Eger - hetilap, 1892
1892-11-08 / 45. szám
354 rillt tengeri termés volt az egész kamara területén. — A burgonya is tűrhető termést nyújtott. Hevesmegyében az 1891-ik évi termést, mely azonban az előző 1890-ik évihez képest jelentékeny csökkenést mutat, a következő számadatok mutatják: Termett búza 757,576; rozs, 160,368; árpa 230,335; zab 88,139; repcze 3910; tengeri 295,930; hüvelyesek 11,007; czukorrépa 458,444; burgonya 310,623 métermázsa. Kiemeli a jelentés, hogy a kisgazda, népünk ezen fontos elemére általában kiváló gondot tart indokoltnak, különösen akkor, midőn kedvezőbb termésű évek önbizalmát fokozván, újításokra, tanulásokra fogékonysága inkább van. E czélból első sorban a földmives iskolák száma volna szaporítandó. A kamara területében ugyanis eddigelé csupán egy ilyen intézet van, Rimaszombatban (Gömörmegye.) Kívánatos, sőt szükséges volna egy-egy ilyen intézetnek felállítása Heves és Borsodmegyékben is. Mint kedvező jelenséget, örömest registrálja a jelentés, hogy a föld értéke a kamara területén jelentékeny emelkedést tanúsít, melyre néha lokális körülmények is kedvezőleg hatottak. így a debreczen-füzes-abonyi vasút kiépítése s forgalomba helyezése az érdekelt vidéken nemcsak a föld, de a mezőgazdasági bérletnek értékét is emelte, ugyannyia, hogy helyenként az évi bérösz- szeg holdankint 2—5 írttal is emelkedett. A gabona-üzlet az év folytán élénk forgalmat tanúsított. Különösen búzában az üzlet élénk és változatos képet nyújtott. April és julius hó végén, úgy augusztus hó elején legjelentékenyebb volt a forgalmi emelkedés. A vasúti forgalmi adatok szerint feladatott búza Egerben 7,702, Gyöngyösön 45,600; Füzes-Abony- ban 66,348, Hatvanban 33,463, Tiszafüreden 10,163, Hevesen 24,097 mmázsa. Rozsban szintén élénk kereslet nyilvánult, kivált az orosz- országi rozs-kiviteli tilalom folytán, augusztus hóban. Jellemző, hogy a búza és rozs ára egy időben csaknem parin állott. Vasúti forgalmi adatok szerint feladatott: Füzes-Abonyban 9,046, Egerben 3,854, Gyöngyösön 2,800, Hatvanban 7,787, Hevesen 2,887, Tisza-Füreden 100 mmázsa. Árpa-üzlet szintén kielégítő. Feladatott: Egerben 1,131, Gyöngyösön 35,420, Füzes-Abonyban 10,111, Hatvanban 21,692, Tisza-Füreden 226, Hevesen 1,910 mmázsa. Zab feladatott: Egerben 102, Füzes-Abonyban 200, Gyöngyösön 904, Hatvanban 1,352, Hevesen 538, Tisza-Füreden 114 mmázsa. Tengeriben ritka jó üzleti év konstatálható. A termés úgy mennyiségileg mint minőségileg jól sükerülvén, a nagy exportban a kamara területe is jelentékeny részt vett. Feladatott Egerben 159, Füzes-Abonyan 3.194, Gyöngyösön 13,800, Hatvanban 4,737, Hevesen 511, Tisza-Füreden 600 mmázsa. Hüvelyesekben feladatott: Füzes-Abonyban 5,200, Gyöngyösön 28,400, Hatvanban 1,984, Hevesen 455, Tisza-Füreden 109 mmázsa. Az „EGER“ tárczája. Temetőben. Hol a madárdal mélabűsan hangzik, Hol szív porából női a rózsatő, Én nem tudom mi vonja lelkem hozzád Holtak hazája, néma temető! De nem, nem néma az, titkon regéli Minden porszem a sírnak titkait, Regél egy szebb, egy boldogabb világról, Mit szenvedés, bánat nem háborít. Egy halvány árny kilép a sirgödörből Felém közelgve halk hangon susog: Ne fájjad azt, ha senki meg nem értett, A vérző szív itt meggyógyulni fog; Itt nem gyötör a múltnak szenvedése, A fájó lelket balzsam vonja be, Nincs fájdalom, mi álmod megzavarja, Itt nem fáj többé semmi, semmi se! Oh jer pihenni, esti szél susog majd Sírod felett szép, altató danát, A czukorrépa-termés különösen jól sükerült. A kamara területéhez tartozó minda három vármegyében jelentékeny területen termesztenek czukorrépát, s gazdáink igyekezetéről, mely- lyel