Eger - hetilap, 1892
1892-08-16 / 33. szám
33-ik szám. 31 -ik év-folyam 1892. augusztus 16-án. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért: minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstS. 30, nyilttórben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. szám. a Szabóféle ház) Bauer H. az „Eger“, előfizetési s hirdetési irodája, (Széchenyi-utcza, pósta-épület), Szolcsányi Gyula és Blay István könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — Hirdetések előre fizetendők. Hiv. hirdetések egyszeri közlésdija 1 frt 30 kr. Állatkiállitás. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület folyó évi szeptember hó 8- és 9-én Gyöngyös városában lódijazás, lóvásár, ló- és ügetőversenynyel egybekötött állatkiállitást rendez. A kiállitás szeptember hó 8-án reggel 8 órakor fog megnyittatni. Délelőtt lódijazás; délután ló- és ügetőverseny, melynek föltételei később hozatnak köztudomásra. — Este a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület bálja. Másnap, 9-én délelőtt katonai lóvásár, délután a dijak kiosztása. Este 7 órakor a kiállitás bezárása. A kiállítandó állatok után következendő dijak fizetendők: ló, szarvasmarha darabja után 50 kr; — birka, sertés darabja után 30 kr. Baromfiakért, amennyiben a ketreczet maguk a kiállítók adják — dij nem fizetendő. A kiállitás összes állatai tűz ellen biztosíttatnak, melyért külön dij nem követeltetik; azért a kiállított állatok értéke is bejelentendő. Az állatok ellátását a tulajdonosok eszközölhetik, azonban az élelmezési szükségletek a kiállitás helyén előre megállapított fizetés mellett szintén beszerezhetők. A bizottság a kiállított eladásra szánt állatok eladását is közvetíti; eladás esetén a vételár 3%-tóliját a költségek fedezésére visszatartja, a többit a tulajdonosnak általadja. A kiállításon, a megye területén kívül tenyésztett állatok is, de versenyen kívül, részt vehetnek és kitüntetés esetén elismerő okmánynyal láttatnak el. A megye területén tenyésztett állatok dijakkal s okmányokkal tüntethetnek ki. A kiállításon gépek is — versenyen kívül — bemutathatok; s a kiállított gépek után térdijak nem fizettetnek. A kiállításra vasúton szállítandó szarvasmarhákra a Nagy- méltóságú magy. kir. Földművelésügyi Miniszter ur minimális kedvezményi árt engedélyez, valamint a kiállítandó gépekre is. Akik ezt igénybe venni akarják, a bizottságnál a kedvezményi okmányt beszerezhetik. A lovak szállítására vonatkozó vasúti kedvezményi szállítási ár elnyeréséhez szükséges okmányokat a járási főszolgabi- rák szolgáltatják ki. A bejelentési határidő augusztus hó 20-ig hosszabbitta- tik meg azzal, hogy a bejelentett állatok szeptember hó 7-én reggel a kiállitás helyére beállitandók, s azok csakis 9-én este, a kiállitás bezárása után vihetők el. Ha a megye területén kívül lakók által szándékolhatnak állatok kiállíttatni, azok részére bejelentési ivek szintén készséggel szolgáltatnak ki. Bejelentések és levelezések bármely irányban a következő czim alatt: „Állatkiállitási bizottság Gyöngyösön“ intézendők. Midőn az állatkiállitásra vonatkozó intézkedéseket ekként köztudomásra hozzuk, a nagy közönség figyelmét újabban is felhívjuk. A kiállítási bizottság. A zóna-idö az iskolában. Ily czim alatt e lap múlt számában „egy paedagogus“ egy igen időszerű eszmét vetett fel, melynek érdeméhez gyakorlati szempontból, és a