Eger - hetilap, 1892

1892-07-12 / 28. szám

220 Különfélék. — Dr. Samassa József egri érsek űr ő exja a múlt vasár­nap, f. jul. hó 10-én székvárosába haza érkezett. — „A cisterci-rend egri kath. fögymnásiumának Értesítője az 1891—92. iskolai évről. Közli Szvorényi József, igazgató. Nagy VIII. 156 lap. Az egri főgymnásium értesítője, mint az előző években, az idén is gazdag, becses, és tartalmas. Az értesítőt dr. Maczki Valér tanár „A regény dialektikája“ czimű értekezé­sével nyitja meg 17 lapon. Folytatja Czapáry László tanár „Mysterium és iskolai dráma“ ez. 55 lapra terjedő tanulmányá­val. Mindkét értekezés gazdag tárgyismeretre, alapos, gondos tanulmányra s a nagy szorgalommal egybegyüjtött adatok helyes kritikai feldolgozására vall. Mindkettő becses adalék irodalmunk történetéhez. Ezeket követi a főgymuásiumunkban elhelyezett országos meteorologiai fiók-intézet lefolyt évi észleleteinek táblá­zatos kimutatása, melyből kiemeljük a következő adatokat: az évi közép-légnyomás volt 747.3 mm. Legnagyobb febr. 23-án: 764.0; legkisebb márcz. 21-én: 732.2. — Az évi középhőmérsék volt regg. 7 ó. 7.0; délut. 2 ó. 12.9; esti 9 ó. 7.9 Cels. A hőmérő legmagasabb állása jul. 2-án 32.5; legalacsonabb febr. 15-én: — 16.4. Cels. A csapadék évi összege: 629 mm. Legnagyobb csapa­dék máj. 29-én: 34 mm. Csapadékos napok száma 122; 24 nap hóval, 3 nap jégesővel, 25 nap zivatarral, 7 nap viharral. Leg- uralkodóbb volt az északnyugati szél 246-szor; legritkább az északi 48-szor; szélcsend volt 25. — Az intézetre vonatkozó statistikai adatokat lapunk múlt számában a záró-ünnepély alkal­mával felolvasott jegyzői jelentés nyomán ismertettük. Ez adato­kat e helyütt a következőkkel egészítjük ki: Az intézet kebelé­ben működő tanárkar 18 tagja közöl volt 15 egyházi (cist.-r.) 3 világi. — Az intézeti ifjúság körében fenálló „Vitkovics- önképző kör“-nek volt kezdetben 60 tagja, mely utóbb 54-re olvadt le, felében működők, felében pártolók. A kör 22 rendes és 1 záró gyűlést tartott. A kör munkássága 134 eredeti, s 19 fordított — összesen 153 dolgozatban nyilvánult, melyből a „Zsengetár“ számára 74 eredeti, s 12 fordított, — összesen 86 dolgozat fogadtatott el. Volt összesen 6 pályatétel, melyek valamennyien sükerrel oldat­tak meg, s a pályadijak a nyertesek közt kiosztattak. A pálya­dijakat a kör adományozta. Ezeken kivül jeles szavaló képessé­gükért is részesültek néhányan a tanárkar által adományozott jutalomdijakban. A kör takarék-vagyona a hevesmegyei takarék- pénztárban 335 frt 37 kr. — Az egri kath. főgymnásiumban az 1891 — 92-iki isk. évben ösztöndíjban 38, jutalomban 34, pénzse­gélyben 20, ingyenes élelmezésben 89 tanuló részesült. Az álta­luk élvezett javadalmak összege, névszerint: az ösztöndíjaké: 3482 frt 60 kr.; a jutalmaké 305 frt 26 kr. a pénzsegélyeké 1780 frt; a csak 150 írtjával számított, ingyenes élelmezéseké 13.350 frt. Ezek szerint a bárminő javadalomban részesült tanu­lók száma — amennyire kitudható volt — 191 (a tanulóknak csaknem felel); kiknek pénzben kifejezett javadalma összesen ki­tett 18,917 frt 86 krt. — Az értesítő ismerteti továbbá ama fontosabb mozzanatokat, melyek az intézet beléletében a lefoly, iskolai év alatt előfordultak. Ebben olvashatjuk egész terjedelmé­ben ama derék ünnepi felolvasást is, melyet a koronázási jubi­leum alkalmából f. é. júu. hó 8-án az intézet disztermében rende­zett ünnepségen ft. Ledniczky Ipoly tanár, „A koronázás jelentő­sége és alkotmány szempontjából fontossága, a jubiláris nappal kapcsolatban“ czim alatt előadott, — valamint az intézet igazga­tójának, ft. Szvorényi József ő nsgának rendkívül tanulságos záró­ünnepi értekező beszédét, „Iskolázó gyermekeink idegességéről.