Eger - hetilap, 1893
1893-04-11 / 15. szám
15-ik szám. 32 -ik év-folyam 1893. április 11-én, Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ EGER. Hirdetésekért: minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. szám. a Szabóféle ház) Bauer H. az „Eger“, előfizetési s%hirdetési irodája, (Széchenyi-utcza, pósta-éptilet), Szolcsányi Gyula és Blay István könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — Hirdetések előre fizetendők. Hiv. hirdetések egyszeri köziósdija 1 frt 30 kr. A gyümölcsészeti kormánybiztos Egerben. Molnár István, a budai országos vinczellér-iskolának főigazgatója, Magyarország gyümölcsészeti ministeri biztosa, Bosznia és Herczegovina gyümölcsészeti kormánybiztosa, és a földmivelés- ügyi minister hivatalos lapjának, a „Gryümölcskertész“-nek fő- szerkesztője f. hó 6-án, Baranyai István — megyénk közgazda- sági előadójának kíséretében városunkba jött azon czélból, hogy Eger város gyümölcsészeti viszonyait tanulmányozza — és az érdekeltekkel tartandó értekezleten érintkezve, tájékozást szerezzen az eddig elért eredményekről és az ezután követendő eljárásokról, hogy Eger város és vidékének, melynek a város kereskedelmi központja — gyümölcsészete a mai kor színvonalára emeltessék — azaz annyira fejlesztessék, hogy az megszűnjék mintegy műkedvelői szórakozás tárgya lenni — és valóban az emberi munkaerőt bőven fizető közgazdasági foglalkozássá váljék. F. hó 7-én reggel 7 órakor a ministeri biztos űr azzal kezdte meg működését, hogy a Borászati Egyletnek az uj kaszárnya melletti telepét szemlélte meg, s az ott feltüntetett eredmény fölött megelégedését fejezte ki. Egynémely észrevételeivel és tanácsaival azonban, melyeket a telep érdekében mégis megtett, meggyűlt a baja a telep felügyelőjével, Cs. Tóth Ferenczczel, ki egri polgár létére nem igen akart meghajolni a franczia tudomány előtt, hanem a maga álláspontjához szívósan ragaszkodott, a növényi élettant is a maga módja szerint magyarázván. Onnan átrándul- tak az urak a városi bizottság kezelése alatt álló telepre — az ott tett észrevételeinek is majd a kezelő bizottság hasznát veendi. — Kár, hogy a fajok jegyzéke nem volt kéznél, igy a ministeri biztos azok iránti kérdései kielégítő felelet nélkül maradtak. A városi telek megtekintése után a László János képezdei tanár kezelése alatt álló faiskola képezvén a szemle tárgyát, itt az anyafák sűrűsége általánosan helytelennek nyilváníttatott. A tanitóképezdei faiskola megtekintése után az ut az egri főkáptalan kőporosi szőlője alatt az Almagyar és Kőporos közötti völgyben a sikhegy felé vezetett. A síkhegyi völgy bejáratánál megakadt a társaság — mint Herkules a keresztuton: balra az Almagyar kis síkhegyi völgyének végén szép nyári lakban csábitó lélekerősitő szűrt és főtt (cognac) jó egri nedv és egyéb a fáradt test lankadó erejét felüditő élvezetek; jobbra a fáradságos küzdelem, a bő tanulmányt és tapasztalatot nyújtó nagy Sikhegyen. A ministeri biztos ur mégis csak jobbra hajtatott, bizonytalan időre halasztván a talán kerülőn is elérhető élvezeteket. De volt is köszönet benne, egészen el volt ragadva a látottaktól, és ki is jelentette, hogy ily nagyszerű gyümölcsfa-vegetációnak az országban nem látta párját. Különösen az igen finom fajtájú körtefák óriásai keltették fel bámulatát. S mikor Braun Károly szőlőjén át, mindig csak gyalog, a nagy Eged még most is, végpusztulásában, régi nagyságát sejtető, látványa tárult elé, sajnálatát fejezte ki, hogy a szaktudomány mai állása mellett igen kevés a remény, hogy az valamikor régi értékét visszanyerhesse. Mellette elhaladva élénk figyelme tárgya volt, Premusics Fülöp ny. százados és Petravich Antal ügyvéd fáradságos iparkodása szőlőjüknek helyreállítása körül. De hiába, az ember sorsát el nem kerülheti. S bár rendesen csak a rósz nem szokott tágítani — a jó nem igen veszi üldözőbe az embert, — most az egyszer a jó nem tágított — és mihelyt a társaság a nagy egedi kapaszkodóból lebocsátkozott, ott fogadta a vendégszerető házi ur Yolf Károly szívélyes „Isten hoztá“-val — és annak remek gunyhójában pihent a fáradt test, és nagy élvezettel fogyasztó ez azelőtt hiába került sziverősitőt. Ezen élvezetnek igen rövidre szabott ideje volt, mert már délután 2 órára volt az értekezlet tartása kitűzve, s azért sietni kellett. Délután szép számú hallgatóság részvéte mellett folyt az értekezlet, melyen a miniszt. biztos úr a polgármester által történt bemutatása után röviden megmagyarázván idejövetele czél- ját, kérdést intézett a hallgatósághoz Egerváros gyümölcsészete iránt, mire Ruzsin Félix piacz-biztos ecsetelte az egri gyümölcskereskedés viszonyait. — Szerinte már most is következtethető, hogy a gyümölcstermelésnek nem lehet panasza, hogy terményei vevő nélkül maradnának, s ha nem nagy az export, csak is annak tulajdonítandó — mert nincs mit exportálni. Azonban nemcsak a mennyiségre, de a minőségre is súly volna fektetendő. Kár, hogy épen e szakbeli kereskedelmi osztály nem volt az értekezleten képviselve — nem tudjuk miért — de alkalmasint sokat tanulhatott volna az értekezlet tőlük a világ-piacz igényeire vonatkozólag. Hogy még milyen primitiv, minden tervszerű öntudatos irányt nélkülöző helyzetben van a mi gyümölcsészetünk, leginkább kitűnt ezen értekezlet lefolyása alatt. Nem volt megállapítható, hogy tulajdonképen mely fajok vannak leginkább képviselve az egri piaczon. Sok mindenféle mondatott, de sok szónak is csak egy a vége — és a vége az lett — hogy a szőlészeti bizottság és a borászati egylet vegye kezébe az ügyet — és gondoskodjék oly- képen az egri piacz terményeinek megállapításáról, hogy idősza- konkint a piaczon megjelenő gyümölcsökből egy gyűjteményt küld a ministeri biztos urnák tanulmányozás és megállapítás végett. Ez által legalább azon helyzetbe jut e város közönsége, hogy saját termény eivel megismerkedik és elnevezéseit megtanulva az ide látogató szakemberekkel megérthetik egymást. De ha már a fajok és a helyes termelési irány meg lesznek állapítva, annak életbeléptetésére okvetlenül szükséges gyümölcsfakészlet és annak teremtésére — egy ugyancsak ideiglenes jellegű, de terjedelmes faiskola. Arra nézve is megállapodott az értekezlet, illetőleg elvállalta a polgármester a kezdeményezést
