enyém. Te pedig mehetsz, a honnan jöttél. Az ördög káromkodva ment el. A legény pedig még most is boldogan él a király leányával, — ha meg nem halt. E történetből mindenki megtanulhatja, hogy ha valaki csak egy borsószemet is talál, könnyen megtörténhetik, hogy ezzel kilencz disznót és egy szép királyleányt szerezhet magának.
