Eger - hetilap, 1892
1892-12-06 / 49. szám
49-ik szám. 31-ik év-folyam 1892. deczember 6-áu. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért: minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől -30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. szám. a Szabófele ház) Bauer H. az ,,Eger“, előfizetési s hirdetési irodája, (Széchenyi-utcza, posta-épület), Szolcsányi Gyula és Blay István könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — Hirdetések előre fizetendők. Hiv. hirdetések egyszeri közlésdija 1 frt 30 kr. Vasutat kérünk! Az utolsó két évtized tapasztalata mindnyájunkat meggyőzhetett arról, hogy csak a vasútvonalak mentén fekvő városok fejlődhetnek. Az a város, melynek nincsen megfelelő vasútja, nem emelkedhetik, hanem hanyatlik és tönkre megy. Mi kétszeresen tapasztaljuk ezen elv érvényesülését. Nemcsak azért, mert iparunk és kereskedelmünk teljesen aláhanyat- lott; hanem főképen azért, mert szőlőhegyeink elpusztulása folytán egyedül csak az ipar és kereskedelem fejlesztése, mondhatnám : megteremtése adhatna tisztességes kenyeret közönségünk kezébe. Számbavehető iparra, kereskedelemre azonban nem számíthatunk mostani vasútunk mellett. A pénzes ember észszel gondolkozik. Annak a kedvéért, hogy Eger hazánk legrégibb városainak egyike és szép történelmi múlttal, hires névvel dicsekedhetik : senki sem fog idejönni pénzt veszíteni. Már pedig, amig a vidéki ember csak órákig tartó abonyi ácsorgás után juthat Egerbe s innen haza; amig a megrendelt, vagy innen küldött árú is csak kerülő úton és az ez által, meg az átrakodás által okozott nagyobb költséggel szállítható hozzánk, vagy innen máshova: addig a kényelmet, meg a hasznot szerető ipar és kereskedelem nálunk tanyát nem fog ütni, mert felvirágzásra nem számíthat. Testvérvárosunknak, Gyöngyösnek, ugyanez a baja. Hogy miért tettek bennünket szerencsétlenekké, — most ne keressük; de a közös veszély nagysága sürgősen követeli, hogy orvosságot kérjünk és kapjunk bajunkra. Példátlan eset, hogy valamely fővonal két olyan várost, amilyen Gyöngyös és Eger, mellőzzön. Indokolhatatlan ez főleg akkor, midőn az út Hatvantól Miskolczig Gyöngyösön és Egeren keresztül sokkal rövidebb is lett volna. Joggal követelhetjük tehát, hogy az állam által elkövetett nagy hibát az állam tegye jóvá a rövidebb és helyesebb útvonal kiépítése által. Ha figyelembe veszszük, hogy ez uj vonal két régi, nagy várost mentene meg az enyészettől; ha figyelembe veszszük. hogy az állam ez által az egri és gyöngyösi szárnyvasutak fenntartási és kezelési költségeit megtakaríthatná; ha figyelembe veszszük, hogy az egri szárnyvonalat szívesen átvenné a Debreczen- füzesabonyi, akkor Debreczeu-egri vasúttársaság, a gyöngyösi szárnyvonal pedig kellőképen értékesíthető a Jász-apáti-Vámos- györki rövid vasút kiépítése által; ha végűi figyelembe veszszük, hogy Eger és Gyöngyös a legnagyobb áldozatot is meghozná e vasútvonal érdekében: akkor olyan kárról, mely a régi hiba helyrehozását megakadályozhatná, — szó sem lehet. Más módon is jóvá lehetne tenni az Eger és Gyöngyös ellen elkövetett igazságtalanságot. Ha ugyanis a vasúti térképre nézünk, akkor be kell látnunk, hogy a felföld nincsen kellőképen összekötve az alfölddel. Azt is megláthatjuk, hogy erre az a vonal lenne a legalkalmasabb, mely Hatvanból Gyöngyösön, Verpeléten, Egeren, Nádas dón, Ózdon, Bánrévén, Torna 1- lyán, Rozsnyón, Dobsinán, Pop rád-Felkán, Késmárkon, Szépés-Bélán keresztül az ország északi határához, Krakkó, vagy Tarnow felé vezetne. E vonal, mely hadászati szempontból is igen fontos lenne, igen nagy és gazdag vidéket kapcsolna össze és a bányaiparnak is nagy szolgálatot tenne. Ezenfelül benépesítené az ezen vonalba eső, már kész Nádasd-dobsin ai, illetve pop rád völgyi több, mint 100 kilométernyi vasutat, az által, hogy ezt Verpeléten, illetőleg Egeren keresztül a mátrai és a Debreczen-egri vonalakkal, meg a legrövidebb úton a fővárossal is összekötné. A részletek tanulmányozása és megismertetése nem tartozik e czikk keretébe. Most csak az a czélunk, hogy Eger és Gyöngyös városok figyelmét felhívjuk a mozgalom megindítására. A néma gyereknek az anyja sem hallja a szavát. Mi is csak akkor remélhetjük a síikért, ha a veszélyben levők jajszavával keltjük fel magunk iránt az ország figyelmét. Az Eger-nádasdi, vagy más ily apró vasút építését hiába kívánjuk; mert kellő forgalmat csak a fővonal ad valamely városnak, és mert ily kis vasutakra nem szerezhetünk érdekelteket, ilyenek nélkül pedig azok nem épülnek. Jó lenne, ha városunk polgármestere, vagy országgyül. képviselője magáévá tenné e tervet és egy nagyobb szabású mozgalom megindítása czéljából értekezletet hívna össze! Dr. Alföldi Dávid. A nőnevelés fontossága. E czim alatt látott, mintegy pár hét előtt napvilágot egy 56 lapra terjedő kisded füzet, melyet Szőke Sándor, egri r. kath. főelemi tanító, egy igen szép tehetségű, képzett fiatal ember irt, s melyért az egri egyházmegyei néptanítók egyesülete szerzőt, mint aki a kitűzött pályakérdést vetélytársai közt leghelyesebben s legalaposabban oldotta meg, száz arany frank pályadij- jal tüntette ki. A füzetet az egri érs.-lyc. nyomda szokott csínnal állította ki. Ara 40 kr. Összes jövedelme az orsz. kától, tanítói árvaház alapjához fog csatoltatni. A derék értekezés magvasait, tartalmasán, s kedves, vonzó stílusban van megírva. Méltó, hogy gondosan átolvassák s tanulmányozzák a tanítók, növelők, s mindazok, kiket nőnevelésünk hivatásuknál, vagy ügyszeretetüknél fogva is közelebbről érdekel. Hogy pedig t. olvasóinkban annál inkább fölébreszszük a figyelmet a jeles munkácska iránt, mutatóul néhány részletet közlünk belőle. Mindjárt az értekezés bevezetése kedvesen lepi meg s köti le figyelmünket: „Pár évvel ezelőtt, — úgymond szerző — a nagy „vakáczió“ egyik vasárnapján N. N. fiatal kartársam s jó barátom családi körében fordultam meg X. faluban. Dél volt, ebédelni mentünk. Kívülem, a házi gazdán és nején kiviil három gömbölyü-arczú, jól táplált, egészséges gyermek ült még az asztalnál, kik mindany- nyiszor előre nyújtott fejmozdúlattal és kerekre nyitott szemekkel árúlták el rokonszenvező érdeklődésüket az asztalra érkező tálak tartalma iránt, valahányszor mamájok szives előzékenységgel engem, mint vendéget, kínált meg először. A vidám beszélgetéssel fűszerezett egyszerű ebéd befejezése után a gyermekek az álta
