Eger - hetilap, 1892
1892-10-18 / 42. szám
330 dák beléletét, a nő természetes hajlamával: a gyermekek iránti vonzalom és szeretettel gondozzák. — Ünnepélyes pillanat volt, midőn a hölgyek a városi tanács előtt a kisdedovodai törvény végrehajtására az esküt letették! Megvallom Tek. közigazgatási bizottság, hogy midőn arra törekedtem, hogy Egerben a kisdedóvodai ügyek ellátása ne a községi iskolaszékre, hanem külön felügyelő bizottságra ruház- tassék, erre a többi között az indított, hogy az iskolaszék eddigi vezetésében nem találtam elegendő biztosítékot ily nagy horderejű és teljes buzgalmat igénylő uj intézmény felvirágoztatására. Azonban örömmel jelentem a tek. közig. Bizottságnak, hogy ezen aggodalmam megszűnt, amennyiben a községi iskolaszék elnökévé egyhangú lelkesedéssel egy oly férfiú lett közelebb megválasztva, a ki Egerváros közügyeinek gondozásában már hosszú éveken át közelismeréssel buzgólkodik, s a ki a város kulturális ügyeinek teljes felvirágoztatását bizonynyal elő fogja mozdítani; az iskolaszék uj elnöke: Babocsay Sándor közig, bizottsági tag. Az egri kisdedovodák szervezése már jó részben be van fejezve; közelebb kisdedóvónőkül megválasztattak: Kaszap Luiza és Borhy Margit oki. kisdedovónők; ugyancsak az egri kisded- ovodákhoz a közoktatási minister kinevezte Kasztner Gizella oki. kisdedóvónőt. A kisdedovodák f. évi november hó 1-én megnyittatnak. Meg kell még emlékeznem az egri iparostanoncz-iskoláról! Mindenek előtt kiemelem, hogy az itteni közgazdasági viszonyok mellett az iparos osztály művelése rendkívül jelentős kérdés. Ennek tudatában a város iparostanoncz-iskolája élére évi 1000 frt díjazással egy igazgató tanárt állított, a ki a mennyiség és természettudományi szakcsoportból polgári iskolai képesítéssel bir, ez van hivatva arra, hogy miként a ministeri utasítás kívánja: „az intézet szellemi és erkölcsi ügyeinek irányzója, vezetője és őre legyen.“ Az iskola számára a város külön rajztermet állított mintaszerű berendezéssel, a melyben kizárólag az intézet szolgálatában álló, kellő képesítettséggel biró rajztanár foglalkozik. Ezeken kívül még 6 óradíjas tanító van alkalmazva, kik összesen 430—450 iparostanonczot. oktatnak a ministeri szervezet szerint. így az egri iparos tanoncz-iskola az 1892/3-ik tanévtől oly szervezetet nyert, a minővel kevés vidéki város dicsekedhetik. — Yan itt még teljesen kifejlesztett alsófokú kereskedelmi iskola. Mindkét intézet helyi felügyeletét az ipartanodái bizottság, élén Luga László biz. elnökkel, teljes buzgalommal és kiváló érdeklődéssel látja el. Az „EGER“ tárczája. A nagymama születésnapjára. — Szept. 8. 1892. — Mint mély völgykatlanban az esti párázat, Úgy kavarg előttem ez az elmúlt század. Alig-alig tudok belebatni szemmel, Tapogatózgatok csak véges eszemmel. Tűnődöm a múltból sok szép álomképen, Melyet öreganyám mondott meseképen. Öreg anyám ? . . . immár én is öreg vagyok; Meggyérűlt hajamban sok ezüst szál ragyog. Érzem, hogy lefelé haladok immáron . . . Feltűnik a végpont ott a szemhatáron. . . Oh! De milyen gyermek vagyok te melletted, Ki egy század terhét a válladra vetted, S bár szived temérdek örömet elvesztett, Panasz nélkül hordtad mindig a keresztet, Szelíd megadással élvén a kis tanyán Három ember-öltőt, — édes öreg anyám! Körülveszen immár dédunoka-sereg; Fejőkre szemedből gyémántfüzér pereg. . . Ajakad megmozdúl. . . de szó nem jön rája. . . Mégis égig hat a dédanya imája! Mint a fáradt galamb, úgy pihen térdeden Az égből alászállt legkisebb idegen, Legkisebb ágacskád legkisebb hajtása, Legifjabb unokád első fiacskája. Szava neki sincs még, de azért beszédes. . . Te már érted: mit mond, — s értened oly édes! Végül még jelentem a tek. Közig. Bizottságnak, hogy a polgári iskolák szervezése ügyében a múlt gyűlésből nyert megbízatáshoz képest Hatvanváros képviselőtestületével már tárgyaltam, még pedig teljes sikerrel, a miről e gyűlés folyamán lesz szerencsém külön előterjesztést tenni. Ugyanott megalakítottam a kisdedovodai felügyelő bizottságot. Hatvanban a kisdedovoda a jövő év tavaszán megnyílik. Eger, 1892. évi október hó 15-én. Tisztelettel Halász Ferencz, kir. tanácsos, tanfelügyelő. Az egri járványbizottság újabb intézkedései. 