Eger - hetilap, 1892

1892-03-08 / 10. szám

«alosúlyának 1%-ról való leszállítása iránt. A kamara e kül­demények calosulyát (tengerit kivéve) fél százalékban véli meg­állapíthatónak. — Az 1890. évi zárszámadást tudomásul vette az ülés. Polatsek Arnold pénztárosiak köszönetét szavaz. Vé­gül Koos Soma beltag indítványára elhatároztatott, hogy a korcsmái kimérésre használt üvegedények hitelesítése körül fenforgó visszásságok megszüntetése végett küldöttséget meneszt a keresk. ministerhez. — „Elmúlt évekből“ czime egy kötet elbeszélésnek, mely Singer és Wolfner kiadásában az imént megjelent. Hogy a kö­zönség érdeklődése biztosítva legyen, elég annak elmondása, hogy -e beszélykék szerzője Varadi Antal, akit mint drámaírót és lyrikus költőt nagyon jól ismer már a magyar közönség. Leg­első prózában megjelenő művében is megvannak az említett kér, költői műfaj előnyei: a nyelvezet ragyogó szépségű, a cselekmény p -dig minden egyes bsszélyben — összesen hat van a kötetben — drámai hévvel és erővel van kérész ülvive. Az „Egyetemes Regény tár“, melynek ez idei nyolczaük kötetét képezi Váradi beszélygyüjteménye, méltán illesztheti ezt is azon jeles eredeti müvek közzé, melyek sorozatában már eddig is megjelentek. A csinos, piros vászonkötésű baszélygyűjtemény ára 50 kr. — Végtárgyalás. A Juhász Sándor féle rablógyilkosság ügyé­ben a végtárgyalás, mint már említettük, f. márcz. hó 16-án veszi kezdetét, Farkas Pál kir. törvényszéki biró elnöklete alatt. A tárgyalás, tekintve az érdeklődő hallgatóság nagy számát, a megyeház nagy termében fog megtartatni, melyet a megyeha­tóság e czélra szives készséggel átengedett az egri kir. törvény- -széknek. A tárgyaláson a hallgatóság csak belépti jegyekkel ve­het részt. — Kéjutazás Konstantinápolyba. A magy kir. államvasutak menetjegy-irodája Budapesten (Hungária szálló) az idei hús­véti ünnepek alatt, és pedig f. é. april hó 15-étől kezdve apr. 22-éig k éj kir ándúlá s r, rendez Konstantinápolyba. A ki­rándulás vázlatos tervrajza következő: Indulás Bpestről apr. 15-én esti 6 órakor a központi pályaházból, különvonaton. Érke­zés Sofiába apr. 16-án délut. 3 órakor. Ott két órai tartózko­dás alatt a város megtekintése. Érkezés Konstantiná­polyba apr. 17-én délután 12 óra 42 perczkor. Ott tartózkodás apr. hó 22-eig, mely napon délutáni 5 órakor a kiránduló tár­saság feloszlik. Ezen hatodfél napi tartózkodás alatt Konstanti­nápolyban, a kiránduló társaság, alkalmas ciceronek vezetése mellett, 20—20 tagból álló csoportokra osztva megtekinti a tö­rök birodalom nagy érdekű fővárosának nevezetességeit: apr. 18-án Stambul főbb pontjait, az Aranyszarvon át Kiutahiát, az európai édesvizeket a ciprus-berekkel borított török temetőt, az angol sirkertet (Kadiköj), hol szabadságharczunk egyik ki­magasló hős hadvezére: óuyon tábornok hamvai nyugosz­nak. — Április 19-éu (kedden) lesz a török bazárok (árucsar­nokok) és a Baj azet-moschea megtekintése, hol a szent ga­lambok tartózkodnak. — Apr. 20-án (szerdán) séta Perában, megtekintése a benediktinus zárdának, hol II. Rákóczy Ferencz hamvai nyugosznak, s a protestáns sirkertnek, hol Szilágyi Dá­niel van eltemetve. Apr. 