Eger - hetilap, 1892

1892-11-22 / 47. szám

374

igazgatóságához a szegénysorsú kolerabetegek között való ingyenes kiosztás czéljából rendelkezésére bocsátott kittinő minőségű cognacért. A. hamburgi járványbizottság pedig hivatkozással a gróf Esterházy Géza féle cognacgyár igazgatóságának bebizonyított humanizmusára, következő levélben adott kifejezést hálájának: „A városunkat ért csapás természetesen a szegénysorsúa- kat sújtja legerősebben. Kétszeres jótétemény volt tehát Uraság- tok részéről a szegényeket segélyben részesíteni s nemes szívre vall ama nagy, 200 palaczkból álló konyakküldemény, melyet Ínségeseink és betegeink számára hozzánk juttatni kegyesek voltak. Fogadják elismert kitűnő minőségű és valósággal gyógyhatású nagy cognackiildeményükért meleg hálánkat és azon kiváltságunk kifejezését, hogy szép hazájukat a minket ért csapástól óvja meg a Mindenható. Legteljesebb tisztelettel: a városi syndicatus megbízásából Rodott.

— Hymen. Violet Ottó tiszafüredi kereskedő f. hó 15-én jegyezte el Tisza-Füreden ottani földbirtokos Kovács Pál Lidiké nevű kedves, szép és müveit leányát. Áldás frigyükre!

Irodalom és művészet.

— A Pallas Nagy Lexikona. A görög földön odalenn kiásnak régi idők emlékeiből egy-egy kődarabot, ősidők szobrainak apró-cseprő töredékeit. Egy kéz, egy láb, kardarab, csonka fej. S nemcsak a szakértő, a régiségeket buvárló tudós, de az egyszerű ember is csak kezébe veszi múlt idők emlékeinek eme romját, és szempillantásra látja, vajon kontármunka hulladéka, avagy hatalmas mestermü maradéka került-e kezébe. Praxitiles Eros- áuak torzóját senki ember üa nem téveszti össze avatatlan kezek durva faragványaival.

így vagyunk mi most is, mikor egy hatalmas, nagy munka első töredéke kerül a kezünkbe. Tizenhat tenyérnyi vastag kötetre tervezett műnek első füzete az, a miről szólani akarunk. Körűikéiül 16,900 sűrűn telenyomtatott oldalból 64 az, a mit már is látunk. De valamint a Prexitiles torzójából, Homéros Iliászának kezdő soraiból rögtön látható, hogy nem kontár férczel- niény, hanem hatalmas mestermunka a tartozéka, úgy mi is konstatálhatjuk ennek a 64 oldalnak a révén, hogy kiváló alkotás az, a minek nyomában kell járnia.

A Pallas Nagy Lexikona 222 munkatársának névsora már egymagában is teljes kezesség erre nézve. Aki csak a magyar tudós vagy irói világban kiváló, elsőrangú helyet foglal el, — nem hiányzik ebből a névsorból. S hogy tudósvilágunk teljes odaadással és képességeinek, tudásának és tapasztalatainak minden irányban való érvényesítésével dolgozott ezen a nagy művön, mutatja már az első füzetben is az a körülmény, hogy minden érdemleges czikk névaláírással jelent meg. Nevével, múltjával, reputácziójával kereskedik tudós- és iró-világunk, hogy mindaz, a mi a Pallas Nagy Lexikoná-ban megjelenik, teljes foglalatja az ez idő szerint való összes modern tudásnak.

S csak egy pillantás ez első füzetbe, mely A-tól Achorion-ig terjed, máris mutatja ennek a Magyarországon elsőbben meghonosított rendszernek kiváló értékét és fontosságát. Ott van például mindjárt a füzet legelején Aachen porosz város leírása. S ime megtaláljuk a czikkben nemcsak a város históriáját, nevezetességeinek rövid, de pontos leírását, de hü képét annak is, a mi ebben a porosz városban Magyarországgal összefügg. Leírja híven az aacheni templom magyar kápolnáját, leírásban és rajzban bemutatja az ott őrzött magyar régiségeket, s megemlékezik arról is, hogy ezek a régiségek annak idején a budapesti ötvösmükiállitáson is megfordultak.

Ott találjuk ugyancsak az első füzetben az Abauj-Torna- megye czikket, a megye térképével. Eredeti felvétel nyomán készült, gyönyörűen kidolgozott, kiválóan pontos térkép ez, s ugyanilyent közöl a Nagy Lexikon előrajza szerint minden egyes vármegyéről, s ezenfelül még külön térképen mutatja be az ország nagyobb, nevezetesebb városait is. De kiváló érdekű a megye leírása is, minőhöz hasonló hű és pontos monográíiia lexikális munkában még ez ideig nem jelent meg. Leirja a megye topográfiáját, ismerteti főbb termékeit, a legújabb statisztikai adatok felsorolásával, ismerteti a megye lakosságát, az ipart, kereskedelmet, a szellemi műveltséget, a közigazgatást, s részletesen, egészen napjainkig terjedően megírja a megye történetét. Megyéink és városaink ilyen teljes, hű, érdekes és tanulságos leírása már magában is megbecsülhetetlen értékű munka, s ezeket — bárhogy keresnők is, — nem találjuk meg sehol, eddig megjelent encziklopedikus munkában.

Ugyancsak az első füzet például leirja az Abisszinia czikkben Lipót belga király megbízottjának, Haneuse kapitánynak habesi expediczióját, edig mindenki, a ki a napi eseményekkel foglalkozik, tudja, hogy közvetlen napjainkban történt mindez, olyannyira közel, hogy még eddigelé semmilyen lexikális munkában megemlítve nincsen.

