Eger - hetilap, 1893
1893-05-02 / 18. szám
138 arany fiatalság teljes megelégedésére, miut a programmon előre jelezve volt, táncz követte. Ugyanis alig hangzottak el a dalkör utolsó tételének akkordjai, lázas gyorsasággal tűntek el az ülőhelyek s helyüket kecsesen tánczoló párok foglalták el, kik a Gábor talp alá való csárdásai s tourai mellett hajnali hasadásig (5 óráig) maradtak együtt, s tánczoltak olyan animóval mindvégig, aminővel csak ritkán szoktak táuczestélyek az ó kaszinó nagy termében lefolyni. A négyeseket 24 pár tánczolta. A kedves hölgykoszorúban pedig ott voltak: tánczos leányok : Barabás Margit, Biró Margit, Borhy Margit, Czékmáuy Margit, Éliássy Ida és Anna, Ficzere Ilona és Margit, Ficzere Irma, Frank Pannika, Gebhardt Lala és Panna, Hutter Ilonka, Imre Leon- tine, Jezierszky Bella, Köllner Ilonka, Könyves Matild, Lipcsey Erzsiké, Marsso Margit, Menner Ida, Pfeiffer Berta, Posgay Margit, Sir Mariska, Staud Juliska és Mariska, Szalay Anna,, Tol- raássy Anna, Weidl Hedvig; tánczos asszonyok: Bergmann Ágostonná, Csókás Istvánná, Horváth Béláné, özv. Köllner Lőrinczné, Láuyiné, Légmann Imréné, Pauerné M. Vilma, özv. Pokorny Jánosné, a garde-sorában: Borhy Ádámné, Éliássy Ferenczné, Ficzere Gusztávné, Ficzere Józsefné, özv. Ficzere Sándorné, Frankné, Gebhardt Sándorné, Horváth Józsefné, Hutter Józsefné és Károlyné, Imre Miklósné, Lipcsey Péterné, Marssó Mórné, Plank Kálmánná, Pozsgay Antalné, Staud Jánosné, Ury Józsefné, Weidl Gyuláné. Párád gyógyfürdő. — Vasas-timsós fürdők és hidegvíz gyógyintézet. — Helyrajz. A parádi fürdő 200 méternyi magasságban fekszik a tengerszine fölött, a hevesmegyei Mátrának parádi völgyében, a „Fehérkő“ nevű hegy déli lejtőjén. Az egész gyógyhelyet gyönyörű lombos erdők veszik körül, melyek a legmagasabb hegycsúcsokat is elborítják. A regényes Mátra hegység legmagasabb pontja: a Kékes, itt ölelkezik a parádi bérczekkel, elragadó látványt nyújtva a szemlélőnek változatos lejtőivel, virányos völgyeivel és meglepően szép halmaival. A fürdővel szemben erdővel borított halmon áll a grófi kastély, honnan gyönyörű kilátás nyílik a messze terjedő völgyekbe. Az erdős-hegyes vidéken mindenütt enyhe, illatos levegő üdíti föl az utast. A természet szépségeiben oly gazdag fürdőhelyet nagy kiterjedésű, gondosan művelt park övezi. Utazás. A gyógyfürdő csak 20 percznyi távolságra esik a mátrai vasútvonalak Párád nevű állomásától. A mátrai vasút a magy. kir. államvasutak három fő vonalával, u. m. Kis-Ujszál- lásnál a Budapest-predeáli, Kaál-Kápolnánál a Budapest-kassai, Kis-Terennénél a Budapest-ruttkai vonallal érintkezvén, Parádot minden irányból kényelmesen fölkereshető gyógyhelylyé teszi. A vasútállomás és a gyógyfürdő között a közlekedés kényelmes fogatokkal tartatik fenn. Az „EGER“ tárczája. Segítsetek! Szapáry Józseftől. — Az „egri dalkör“ által a tüzkárosultak javára 1893-ik évi apr. hó 29-én tartott hangversenyen szavalta Minczér József. — Hol fájó könnye reszket a nyomornak, Oh irgalom! ott adj enyhiiletet. Adj balzsamot a vérező sebekre, Lebegj, lebegj a szenvedők felett! Oh, mert nagyon fáj látni éhezőket, Midőn kenyérért sírva esdenek, Éhen kidül s ott vész az ut porában Az istenadta éhező beteg. Éghajlat. A gyógyfürdő éghajlata enyhe hegyvidéki, mérsékelten meleg légkörrel, a nyári hónapokban 744 mm. közép légnyomással és (májustól szeptember végéig) -|- 18° C. közép hőmérséklettel. Ä gyógyhely légköre rohamos hőváltozásoknak kitéve nincsen, teljesen pormentes, környező magaslatai pedig a zord északi és északnyngoti szelek ellen oltalmazzák. Gyógyforrások. Párád három egymástól teljesen különböző vegytartalmú ásványvízzel bir, úgymint: 1. Vasas-timsós forrásokkal, melyek a levikói, ron- cegnói ásványvizekkel hasonló összetételűek. 