Eger - hetilap, 1893
1893-09-26 / 39. szám
306 Ha menten az iskola porától, a gyakorlat-javítás s korrektúra-olvasás gondjaitól nemsokára útnak indűl a nagy világba, hogy ifjú szellemét még ifjabbá tegye, kérem, ne feledkezzék meg rólunk, még a lipcsei Gewandhaus-koncertek varázs-atmoszférájában sem. Eger, szept. 24. 1893. A jövőben is igaz hive Kemény Ferencz. Ipar és kereskedelem Hevesmegyében az 1892-ik évben. — A miskolezi kereskedelmi s iparkamara lt>92-iki jelentéséből. — Üveggyára Hevesmegyének csak egy van: a Károlyi Mihály gróf üveggyára Párádon, mely három kemenczével, s kilenczvenkileucz fazékkal működik, s gyógyszertári üvegeket, ásvány-viz-palaczkokat és különféle különleges üvegeket gyárt. Hajtó ereje 20 lóerőre alakított üvegcsiszoló. Az 1892-ik évben termelt árúk mennyisége 100,000 schok, értéke 150,000 frt. A termelés az előző évihez képest nem emelkedett. A gyár exportált gyógyszertári üvegeket 50,000 frt értékben. Az export-pia- czok: Szerbia, Bulgária, Románia. — Négy tisztviselőt, 45 férfi munkást, 16 tizennyolcz éves segédmunkás üvegfúvót, 6 szitót, 6 száritót, 6 olvasztót, 16 kötöző nőt, tehát 95 munkást alkalmaz. Darabszám szerint dolgoznak, mind magyarok. A gyár regenerativ gázkemenczéire állami kedvezményt élvez. A nyers anyagot a külföldről szerzi be. Bőrgyár is csak egy van megyénkben: a Schwartz Károlyé Egerben, mely 12 munkást foglalkoztat. A gőzmalmok száma Hevesmegyében 49; 3 nagyobb, 46 kisebb. Deutsch Ignácz és fia gőzmalma Hatvanban, a múlt 1892. évben előállított 138.000 mm. lisztet, 1.560,000 frt értékben. Nagyobb mennyiséget nem exportált. Külföldi piaczai: Német, Franczia, Angolország, Svájcz. — Hat tisztviselőt és 60 munkást alkalmaz. A napi bér napszámosoknál 80—90 kr. szak- mányosoknál 1—1.10 frt, kézműveseknél 1 frt 50 kr. 1 frt 80 kr. Munkaidő: 10 óra. A vállalat panaszkodik a munkás-viszonyok ellen, amennyiben a munkások nem állandók, s a budapesti malmokhoz szegődnek, ezeknél mindig nyervén alkalmazást. Klein és Weinberger egri gő z m a Írná n a k berendezése [az 1892. évben uj hengerekkel és tisztitó gépekkel bővült. — Megőrölt 75.000 mm. tiszta búzát, 726,512 frt értékben. Kivitt lisztet és korpát 26,000 frt értékben. Piacza Berlin és Boroszló. A termelés az előző évihez képest csökkent. — Tiz tisztviselőt és 56 munkást foglalkoztat. Napi bér 60 kr. — 1 frt 50 krig. Az „EGER“ tárczája. Tavaszi hullámok. — Guy de Maupassant. — Mikor a legelső szép napok beköszöntenek, mikor a föld fölébred és kizöldül, mikor az illatos levegő lágyan simogatja ar- czunkat, dagasztja keblünket, valami megnevezhetlen boldogság vonul a szivünkre, veszett kedvünk támad futni, kószálni, kalandozni s üdvözölni a tavaszt. A kemény tél után, márczius havában, engem is elfogott a tavasz mámora. Mikor reggel fölébredtem, a szomszéd házak fölött láttam elterülni az égnek verőfényes kékjét. Az ablakomon csapkoücaK a madarak; a szobaleányok minden emeleten daloltak: vidám zaj tört föl az utczáról. Elsiettem hazulról, emelkedett hangulatban, azt sem tudom hová. A kikkel találkoztam, mind mosolyogtak; a visszatért tavasz meleg világosságában a boldogság ragyogott, s a város fölött a szerelem lehelete lebegett. A fiatal asszonyok sugaras tekintete zavarba hozott. A Szajna partjára jutottam. Gőzhajók törtettek Surenes felé s hirtelen kedvem támadt az erdőbe menni. A kis propellerre szálltam, melynek födélzete tele volt néppel, mert az első napsugár mindenkit kikerget lakásából s mindenki jön — megy, cseveg, nevet. Egy kis munkásleány állt mellettem, egy kedves párisi leány, homlokába kunkorodó szőke hajjal; ez a sugárzó szőke haj lefutott a füle mögött; göndörödött a nyakán. Erős tekintetem hatása Weisz Adolf és Fülöp hengergőzmalma Egerben az 1892. évben 36,500 mm. lisztet állított elő. A malom kivitelre nem termel, hanem csak a helyi és környékbeli fogyasztásra. — Három tisztviselőt és 20 férfi munkást alkalmaz. Az átlagos napi bér 1 frt. Czukor iparral Hevesmegye területén egyedül a