t. közönség s szerkesztő engedelmével én is hozzá kívánnék szólni. Mindenekelőtt kijelentem, hogy a középeurópai úgynevezett zónaidőnek, mely 1891. október 1. óta a vasút-, posta- s távírdánál, f. é. augusztus 1-óta pedig egyetemlegesen lett rendszeresítve, nem vagyok híve. Nem azért, mert a zónaidő-előtti, vagy helyesebben a korlátolt vasúti-zónaidő-korszakban érvényes természetes időszámítás ugyancsak a dolog természetéből folyólag, legjobban felelt meg a helyi társadalom életrendjének, s az egyedüli eltérés a vasúti időre szorítkozott, a mit tudni s megjegyezni nem volt nehéz feladat. Most pedig, ha e kifejezés meg van engedve, valójában egy talmi-időben s egy mesterséges időszámítás szerint élünk, s ezen uniformisba akarva-nemakarva mindannyiunknak bele kell bújnunk. Az eredmény pedig az — hogy sohse tudjuk hányát ütött az óra! Még a harangszónak sem hihetünk, mert ha delet harangoznak, mintegy suttyomban elképzeljük s titkon hozzágondoljuk, hogy már fél egyre jár az idő. Azon egy előny pedig, hogy zsebóránk a vasútival egyezik s igy elutazásnál (legalább mi Egerben) könnyebben — késhetünk le a vonatról, távolról sem egyenlíti ki azon számos hátrányt s visz- szás állapotot, melylyel az újítás a mindennapi életben jár. Bocsánat! a zónaidőnek még két más előnyéről csaknem megfeledkeztem : ha a reggeli henyélésnél álmosan óránkra pillantva, azt látjuk, hogy hétre jár, nemde jól esik elképzelni, hogy voltaképen csak fél hét van? viszont este sem haragszunk meg azért, hogy óránk a réginél kevesebbet mutat! Látni való tehát, hogy az élelmes ember a zónaidő révén naponta egy egész órát nyer. Mivel pedig az idő pénz — ez volna a legczélszerűbb eljárás az államadóságok törlesztésére. Miután azonban immár tényekkel állunk szemben, legjobb lesz azokkal megbarátkoznunk. Nézzük tehát, mint alakulnak a viszonyok az iskolában s minő megoldások kínálkoznak? A jobb tájékozás s egy konkrét alap kedvéért ide igtatok egy adat-táblázatot, mely megmutatja, hogy a megnevezett városokban a helyi idő szerint hány óra van, ha a zóna-időszámitás déli 12-re mutat. helyi idő Már ez en táblázat két helyi idő Fiume . . . 11 óra 58 PKassa . . 12 óra 24 PZágráb . . . 12 4 PArad . . 12 j? 24 PSopron . . . 12 » 6 PEger . . 12 JJ 26 PN.-Kanizsa . . 12 8 PDebreczen. 12 JJ 26 PPozsony . . . 12 8 PN.-Várad . 12 JJ 27 PPécs . . . . 12 13 PÓ-Orsova . 12 JJ 29 PRuttka . . . 12 »5 15 PMunkács . 12 JJ 31 PBudapest . 12 n 16 PKolozsvár . 12 JJ 34 PSzeged . . . 12 JJ 20 PM.-Sziget . 12 JJ 35 PZimony . . . 12 Jí 21 PN.-Szeben . 12 jj 36 PTemesvár . . 12 JJ 24 PBrassó . 12 42 Pvégső tagjának vagy háromnegyed órára terjedő időkülönbözete is mutatja, hogy a tanítási idő dolgában nem maradhat minden a réginél, kivéve a hazánk nyugati részében fekvő városoknál, hol a különbözet csak néhány perez ; Ruttkán a különbözet már egy negyed, Munkácson egy fél s Brassóban közel háromnegyed óra. Ezen körülmény nemcsak indokolttá, de elengedhetetlenül szükségessé teszi a helyi órabeosztásokat a tanintézetekben, a miről az ide vonatkozó v. és k. miniszteri rendelet bizonyára csak azért nem tesz külön említést, mert a helyi tantervek engedélyezése mellett amazoknak életbeléptetése önként értetődik. S így az egyöntetű (zóna) időszámítás első következménye a változó (helyi) tanórabeosztás. E változatosság azonban megkétszereződik, mihelyt a nap-éjjel-