2. Égvénye s-kénessavanyuvizforr ássál, Csevicze. 3. Vasas savanyuviz forrással, Clarisse. Ezeken kivül van a fúrdőtelepen egy újonnan épült, fényesen berendezett s minden kellékkel fölszerelt h ideg viz-gyógy- intézet. Gyógyhatás és javallat. I. A parádi vasas-timsós vizek az emberi szervezetre vérképző, oszlató, erősítő, vérzést csillapító s fertőtlenítő hatást gyakorolnak, miért is kiváló sikerrel alkalmaztatnak: a) a vér rendellenes összetételén alapuló betegségeknél (vérszegénység, sápkór); b) elgyengülés esetén kimerítő betegségek után, továbbá váltóláz okozta senyves állapotoknál; c) a női ivarszervek betegségeiben és azok következményeinél, nevezetesen a hószám rendellenességeinél, erős méhvérzések, elvetélési hajlam, méhhurut, méhelőesés, idült méhlob, petefészeklob eseteiben; d) rendellenes beidegzésből vagy hiányos anyagcseréből eredő emésztési zavaroknál, idült hasmenés, végbél-előesés, vérvesztéssel járó aranyérnél; e) idült csúzos, köszvényes és görvélyes bajoknál, láznélküli lefolyással; f) idegbajokban; g) bőrbetegségeknél. 2. A parádi égvény es-kéne s savanyuviz, Csevicze, az anyagcserét fokozza s ez által a vérképzödést előmozdítja; gyógyitalul használva a következő bajokban ajánltatik, u. m. rendellenes gyomorsav-képződés, egyszerű idült vagy szeszes italok okozta gyomorhurut, az epevezeték idült hurutja után föllépő sárgaság, idült bélhurut, gége-, légcső- és tüdőhurut, valamint hólyaghurut eseteiben. 3. A parádi vasas-savanyuviz, Clarisse, a színes vértesteket szaporítja s a sejtképződést élénkiti, miért is kitűnő hatású vérszegénység és sápkór eseteiben. Évad. Áz előévad május 15-ikétől június 15-ikéig; a főévad június 15-ikétől augusztus 20-ikáig; az utóévad augusztus 20-ikától szeptember végéig tart. A füstölgő romok közül kihallik A gyermekek kenyérkérő szava, S bár lelkét adná értök önfeledten, Ételt nem adhat nékik az anya; A mit csak bírtak, minden összeégett; Nincs semmijök csak esdeklő szavok, Segítsétek az inségsujtott népet Jó emberek, csak kényért adjatok! Segítsetek! Ne hagyjatok magunkra, Mert elveszünk, ha nem segítetek! Ha minket sújtott a haragvó Isten, A szenvedőkön könyörüljetek! Egy kis kenyérért esdünk ím felétek, Hisz oly sok köztünk, aki éhezik, S áldást könyörg az égtől számotokra, Kiken segítve lesz, majd mindenik. Hol fájó könnye reszket a nyomornak, Oh irgalom, ott adj enyhületet! Adj balzsamot a vérező sebekre, Lebegj, lebegj a szenvedők felett; Segítsd a küzdőt, kit oly sok csapás ért, Védelmezd azt, ki annyit szenvedett, Te enyhet osztó, könyörülő Nemtő! Terjeszd féléjük, áldó két kezed. Szép városok, virágzó falvak egykor, Most rombalom és füstölgő tömeg; ínség lépett a gazdagság helyébe, Hogy lakóit ez tizedelje meg. Veszprém, Ladány, Kalocsa s tudj az ég azt Hol dühöngött a pusztító elem, Minden helyen csak nyomort hagyva hátra, Hol könnyben úszik annyi, annyi szem.