21-én (csütörtök) több órai kirándulás a Bosporuson, s Stambul nevezetesebb pontjainak megtekintése. Apr. 22-én pénteken megszemlélése a szultán ünnepi bevonulásá­nak a mosheákba (selamlik). Meglátogatása a tánczoló dervisek­nek, és Skutariban az üvöltő dervisek ájtatosságának. Délután kirándulás csolnakokon az európai édes vizekhez, hol a török elő­kelőségek, nők és férfiak szoktak sétálni. Délutáni 5 órakor a kiránduló társaság feloszlik. — Részvételi díj a kirándulásban Bpestről Stambulig és vissza s teljes ellátás és élelmezéssel I. oszt. 195 frt. II. oszt. 160 frt. Ellátás nélkül I. o. 120 frt. II. o. 90 frt. Az ellátás áll útközben rendes élelmezés és alvó fülke a kü­lön vonathoz kapcsolt étkező és háló kupékban. Konstantinápoly­ban az 5 napi tartózkodás alatt, lakás első rangú szállodákban, az I. oszt. utasok külön szobákban, a II. o. utazók ketten egy szobában ; reggeli (kávé, vagy thea, vaj, kenyér), 4 fogásból álló villásrezgeli fél 12 órakor, 6 fogásból álló souper esti 6 órakor, s esti 8 órakor thea. A vezetőket a vállalat díjazza; de a borra­valókat, a járművek (bérkocsik, gondolák, gőzhajók) dijait, s eset­leg a múzeumokba való belépti dijakat a tagok kiilön-külön fize­tik. A budapesti török konzul által láttamozott külföldi útle­vélről ideje korán gondoskodni okvetlenül szüksé­ges. — A részvevők váltott jegyeikkel 60 napon belül bármely rendes személy- vagy gyorsvonaton — a keleti expressvo- natok kivételével — bármikor visszatérhetnek. Jelentkezé­seket f. é. april hó 6-éig elfogad a magy. kir. államvasutak me­netjegy-irodája Bpesteu. Aradon, Brassóban, Fiumében, Kassán, Kolozsvárit, Nagy-Váradon, Pécsett, Szabadkán, Szegeden. Zág­rábban, Belgrádban. Előlegül 50 frt. a jelentkezéskor befize­tendő. — Babona. Mennyire „fölvilágosodottak“ azok a jó szileziták, akik oly uagyon szeretnek bennünket, magyarokat „barbárod­nak nevezni, mutatja a következő furcsa eset, rne'y a napokban Freystadtban, Silézia egyik városában történt. Egy ottani gyár­munkás ugyanis influenzába esett, és sehogy se birt erőre kapni. Elment hát egy közeli helységben lakó hírhedt „javas-asszony­hoz“ tanácsot kérni, aki bölcs eszével rögtön kitalálta, hogy a. beteg ember meg van „b o s zor kány o z v a.“ A javas-asszony tehát azt tanácsolta a megboszorkányozottnak, hogy ha vesze­delmes bajától meg akar szabadulni, más nap reggel, a legelső vén asszonyt, akivel összetalálkozik egy ócska seprűvel dön­gesse el. Az ember megfogadta az okos tanácsot, s pontosan követte is azt. Kerített egy vastag nyelű ócska seprőt, s azzal más nap reggel jól helybenhagyta a legelső vén asszonyt, aki­vel találkozott, s a ki történetesen nem volt más, mint saját — édesanyja, akit az elbutitott fin a seprünyéllel annyira össze­tört, hogy fél holtan hullott a földre. Az anya kénytelen volt­szerencsétlen fia, de legfókép elbolonditója, a javasasszony ellen a fenyitő biróságnál keresni elégtételt. — Pénzintézeti tisztviselők segélyegylete. Érdekes eszmét pendít meg legutóbbi számában, a „Magyar Pénzügy“ czimü köz- gazdasági és pénzintézeti szaklap. Éelhiyja ugyanis a hazai pénz­intézetek és részvénytársaságok tisztviselőit, hogy alakitsauak „országos segélyegyletet.