Deutsch Ignácz és fia hatvani czukor gyár a foglalkozik. E gyár az 1892—93-iki üzemévben termelt 80,000 mm. nyers czukrot, 8000 mm. osmose-t, 12,000 mm. szörpaljat (melasse) és 450,000 mm. répaszeletet. A nyers czukor részben Olaszországba exportáltatott, részben pedig, a többi termékekkel együtt belföldön talált piaczot. — A termelési viszonyok kedvezőtlenek voltak, amennyiben abnormális időjárás folytán a répatermés, úgy mennyiségileg, mint minőségileg nem sükerűlt, ennek következtében a gyártás, minthogy a répa czukortartalomban szegény volt, szintén körülbelül 20%-kal kevesebb eredményt adott, mint az előző évben. Az árak a mennyiségileg silány eredmény folytán meglehetősen emelkedtek. — A gyár állandó tisztviselőinek száma 20. A többnyire férfiakból álló munkások száma 800—1000 közt változik. Legnagyobbrészt hatvanvídéki magyarok. Napi bérek közönséges munkásoknál 60—90 kr. szakmányosoknál, kézműveseknél 1 frt 10—1 frt 80 kr. A munkásviszonyok általán kielégítők. A munkások baleset ellen is biztosítva vannak. Sörgyár szintén csak egy van Hevesmegyében: Grün- baum Gábor sörgyára Egerben, mely csak 1891-ben keletkezett. Befektetési tőkéje 80,000 frt. Munkásainak száma 20. E gyár panaszkodik, hogy a vasút nem gondol a gyors továbbítással, ami pedig a sörnél nagyon is figyelembe veendő. Hogy a vidéken készült sörnek fogyasztás biztosíttassák, mindenekelőtt le kell annak árát szállítani, hogy jóval olcsóbb legyen, mint a kőbányai sör, mert habár a gyárainkban főzött sör versenyképes is, a közönség inkább fizeti drágábban, csakhogy kőbányai sört ihassék. — Első sorban tehát a kőbányai sör versenye, másodszor podig az adó nagysága az, ami a vidéki sörgyárak keletkezését és fejlődését megakasztja. A sörgyárosnak ugyanis sör-termelési, azután jövedelmi adót, a fogyasztónak pedig az italmérési és a fogyasztási adót kell megfizetnie. Szeszgyártással Hevesmegye területén hét szeszgyár, azonkívül 176 kis-üst foglalkozik. Jelentékenyebb szeszgyáraink: a Preszler Ferenczé Egerben, gőzerőre berendezve, a Zmeskal Zoltánné Nádujfaluban; ipari jellegű szeszgyárak továbbá: a Bogdán Józsefé, Schönfeld Lázár és fiaié, özv. Deutsch J. és fiaié, és Tévén Zsigmondé, — mely utóbbi cognacot is készít, — valamennyi Gyöngyösön. — Szeszfőzőink termeltek az 1892-ik évben összesen 391,946 hectoliter fok szeszt. alatt felém fordult, aztán hirtelen lesütötte a szemét s egy kis ráncz jelent meg ajka szegletében: egy születő mosoly. A nyugodtan hömpölygő folyó kiszélesedett. Béke honolt a levegőben s az élet zaja töltötte be az űrt. Szomszédnőm felemelte tekintetét s ez úttal határozottan mosolygott. Elragadó volt„ igy s futó pillantásából költészet, báj, boldogság villant felém. Őrült vágyam támadt karjaimba zárni őt, s fülébe suttogni a szerelem szavainak édes muzsikáját. Épen meg akartam szólítani, mikor egy kéz érintését éreztem a vállamon. Hátra fordulok s egy közönséges külsejű, se nem ifjú se nem vén embert pillantok meg, a ki szomorú tekintettel nézett rám. — Beszélni szeretnék önnel— mondá. Valószínűleg elfintorítottam az orromat, mert hozzátette: — Fontos ügyben. Követtem a hajó másik végére. — Uram! — kezdé az ismeretlen, — mikor a tél beköszönt hidegen, esősen és havasan, az orvos mindennap megint bennünket: „Tartsa melegen a lábát, óvakodjék mindenki a meghűléstől.“ Érre aztán flanellinget veszünk, vastag kabátot, béllelt czipőt húzunk. De mikor beköszönt a tavasz, rügyeivel virágaival, forró szeleivel, mezők illatával, mely elkábit, senki se szól hozzánk ekként : „Óvakodjál a szerelemtől. Mindenütt leskelődik rád; mindenütt kelepczéket állít s csellel vagy erővel hatalmába kerít. Óvakodjatok a szerelemtől, mert veszedelmesebb, mint a csúz, meghűlés és köhögés. A szerelem könyörtelen és minden ostobaságra rábírja az embert.“ Ahogy a városokban kiakasztják a táblákat, hogy: Óvakodjék a zsebtolvajoktól, úgy kellene kiírni tavasszal mindenfelé: Óvakodjunk a szerelemtől. S minthogy ezt a hatóság nem teszi, hát teszem én.
