Eger - hetilap, 1893
1893-08-08 / 32. szám
32-ik szám. 32 -ik év-folyam 1893. augusztus 8-án. Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért: minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. szám. a Szabóféle ház) Bauer H. az „Eger“, előfizetési s hirdetési irodája, (Széchenyi-utcza, posta-épület), Szolcsányi Gyula és Blay István könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — Hirdetések előre fizetendők. Hiv. hirdetések egyszeri közlésdija 1 frt 30 kr. Semmelweis Ignácz Fülöp. 1818—1865. Semmelweis I. F., a budai egyszerű szatócsnak — S. Józsefnek — a fia. 1818. évi julius 17-én született Budán, a mostani apród-utczában, a 3-ik számú házban. Iskoláit Budán és Pesten végezte, majd Bécsbe került jogásznak, hogy hadbíróvá képezze magát. Igazán a gondviselés újjmutatása lehetett, hogy bonczolási előadást látván, az orvosi pályára szánta magát. Az első évet Bécsben, a másodikat és harmadikat Pesten, a két utolsó évet megint Bécsben végezte, a hol 1844-ben doktorrá avatták, 1846-ban pedig, a régi rendszer szerint, külön szerezte meg a szülészeti és sebészeti doktor- ságot. Professzorai közül leginkább a hírneves Rokitánszky és Skoda buzdították, de ő a szülészet iránt érzett legtöbb kedvet s 1846-ban a bécsi közkórház szülészeti osztályán Klein profesz- szornak lett a segéde. Ebben az állásban 1849 márczius 20-ig maradt. Méltatlan bánásmód, a melyben Bécsben részesült arra bírta, hogy 1849-ben Pesten telepedjék meg, s két évvel átköltözése után a Sz. Rókus-kórház szülőosztályára nevezték ki osztályos főorvosnak (1851. máj. 20.). s egyúttal ez osztályt, mely a sebészetihez volt csatolva, önállóvá tették; végre 1855. jul. 18. az egyetemen a szülészeti tanszéket nyerte el, a melyet haláláig töltött be (1865. aug. 14.). Tanársegédi működésének kezdetén Semmelweis a bécsi szülőházban szomorú viszonyokat talált: az intézet ápoltjai között a gyermekágyi láz ijesztő módon pusztitott. Ős időktől ismerték e betegséget, mely különösen századunk huszas éveitől kezdve félelmes mértékben ütötte fel fejét és első sorban európaszerte a szülőintézetekbe fészkelte be magát dühöngésével, rémes döghalál módjára ezer meg ezer áldozatot ragadva el a fiatal anyák sorából. Megrenditők azok az adatok, a melyeket az orvosi évkönyvek gyászlapjai e korszakból megörökítettek. Voltak évek, melyekben Párisnak némely szülőintézetében 100 anya közül nyolcz, kilencz, sőt tizenkettő esett áldozatul; s voltak hónapok, melyek alatt a bécsi nagy szülőházban 100 anyára tizenhat, húsz huszonöt haláleset jutott, sőt a melyeknek egyikében a halálozás 31%-ra emelkedett. És e veszedelemmel csaknem tehetetlenül állott szemben az orvosi világ: senki nem ismerte keletkezésének módját, senki nem tudta elejét venni, senki nem tudott ellene védekezni. E szomorú tényeknek lesújtó hatása alatt Semmelweis minden törekvése oda irányult, hogy a gyermekágyi láz keletkezésének módját kifürkéssze. Mert hathatósan csak akkor küzdhetünk valamely betegség ellen, ha természetét megismertük. És fáradhatatlan kutatásainak csakhamar meg lett az áldásos eredménye: már 1847-ben bátran kimondhatta, hogy a gyermekágyi láz keletkezésének módját felfedezte, s nyomban reá be is bizonyíthatta, hogy bámulatos módon védekezhetni ellene. A gyermekágyi láz Semmelweis szerint nem egyéb fertőzési betegségnél. A fertőzést minden bomlásban levő szerves állati anyag okozhatja, mely a szülőknek vagy gyermekágyasoknak szervezetébe jut. A gyermekágyi láz keletkezésének ezért legbiztosabban vehetni elejét, ha úgy intézkedünk, hogy bomló szerves állati anyagok ne juthassanak szülőnők vagy gyermekágyasok szervezetébe. Ezek azok az igazságok, melyeknek további bizonyítására és terjesztésére szánta hátralevő életét Semmelweis itt körünkben, a hol alapvető munkáját irta meg, mely a gyermekágyi láz keletkezését és az ellene teendő óvó intézkedéseket tárgyalja, s a honnan apostol módjára hirdette tanítványainak és a tudományos világnak tanának megdönthetetlen tételeit. Azonban megrögzött fogalmak, természetté vált előítéletek s a megsértett emberi hiúság ellen vajmi gyakran küzd hasztalanul az egyes ember. Habár kortársainak legjobbjai közül találkoztak is, kik Semmelweis tanának messzeható befolyását a szülészeti kórtanra teljesen felfogták s lelkesen igyekeztek e tannak tért hódítani, mégis a bécsi orvosi világnak zöme s az akkoriban irányadó szülészeti korifeusok és körök elutasító sőt ellenséges és támadó állást foglaltak az új tannal szemben s búvárunkat mind elkeseredettebb küzdésre kénj7szeriték. A sors nem akarta, hogy e harcznak diadalmas kimenetelét megérje Semmelweis: megtört lélekkel fejezte be 1865. aug. 14. Bécsben áldásos életét. Hosszú, a szülő emberiségre nézve igen hosszú idő telt el, ezer meg ezer fiatal auya szállott kora sírba, mig Semmelweis tanának igazsága teljes érvényre jutott; s alig másfél évtizede, hogy az orvosi világ közös tulajdonává lett. S az utolsó évtizedeknek az orvosi tudományok terén történt bámulatos haladása oly biztos épületté alakította már a mai napig is Semmelweisnek tanát, hogy a betegségek ellen való küzdésünkben egyik leghatalmasabb védőbástyánknak méltán mondható; sőt bátran állíthatni, hogy kevés betegség ismeretes, melynek keletkezése ellen oly biztosan védekezhetni, mint a félelmes gyermekágyi láz ellen, ha Semmelweis tanának megfelelően cselekszünk. Százezrekre rúg azoknak a viruló fiatal anyáknak a száma, kik egyedül az ő tőle eredő intézkedéseknek köszönhetik azt, hogy életüknek nehéz óráin sérelem nélkül estek át s megmaradtak az életnek, családjuknak s a társadalomnak. S nincs is manapság czivilizált ország, melynek orvosai ne ismernék el és ne dicsőítenék Semmelweis hallhatatlan érdemeit; s tanát orvosi rendünk legkiválóbb férfiai hirdetik és terjesztik. Reproduction érdemes az a levele, a melynek kíséretében németül irt könyvét (Die Aetiologie, der Begriff u. die Prophylaxis
