Eger - hetilap, 1892

1892-07-12 / 28. szám

221

öblös baritonját és remek éneklését. Offertoriumra Lányi saját szerzeményű gyönyörű bariton-soloját énekelte Várady Sándor, operai énekművész, nagy hatással.

— Áthelyezés. Dr. Weint raub József cs. és kir. ezred- orvos, a városunkban állomásozó Appelgyalogezredtől hasonló minőségben Prágába a 35. sz. cs. és kir. gyalogezredhez helyeztetett át. Tiszteletére a tisztikar f. hó 9-én szombaton az ezred zenekarának közreműködése mellett bucsú-estélyt rendezett, melyen Boxicsevich Lajos ezredes a tisztikar nevében őszinte meleg szavakban búcsúzott el a távozó ezredorvostól szívélyesen éltetve őt, mire Dr. Weintraub ezredorvos meghatóan válaszolt, éltetve a 60. sz. gyalogezred tisztikarát, élén annak parancsnokával. Dr. Weintraub ezredorvos vasárnap a délelőtti vonattal utazott el új állomáshelyére. Dr. Weintraub József, ki 14 év óta volt házi ezredünknél, mely idő alatt Boszniát is bejárta katonáinkkal, orvosi köreinkben elismert szaktekintély hírében állott, s mint ilyen, városunk müveit társasköreinek egyik köztiszteletben és szeretetten álló tagja volt. Távozása tehát nem csak ezredünket, de közönségünket is fájdalmasan érintette.

— Bucsuzás. Mindazon barátaim és ismerőseimtől, kiket az idő rövidsége miatt meg nem látogathattam, e helyen búcsúzva, kérem tartsanak meg továbbra is szives emlékükben és barátságukban. Eger, 1892. juli 9.

Dr. Weintraub József, cs. és kir. ezredorvos.

— Gyászhir. Dr. Marán János, bölcsészettudor, kistályai plébános, élete 74-ik évében hosszas szenvedés után tegnap, f. hó 11-én regg. 103/4 órakor Kistályán elhunyt. A boldogult hült tetemei holnap szerdán fognak ugyanott regg. 9 órakor az örök nyugalomnak átadatni. — Bold. eml. dr. Marán János a 40—50-es években, az egri lyceum philosophiaí karának volt jeles tanára, s a mathematikai tudományok szorgalmas művelője, ki első irt s adott ki magyar nyelven elmés rövidítésekkel szerkesztett, s máig is használatban levő logaritmus-könyvet „Szorszámok“ czim alatt. Nyugodjanak békével hamvai!

— Kinevezés. A budapesti kir. ítélőtábla elnöke, Szapáry József végzett joghallgatót, lapunk tehetséges munkatársát a budapesti kir. itélő-tábla kerületére dijjas joggyakornokká nevezte ki.

— Az egri magy. kir. állami reáliskola II. Értesítője, az

1891—2. iskolai évről. Közli Kemény Ferencz, h. igazgató. VIII. 64. 1. — Fiatal intézetünk ez évi értesítőjét azon, hazafias lelkesedéssel és szónoki hévvel irt „Ünnepi b e s z é d“ nyitja meg, melyet a koronázási jubileum alkalmából az intézet kebelében rendezett ünepség folyamán Bergmann Ágost tanár tartott. Ezt, a pedagógiai irodalomban nemcsak nálunk, de a külföldön is kiváló szakférfiúnak ismert Keméjny Ferencz igazgató igen érdekes fejtegetései követik: „Az alreáliskolák (statistika, és pályaválasztás)“ czim alatt. Következnek: az egri állami reáliskola keletkezésének története (folytatólag), adatok az intézet 1891 —2-ik évi történetéhez. Egy fejezet tüzetesen s érdekesen ismerteti a város és a reáliskola közötti szerződési viszonyt az ide vonatkozó fontosabb okmányok közlésével. A tanár-személyzet a különböző hitfelekezetek hitoktatóival együtt 8 tagból állt, köztök 3 rendes tanár. A tanári könyvtár a lefolyt isk. évben ajándék utján 44 db, vétel utján (182 frt. 82 kr. értékben) 117 kötettel gyarapodott. Jelen állása 304 kötet 316 frt. 58 kr. értékben. Az ifjúsági könyvtár ajándék és vétel utján 112 kötettel gyarapodott 138 frt. 75 kr. értékben. Jelen állása 132 kötet 175 frt. 85 kr. értékben. A szertárak aránylag szintén örvendetes gyarapodást mutatnak. Az Értesítő egyik fejezete ismerteti az intézet jótevőit, az ösztöndíjakat, segélyezéseket és jutalmakat. Az intézeti ifjakról egybeállitott statistikai adatokból kiemeljük a következőket: a tanuló ifjak száma volt az év végén összesen 88, és pedig az I. osztályban 48, a II. osztályban 40. Ezek közöl vallásra nézve volt: rom. kath. 42; ág. evang. 1, ev. reform. 2; izraelita 43. anyanyelvre nézve magyar 87, német 1; illetőségre nézve egri 53; hevesmegyei 18; más megyebeli 16; külföldi 1. Az Értesítőt a jövő iskolai évre vonatkozó tudnivalók fejezik be.