De nem folytatjuk ezeket a szemelvényeket, mert ily módon végig kellene mennünk az összes czikkeken A-betütől Acherionig. Még csak annyit említünk meg, hogy e kiváló munka külsőben is méltó diszszel jelenik meg a magyar közönség előtt. Teljesen famentes, tehát soha meg nem sárguló, hófehér papíron nyomódott, olyan szép metszésű betűkkel, miknek az olvasása valósággal üdülés az olvasásban kifáradt szemre. Az illuszti ácziók, fametszetü és színes mümellékletek, valamint a térképek pedig nemcsak megállják a versenyt bármely eddig megjelent elsőrangú külföldi munkával, hanem megbecsülhetetlen érdemük a soha szem elül nem tévesztett szempont: a hazainak, a magyarnak a kultiválása. Nem mellőzi a munka a kiválót, bárha az messze essék is tölünk, de nem mellőzi a hazait sem, a mit pedig eddigelé a külföldi exikális munkák va«y rosszindulatból, vagy érdeklődéshiányból rendszerint mellőztek, a hazaiak pedig azért, mert visszarettentek a nagy, esetleg meg sem térülő anyagi áldozatoktól.

A magyar közönségen áll most megmutatni, hogy az érdemeset, a kiválót mindig felkarolja, s tartózkodó csak akkor volt, ha jogos kívánalmainak teljesítését nem várhatta. A Pallas Nagy Lexikona pedig meggyőződésünk szerint nem hiába áldozott százezreket, mert nem lesz intelligens magyar család, a hol ez a kiváló, igazi szükséget pótolo és minden tekintetben nagyérdemű munka hiányozni fog. Még megemlítjük, hogy a Pallas Nagy Lexikona ára füzetenkint 30 kr. = 60 fillér, kötecenkint pedig díszes kötésben 6 frt = 12 korona.

— Uj zenemű. „Tous les tr ois!“ Sztojanovits Jenő legújabb hallétjének teljes zongora-kivonata. Megjelent rendkívül díszes kiállításban a „Harmonia“ kiadásában. A ballet főbb számai: „Mandolinata Szerenád“ — Intermezzo „d’amour“ — „Skiz en- treéja“ — „Pagát entreéja“ — „Intermezzo“ „Keverés“ „Kibitcz jelenet“ — Pagát Ultimo.“ A czimlapon Kunosy Frigyes eredeti rajza kecses ballerinával a tarokk-pártit ábrázolja és dicséretére válik Kunosy Vilmos és fia zenemű-nyomdájának. A teljes zongora-kivonat ára 2 frt és kapható a „Harmonia“ zenemű-kereskedésében (Váczi-utcza 9. sz.)

— Új zenemű. „Csipke-rózsák“ czim alatt jelentek meg legújabban Blaháné kedvelt dalai. Úgy Blaháné neve, ki a legszebb dalok terjesztője, mint Huber Gyula neve, ki a legszebb újabb dalok szerzője, elég biztosíték a füzet zenei értékéről is. Különben a „Budapesti Hírlap“, legelterjedtebb lapunk e füzetről a következőkép emlékezik meg: „Egy új füzet magyar nóta jelent meg Huber Gyulától, a zalamegyei fiatal paptól, kinek dalait immár országszerte éneklik. Blaháné nagyon szereti ezeket a nótákat s zajos hatással énekelt már nem egyet a népszínházban. Egyszer B.-Füreden Huber előtt igy nyilatkozott a kitűnő művésznő azokról a dalokról, melyek most e füzetben megjelentek: „Oly szépek e dalok, hogy nem tudom magam sem eldönteni, melyik érdemli meg az elsőséget? Oly mélabúsak szomorú nótái, hogy szinte elfogódom, ha éneklem

.........Dévaj nótái pedig páratla

nok úgy dallam, mint szöveg tekintetében.“ Bár népdalainak, tánczdalainak értékéről és kiválóságáról elég bizonyíték azoknak országos elterjedése, az illétekes körök és bírálók egyhangú kitüntetése, legnagyobb magyar zenészünknek Erkel Ferencznek elismerései, melyek közt Huberról és dalairól kiemeli, hogy mig ő egyike a leghivatottabb zenészeknek, dalai határozottan az újabb dalok legszebb gyöngyei; mégis mi nem annyira ezen müveiért, mint működésének egy másik irányáért üdvözöljük a kitűnő szerzőt. Nem a népdalok terén, melyen kívüle még mások és serénykednek, hanem a magyar műzene fejlesztésének terén vár kiváló tehetségére a legszebb feladat, a mely téren részint megjelent müvei, (Hangok a múltból), részint a Dunántúl kéziratban elterjedt gyönyörű hallgatói, vonós négyesei, zongorára irt ábrándjai a legszebb reményekre jogosítanak. Ugyanis ezen a téren megtaláljuk az összekötő kapcsot a már szt. Gellért püspök által, később a kieviek által (1151) megbámúlt, s a hegedősök, Bak- fort, Tinódy, Amadé, Vérségi által fejlesztett, Czinka Panna, Bihari, Lavotta, Csermák, Rózsavölgyi és a Fáy-grófok által magas fokra jutott magyar hallgató zene és az ő hallgatói között. — Nem a magyar táncz-zenét értjük, mert ez már a XVI. században teljes kifejtésre jutott (1. „Passomezzo ongaro“ lipcs. városi könyvt.). Ezen a téren, a magyar műzene fejlesztése terén úgy folytonos széleskörű tanulmányai, oly kiválóan nemzeties ge-