1. Dr. Schwartz Dávid az összes iskolák egészségi felügyelője 4 jól begyakorolt fertőtlenítő emberrel rendszeresen desinfi- ciálja az iskolákat, az alkalmazottak napi fizetése fejenként 50 krban állapittatik meg. 2. Az iskolák fertőtlenítésére szükséges szerek, dr. Schwartz Dávid rendelvényeire kiadatnak, ki azokat ellenjegyzi olyképen, hogy később a t. Tanács az esetleges megtérittetésnél az iskolákkal szemben tájékozást nyerjen. 3. Sir Antal helybeli kertésznek Drezdából érkezett élővirágait ki nem adhatóknak véleményezi, azok Drezdába vissza utalandók. 4. Kolin Jakab és ifj. Schwartz Adolf helybeli kereskedők részére Budapest Dunarakparttól (melynek környékén, és magában bent is az állomáson több rendbeli kolera-eset fordult már elő,) érkezett 29 csomag üres, ócska zsákoknak kiadását megtagadni véleményezi s azok visszatovábbitandók. 5. A magán-tisztaság, illetve a házak és háztelkek negyedenként megvizsgálása végett az összes negyedmesterek azonnal berendelendők; rendőri főkapitány által utasitandók negyedükben valamennyi háznak és házteleknek megtekintésére, s ameny- nyiben piszkot, szennyet vagy mulasztást látnak, azt irásbelileg bejelentik. Főorvos felkéretik a negyedmestereknek a fertőztele- nitésről rövid előadás tartására. Minden negyedbe bizottságok szervezendők a kiadott rendeletek ellenőrizésére. 6. Utasittatik a rendőr főkapitány, hogy a sertéshizlalásra nézve kiadott szabályrendelet a hizlaló gazdák részéről szigorúan betartassék. Onnét jövök, — igy szól, — hová felvisz vágyad. Én csak most vontam be, — te még ne bonts szárnyat. Leküldöttek hozzád, hogy gyönyörködj bennem, Kis angyal voltam, de jobb gyermekké lennem. Tanite meg, idelent hogy milyen az élet; Én majd odafentről beszélek te véled. . . S mig egymás beszédét lelkünk mohón issza: A nagy mennyországot nem óhajtjuk viszsza. Egy darab menyország támadt e kis tanyán. . . Maradj benne soká, — édes öreg anyám! Erdélyi Béla. Egertől Woerishofenig és vissza. (Az „Eger“ eredeti tárczája.) (Folytatás.) Ezt a néhány perczet, melyre nézve szives türelmöket kértem, használjuk fel arra, hogy Woerishofenben és vidékén körültekintsünk. Századévünk egyik legeredetibb és testileg úgy, mint szellemileg legizmosabb embere, Kneipp Sebestyén, a bajor havasoktól környezett u. n. Bajor-fensikon (Bay. Hochgebirge v. Hochland) lakik s egyszerű falusi plébános Woerishofenben: nehézfejű, becsületes és vallásos sváb nép között. Ezt a vidéket, mely körülbelől 1500—1800 m. magasan fekszik a tenger színe felett, épen oly joggal lehetne általában magas hegynek, mint szelid lejtőkkel tarka lankás rónának neveznem. Napfényes időben ide csillog a Bajor-Alpesek lilaszinű óriásainak ősz feje s egész Bajorországra, de különösen Woeris- hofen vidékére igen találóan alkalmazhatnám azt a csodaszép hasonlatot, melylyel sz. Jeromos Bethlehem vidékét jellemzi, hogy az olyan, mint egy megkövült rózsa, mely égfelé tárja szirmait. Mély árnyú fenyő-erdők illatos, rejtelmes hűse; kristályos tükörű havasi patak jéghideg vize; selyempuha, virághimes mezők, melyeken rózsaillatú tejet legel az apró-szarvú algaui-tehén; mindig enyhe, páratelt légkör, éjjel-nappal csaknem egyenlő kőit