“ — Az Értesítőt végezetül ama tudnivalók fejezik be, melyek a javító s ismétlő vizsgálatokra, s az ifjaknak a jövő évre az intézetbe való fölvételére vonatkoznak. — Gróf Üxküll Guillebrand táborszernagy, kassai hadtestpa­rancsnok, a helybeli cs. és kir. 60. sz. Appelgyalogsorezred meg­vizsgálására f. hó 17-én szombaton az esti vonattal városunk­ba érkezik. — Forinyák Géza altábornagy, József főherczeg adlátusa, f. hó 6-án szerdán városunkba érkezett és 7-én csütörtökön az itteni honvédzászlóalj fölött szemlét tartott. Az altábornagy itt tartóz­kodásának ideje alatt Zsendovics József apátkanonok ő nagysá­gának volt szívesen látott vendége. — Értesítés. Azon t. szülőket, kik gymn. tanuló gyerme­kük érdekében folyamodványnyal járulnak a fensőbb tanhatóság­hoz, arra kérem s figyelmeztetem ez alkalommal, hogy folyamod­ványaikat ne közvetlenül, hanem a helybeli főgymn. igazgatóság utján intézzék a fensőbb tan hatósághoz. Eger, 1892. jul. 11. Ledniczky Ipoly, igazg. helyettes. — Lányi Ernő országos hirü zeneszerző, az egri székes- egyházi ének- és zenekar uj karnagya vasárnap kezdte meg mű­ködését az ünnepélyes sz. mise egyházi zenéjének vezérlésével. A sz. misén dr. Párvy Sándor kanonok ő nsga pontificált fényes segédlettel, s a templomot intelligens nagy közönség töltötte meg. Az új karnagy Bibi szép egyházias stilü miséjét dirigálta. Gradulaléra Leitner egyik sikerültebb művében mutatta be a kar­nagy két értékes, s eddig előttünk ismeretlen tulajdonát: csinos Fürti Adolárnak minden csep vére a szivébe szökkent. A boldogságtól reszketve hebegé: — Oh főnök úr köszönöm! — Mi az ördög! tán csak nem szerelmes a szép asszonyba ? Adolár mélyen elpirult és lesütötte szemeit. — No no, de azért semmi részre hajlás! — folytatta a fő­nök nevetve. Eleget vártunk, eleget hitegetett bennünket, a leg­szigorúbban kell eljárnia. Fürti Adolár csodálkozva nézett az ügyvédre. — Egy kettő! szedje össze a percsomót, már négyszer ad­tunk halasztást, elég volt a komédiából, siessen a végrehajtó­hoz és ha őnagysága nem fizet, okvetlenül tartsák meg az árverést. Fürti Adolárnak minden haja szála égnek meredt. Ezért küldi hát őt főnöke Amandához. Nem, hogy lábai elé boruljon és elszavalja neki legújabb költeményét, hanem azért, hogy árverést tartson nála! Mit te­gyen már most? hagyja itt megvetéssel ezt a lealázó mestersé­get? Vagy rohanjon Amandához és fizesse ki helyette a követe­lést? Fizetni! Oh, hiszen még a fél havi szobabérrel is adós, pe­dig csak ötödfél forint! Hahaha! Kaján sors! így üldözöd a láng szellemeket! Az ügyvéd rikácsoló hangja riasztotta föl néma monolo- gizálásából. — No amicze, ne bámuljon, hanem fogja a percsomót és menjen. Fürti Adolár kábultan ragadta meg az átkos iratokat és ki- támolygott a szobából. Mi történt vele azután, a világért se tudná elmondani csak arra emlékszik hogy egy fél óra múlva a végrehajtó a becslő és néhány „árverési hiéna“ kíséretében megjelent Rózsalánczi Amanda házi szentélyének küszöbénél és méla áhítattal átlépte azt épen akkor, midőn a Rókus kórház toronyórája hármat ütött. Rózsalánczi Amanda igéző fehér pongyolában a pamlagon heverve fogadta őket. Piczi lábai piros papucsba bujtatva kikan­dikáltak szoknyája csipke fodrai alól és szemei kaczér tüzet lö­vettek feléjük. Itt volt tehát a várva várt pillanat. Előtte a biborajkak, melyeket annyiszor csókolt, a hó-kebel, melyre annyiszor lehajtá ábrándos fejét — költeményeiben; most odaborulhat lábaihoz és bevallhatja neki zengzetes szerelmét. Ott dagad a legújabb költemény a szive fölött. Hah! És neki most mégis igy kell szólnia: — Nagysád igen sajnáljuk, hogy ily szomorú kellemetlen kötelességet kell teljesítenünk ! Mintha csak egy néhai szatócs elhízott özvegyéhez beszélne. — Szerencsétlen alkalom . . . szomorú kötelesség . . . . kellemetlen kényszerhelyzet . . . makogá Fürti Adolár izgatottan, kétségbeesett önmegtagadóásal és átnyújtotta ideáljának a zsebé­ből átvett irás-csomót. Rózsalánczi Amanda belepillantott és hirtelen csengő kaczaj- ban tört ki: — Uraim, minő tréfa! Önök árverésre jönnek és fűzfa ver­seket nyújtanak át nekem! Hahaha! — Éüzfa verseket! — kiáltják egyszerre hárman is és ne­vetve néznek Adolárra. Legújabb költeményeim! ordítja Fürti Adolár és mint a seb­zett oroszlány, odaugrik a hálátlan eszményképhez, kiragadja kezéből a drága irás-csomót és őrjöngve elrohan. ...............Hogyan jutott Fürti Aldolár szállására? Azt ő maga se tudja. De bizonyos, hogy feldúlt ábrándvilága romjain kesergve, a szive rajongó szerelmére méltatlan oltárképet da­rabokra törve, sárba tiporva — még akkor éjjel egy füst alatt megirt három elégiát, hét balladát, kilencz rapszódiát és tizen- nyolcz kesergő szerelmi dalt a hűtlenhez. n

Next

/
Thumbnails
Contents