“Alig van valamirevaló város, ahol nem tudunk már eddig is két-három részvénytársaságot 10—15 hi­vatalnokkal, még pedig a társadalom művelt osztályából sorakozó hivatalnokkal. Az a néhány ezer pénzintézeti és részvény-tár­sasági tisztviselő, mely az országban elszórtan él, máig mint kü­lön társadalmi osztály abszolúte nem számit — sem társadalmi sem szakkérdésekben, mert a jelen pillanatig1 meg sem kísérelték a tömörülést, az egyesülést. Az egyesülésben ped ig óriási erő rej­lik; ne keressük az okát, hogy miért, hanem okuljuk a midennapi tapasztalatot), és ne utasítsunk vissza minden közügyet rideg közönnyel, különösen mikor ez a közügy — a saját ügyünk. Az alakítandó „pénzintézeti tisztviselők országos nyugdijegyesülete“ a tervezet szerint, betegsegélyezési és temetkezési segélyt, végre állandó segélyt nyújtana tagjainak; ha a tag betegsegélyt nem vett igénybe, örököseinek legalább is azon összeg fizetendő, me­lyet befizetett, tehát a legrosszabb esetben csakis a befizetett tagsági illetmény kamatai vesznének el. A tervet alapjában és elvben helyeslő érdekelt felek, ezután is felkéretuek, szívesked­jenek ebbeli nézetüket a „Magyar Pénzügy“ szerkesztőségével (Budapest, Erzsébetkörut) mielőbb tadatni. — A rum italmérési adója. Számos helyről panasz tétetvén az iránt, hogy a regálebérlők az 50 fokon felüli rum után, habár annak foktartalma 80 fokot meg nem halad, általában literenként, tizenöt krnyi italraérési adót szednek, a „Magyar Kereskedők Lapja“ — az egyedüli szaklap, mely regáleügyi állandó rovatot tart fenn — azt írja, hogy ezen eljárás az 1888. XXV. tör- vényczikk 17. szakaszának rendelkezésébe ütközik. Ezen szakasz világosan rendeli, hogy rum után literenként 12 kr. italmérési adó fizetendő, ha hektoliter fokonként 15 krt számítva magasabb adó alá nem esik. E szerint csak a 80 fokot meghaladó rum után esik 12 krnál magasabb adóösszeg, vagyis ha a rumnak alkoholtartalma 81 fok, egy hektoliter után (81Xlö) = 12 frt 15 kr. adó fizetendő. A panaszolt törvényellenes eljárás ellen, füszerkereskedőink tehát nyomban intézkedhetnek. A felek zak­latására vezet az is, hogy rumszállitmányok minden egyes palaczk- ja vizsgáltatik meg az adóbérlő által. A „Magyar Kereskedők Lapja“ felhívja e tekintetben a figyelmet, a 33450/1889. pénzügy- ministeri utasítás 45. §-ának hasonló esetekre is érvényes rendel­kezésére, mely szerint a palaczkokban lévő folyadék minőségének és alkoholtartalmának megvizsgálása ez óljából, az adóbérlőnek, csak egyes, általa ki választott palaczkok nyitására van joga. Mindezekről és általában regáleiigyekben, dij mentesen ad felvilá­gosítást a „Kereskedők Lapja“ szerkesztősége Budapesten, mely az ezen ügyekben teljesen tájékozást nyújtó „a szeszes folyadé­kokkal való kereskedés“ czimü munkát, — irta Osvátli Imre kir. törvényszéki biró, — egy írtért megküldi. E munka különben 1 frt 20 krér’t minden könyvárusnál is kapható. — Rendőri hírek. Véres verekedés. Múlt hó 29-én Hegyi Sándor és Nígy (bobos) Sándor egri kapáslegények és társaik, a Pálok János he'ybőli fold míves lakadalmában vígan mulat fák.

Next

/
Thumbnails
Contents