kiváló minőségű anyagot törekeszuek produkálni, elismeréssel nyilatkozik a jelentés. Főfogyasztója a hatvani ezukorgyár Hevesmegyében. Panaszolja azonban a jelentés, hogy a gyárak s termelők közt sok a súrlódás a czukorrépa átvételénél; a gazdák valamennyien panaszkodnak a méltánytalan bánásmódról, melyben a czukorrépa átvevő gyári megbízottak által részesülnek. Az átvételi módozatok általános, és mindkét fél érdekeit figyelembe vevő szabályozását sürgős teendőnek tartja a jelentés. C z ukor ré p a-f o r ga 1 o m. Feladatott: Füzes-Abonyban 16,685, Gyöngyösön 21,015, Hatvanban 13,993, Hevesen 10,946, Tisza-Füreden 33,705 mmázsa. A miskolezi terménycsarnok árjegyzése szerint a lefolyt 1891-ik évben a legmagasabb s legalacsonyabb terményárak voltak: búza 10.70—7.65; rozs 10—6.40; árpa 7.75 — 5.20; zab 7.30—5; tengeri 7.20—5; repeze 14—12.50; köles 8—4.50; bab 9—6; lencse 14—7; bükköny 8—5 frt mmázsánkint. A dohánytermelés ellen sincs panasz. Csupán azon körülmény adott okot némi elégületlenségre, hogy a kormány sok termelési engedélyt megvont, s ez a kis gazdákra igen hátrányos. A termelt dohány minősége kielégítő, s a kezelés, valamint a beváltási ár is javult. Hevesmegyében beváltatott finom kerti levél I. oszt. 1151; II. o. 79,780; III. o. 194264, összesen 2751.92 mmázsa. Középfinom levél I. o. 9954; II. 196,317; III. o. 292,506; összesen 4984.77 mmázsa. Tiszai levelek: szivarboritékok 434; válogatott A. 2525; B. 1377.72. Osztályozott I. o. 7442,74; II. o. 13,847; III. o. 8821,45: Kihányás 8879,77; összesen 40,396.01 mmázsa. Egy katasztrális hold jövedelme: dohányban 867 kgr. pénzben 150 frt. 52 kr. — A dohányengedélylyel biró községek száma 46. A termelők száma 2144. A beültetett terület 5551 hold. Burgonya-forgalom. Feladatott Füzes-Abonyban 299; Gyöngyösön 2,641; Hatvanban 8,280; Hevesen 53; Tisza-Füreden 19 mmázsa. Egyéb mezei s kerti, valamint kereskedelmi növényeink csoportjából fölemlíti a jelentés, hogy széna, a kamara területén nagy mennyiségben kerül forgalomba, s jelentékeny katonai szükségletet födöz. Az árak is emelkedő szilárd irányzatban voltak, kétségtelen kihatással a marha-árak emelkedésére. A vasútállomások közöl Füzes-Abonyban 2532 métermázsa adatott fel „széna, szalma és szecska“ tétel alatt. — A kender- és lentermelés jelentéktelen, minek oka főleg abban rejlik, hogy kendert és lent feldolgozó ipartelepeink nincsenek, sőt kis iparunk is szerfelett jelentéktelen, s alig néhány köteles látja el a kis gazdák napi szükségletét, mig a dohányzsinegek, vagy drágább minőségű kötéláruk máshonnan szereztetnek be. A házi ipar, mely egykor minden községünkben dívott, s a házi szövetek mindenütt a családtagok által készíttettek, — teljesen elhanyatlott. Oh jer pihenni, rázd le már magadról, Mi földhöz köt, a rabbilincseket, Zúzd össze lánczod, béke kell a szívnek, A mely a földön mindig szenvedett! Oh jer pihenni ... e szó cseng fülemben, Én leborúlva halkan tördelem : Tépd össze lelkem elhaló világát, Oh végy magadhoz, édes Istenem! Szapáry József. Egertől Woerishofenig és vissza. (Az „Eger“ eredeti tárczája.) (Folytatás.) Ezen futólagos áttekintés után, hézagos lenne leírásunk, ha részletesen és behatóbban szemügyre nem vennők Woerishofennek három valóban figyelemreméltó épületét: a Sebastianeumot (Papi-Kurhaus), a Pfarrkirchét és a Dominikanerinnenkloster t. Ezek között legifjabb eredetű a Papi-Kurhaus, melyet a taA csalogány is e helyen tanúlja A hajnalpirban legszebbik dalát; S kit átölel a sírnak enyhe karja, A kedves dalt meghallja mindenik, Az üdv tündére elringatja őket, S mindannyi boldogságról álmodik. TT
