Eger - hetilap, 1892

1892-11-08 / 45. szám

355 Megyénk területén mindössze is Egerben került „kender, len, kócz“ elnevezés alatt 76 mmázsa vasúti forgalomba. Mák alig termeltetik. Gombában nincs rendszeres ter­melés, jóllehet erre kedvező feltételek vannak a kamara erdős­dombos vidékein. Mezei s kerti vetemények vasúti forgalma. Egerben fel­adatott 2552, leadatott 3,001; Füzes-Abonyban feladatott 600, leadatott 440; Gyöngyösön leadatott 1,791; Hatvanban feladatott 220,828, leadatott 748; Hevesen feladatott 815, leadatott 86, Tisza-Füreden feladatott 12, leadatott 8 mmázsa. A Hatvanban feladott mezei s kerti vetemények feltűnő nagy mennyiségének okát, — az államvasutak hézagos fölvilágositása folytán, — a je­lentés nem tudja megmagyarázni. Bortermelésünk s kereskedésünk a philloxera állandó pusztítása, s a szőlőterületeket ért egyébb veszedelmek folytán is egyre hanyatlik; míg a szőlők újjá alakítása nem történik erő­teljes lépésekben, mert hiányzik hozzá a pénz, habár a kormány­nak, a szőlővesszők ingyenes kiosztása körül tanúsított jóakarata elismeréssel találkozik. Nagy akadály az is, hogy a fajok kivá­lasztásának kérdése még mindig nincs eldöntve, s ahány az úgy­nevezett szakértő, annyifélét javasol. Hevesmegye hajdani hires szőlészete úgyszólván teljesen eltörpült, s a csapás elhárítására irányuló mozgalom nem oly általános, hogy föllendülésről lehetne szólanunk, habár az újra ültetés terén némi sükereket látunk is. A nép oktatására s fölvilágositására égető szükség van. A különböző szerekkel és eszközökkel való kísérletezés sok pénzt s időt emészt fel. A szőlős gazdák uj tervekkel s prospektusok­kal elárasztatnak s ezek szorult helyzetökben próbálgatnak. Mindez általános szempontokból hasznos lehet, de nem áll a kis gazda érdekében. A termés sem minőségileg, sem mennyiségileg nem volt ki­elégítő. Amit a filloxera megkimélt, azt tönkre tette a pero­nospora. Mindezek hatása alatt a borárak állandón emelkedő irány­zatot követtek, s szüretig eddig alig tapasztalt emelkedést értek el. A kerti bor Heves és Borsod déli részein 25—30 frt. mis- kolczi és gyöngyösi asztali 30—40 írtig is emelkedett hordónkint. Bor- és must-forgalom: Egerben feladatott 11,553, le­adatott 46; Gyöngyösön feladatott 31,890, leadatott 2,195; Fü­zes-Abonyban feladatott 214, leadatott 195; Hatvanban felada­tott 324, leadatott 521; Tisza-Füreden feladatott 4, leadatott 206; Hevesen feladatott 8, leadatott 56 mmázsa. A múlt évben következő községek voltak zárlat alatt: Hevesmegyében: Aldebrő, Apcz, Bátka, Csány, Deménd, Domoszló, Ecséd, Eger, Eger-Szalók, Erdő-Kövesd (uj), Fancsal, Felnémet, Felső-Nána, Felső-Tárkány, Gyöngyös, Gyöngyös-Ha­lász, Gyöngyös-Oroszi, Gyöngyös-Pata, Gyöngyös-Püspöki, Gyön­gyös-Tarján, Halmaj, Hasznos, Hatvan, Hort, Kápolna, Karácsond, Kerecsend, Makiár, Márkáz, Nagy-Tálya, Pásztó, Pétervásár, Réde, Sár, Sólymos, Szent-Erzsébet, Szent-Jakab, Szent-Mária, lálékony és gyöngéd hála Kneipp kereszt-nevéről Sebastia- neumnak nevezett el. A kétemeletes, igen szép, modern épület, körülbelül 150 pap számára berendezve, egészen a Kneipp áldozatkészségéből, az ő szelleme, tervei és Ízlése szerint készült 1890-ben. Állítólag többe került százezer márkánál. Az intézet vezetését a sz. Ferenczről nevezett irgalmas-szűzek vállalták el s gondos újjaiknak gyöngéd érintése meg is látszik az egész intézeten, mely csillog a rend­től és a tisztaságtól. Kifogást talán csak az ellen lehetne tenni, hogy szobái nem nagyon tágasak s egy-egy szobába mégis két, három beteget helyeznek el. Midőn az intézetet megszemléltem, megnéztem egy ilyen szo­bát is s — óh szánalom! — véletlenül épen egy oly szobába nyi­tott be a kalauzoló apácza, hol három franczia-pap volt együtt, kik közöl az egyiknek lupusza, a másiknak tüdő-sorvadása s a harmadiknak valami elme-baja volt! A Sebastianeum képezi különben a woerishofeni fürdő-élet központját. Itt tartja Kneipp az u. n. Sprechstundékat, télen este 77a—8 Va-ig a világhírű egészségtani előadásokat, (Vor­träge) s itt találhatók rendszerint — különösen a délutáni órák­ban — a fürdő-orvosok, dr. Tacke és dr. Verminghau- s e u is. A Wettebah nevű patak rohanó vize, — mely Unter- Ramingennél a Flossach-hal egyesül és úgy ömlik Mindel- heimnél a Mindéibe, mely a Dunának egyik mellékfolyója, —■ ott suhan el a Sebastianeum előtt s partján állandóan, de külö­nösen a rendelő-órák alatt, oly tarka, mozgalmas élet hullám­Szólát, Szurdok-Püspöki, Szűcsi, Tar, Tarna-Örs (uj), Tisza-Szől- lős (uj), Tófalu, Vécs, Veresmart, Verpelét, Visonta. Összesen 49 község. A müborgyártásról szóló törvényt termelőink még mindig várják. Ettől remélik a tényleg mind nagyobb mérvet öltő bor- hamisitás meggátlását, s a külföldnek boraink iránt tanúsított magasfoku bizalmatlanságának eloszlatását. A bor magas ára szinte csábítja a legkisebbeket is a hamisításra s igy egy szigorú törvény csakis üdvös hatású lehet. (Folyt, köv.) Különfélék. — Gyászhir. Irányi Dániel, az országgyűlési független­ségi s 48-as párt elnöke, a magyar politikai s társadalmi élet egyik legismertebb s legtiszteltebb alakja, sokat hányatott, de hazaszeretetében folytonosan, s fáradhatatlanul munkás élete 71-ik évében, hosszas szenvedés után, f. nov. hó 2-án, szerető rokonai­nak gondos ápoló körében, Nyíregyházán, hová javulás végett vonult, elhunyt. A függetlenségi s 48-as párt szeretve tisztelt elnöke elhunytáról a következő gyászjelentést adta ki: „Az ország- gyűlési függyetlenségi és 48-as párt mély hazafiul fájdalommal tudatja, hogy Irányi Dániel, a törvényhozás tagja, a békési kerü­let ország-gyűlési képviselője, az 1848—49-iki nemzetgyűlésnek és nemzeti kormánynak tagja és biztosa, 1849-ben Buda és Pest városok kormánybiztosa, a függetlenségi és 48-as pártnak tagja, elnöke és vezére, 1892-ik évi nov. hó 2-án 71 éves korában, Nyíregyházán meghalt. — Tizennyolcz évet bujdosásban, fél­századot a haza szolgálatában, egész életét becsületben töltötte el. — Hamvait Budapesten 1892-ik évi november hó 5-én dél­után 2V2 órakor helyezzük el Budapest fővárosa kerepesi úti temetőjében. — Hamvait az anyaföld, érdemét minden honfi-sziv, emlékezetét az örökkévalóság őrzi. Kelt Budapesten, 1892-ik évi november hó 2-án. Az országos függetlenségi és 48-as párt köz­gyűlésén.“ — Bold. eml. Irányi Dániel újabb társadalmi életünk terén is fontos és előkelő szerepet vitt, s a felnőttek oktatására alakult egyesület, az erkölcs-nemesitő egyesület, s még számos humánus és jótékony intézmény voltaképi megalapítóját gyászolja benne. — Ä boldogult jeles hazafi temetése a fő és székváros közönségének impozáns részvéte mellett, a képviselőház költségén a nagy hazafit s pártvezért megillető diszszel és pompával a múlt szombaton, f. nov. hó 5-én délután ment végbe. A boldogult ravatalán, a nagy számú koszorúk között ott diszlett a kormány­párt koszorúja is. — Kossuth Lajos koszorúja. Kossuth Lajos, száműzött nagy hazánkfia, Irányi Dániel a 48-as és függetlenségi párt elnökének elhunyta alkalmából, sürgöny utján kérte föl Meskó Lászlót, hogy az nevében az elhunyt jeles hazafi ravatalára koszorút helyezzen e fölirattal: „Itt hagytál, bajtárs. Követlek! Kossuth.“ — Uj miniszteri iskolalátogatók. A vallás- és közoktatási miniszter, Hevesmegye területére a következőket bizta meg az zik és zsibong, mely maga egy páratlan szórakozást nyújt an­nak, ki a gussok után szükséges sétát elvégezve, a Sebastianeum előtt levő padok vagy székek egyikére letelepül. A plebánia-templom, — mint értésemre esett — igen régi épület. Valamely oklevélben már 1243-ban említik; a 16. században jelentékeny javításokat vittek rajta véghez. Belseje ragyog a drágánál-drágább felszerelések fényétől, melyek között értékre azt a sz. Justina (a templom védőszentje) életéből és vértanúságából merített tárgyú plafond-festményt teszem első helyre, mely — állítólag — 1780-ban már disze volt a temp­lomnak. A templom legrégibb részének mondják a tornyot, mely­ben 4 gyönyörű zenéjü harang függ. Láttam e templomban egy, a közép korból eredő, igen értékes ke helyt, gyönyörű graviro- zással, mely a kolostor előbbi gyóntatójának (Wacker) ajándéka, mig a pompás hangú orgonát már Kneipp plébános ajándé­kozta a templomnak. A Dominikánák kolostora Woerishofennek legna­gyobb és figyelemre legméltóbb épülete. Története t. olvasóim kö­zöl különösen a vegetáriánusokat fogja közelről érdekelni, azért elmondom ügy, amint én teljesen megbízható forrásból merítettem. E kolostor, — képzeljék csak el, — azon körülménynek köszöni eredetét, hogy a sz. Katalinról nevezett augsburgi domi­nikánák semmi áron sem akartak vegetáriánusok lenni! Á dolog így történt: IX. Kelemen pápa 1717. évben egy decretumot in­tézett a dominikánus-rend nagy káptalanához, melyben szigorúan elrendelte, hogy minden szerzet-tartományban legalább két kolos­tor köteles lesz ezentúl a legszigorúbban alkalmazkodni ősi sza­*

Next

/
Thumbnails
Contents