— Eljegyzés. Békeffy Iván gyöngyösi kir. járásbirósági aljegyző, városunk szülötte, s az egri jenuesse doree csak a közelmúlt időkben is igen kedvelt tagja — mint a „Gyöngyösi lapokéból is olvassuk — f. hó 10-én vasárnap jegyezte el Tapossy Szeréna kisasszonyt, Tapossy Márton, városi tanácsos kiváló műveltségű szép leányát Gyöngyösön.

— Eljegyzés. Csernyiczky János sátoralja-ujhely-vidéki körjegyzői, é. június hó 29-én váltott jegyet Szilvássy Anna kisasszonynyal, néh. Szilvási István szécsényi földbirtokos leányával Zemplénben.

— Hymen. Az egri hölgykoszoru egyik kedves tagját, Marsó Herminkát, özv. Marsó Ignáczné művelt és bájos leányát f. hó 9-én vezette oltárhoz Horváth Miklós berzétei gazdasági intéző. Az esküvő és lakodalom a legszűkebb családi körben ment végbe. A násznagyi tisztet Ivánkovics István so- mogymegyei nagy-birtokos és Székely János Hevesvármegye pénztárnoka teljesítették. Az esketést Horváth Jenő feldebrői plébános, a vőlegény fitestvére végezte, s esküvő után megható beszédet intézett az ifjú párhoz.

— Kossuth Lajos születésének 90-ik évfordulóján örömünnepe van a magyar nemzetnek, nem pártünnep ez, hanem országos ünnep, melyben minden igaz hazafi részt vesz. Kossuth Lajos nagy hazánkfia ez év szeptember hó 19-én tölti be születésének 90-ik évét. Kossuth szelleme és lelke bejárta az egész országot. A pártszellem háttérbe szőrül, s az ország polgárait egy gondolat hatja át, s millió torokból hangzik: „Éljen Kossuth Lajos!“ Hangzik pedig ez, a lelkesedés ama ünnepélyességével, megható bensőségével, mely érezni engedi, hogy mi mindent fűz Kossuth Lajos dicső nevéhez a magyar. Most pedig, midőn a jóságos Isten megengedte nagy hazánkfiának, hogy ily magas kort érjen el, e napot nekünk emlékünneppé, politikai ünneppé kell emelnünk, mely a legszentebb eszmék kultuszával, felfrissítésével, megszilárdításával, mérhetetlen fontosságú. Ünnepelje az egész ország e napot, minden város, falu, község, minden kunyhó. Mert a lelkes éljeneket, melyek e napon elhangzanak az országban, meghallja a száműzött, hontalan, agg remete. Megenyhitik szenvedéseit, megnyugtatják a íelől, hogy a magyar nemzet soha, de soha nem fog megfeledkezni jogairól és kötelességeiről, melyeknek védelmében és teljesítésében a legdicsőbb példát adta. Emeljük országos örömünneppé e napot a következőképpen; 1) E napon az összes templomokban fényes miséket tartsanak; 2) az a város, vagy község, mely még nem tisztelte meg magát avval, hogy Kossuth Lajost díszpolgárai közé sorolja, e napon ne mulassza el azt pótolni. 3. a nagy emléknapon úgy a főváros, mint az ország összes városai, községeinek ablakai kivilágittassanak; 4. az iskolákban szünet rendeltessék el; 5.) a m. tud. akadémia válassza meg rendes tagnak, miáltal csak nimbuszát emeli. 7.) az összes megyékből egy nagy küldöttség menesztessék Turinba, hol szóval is tolmácsolnák a magyar nemzet ragaszkodását nagy fiához. 7.) A nemzet közadakozásból létesítsen „Kossuth alapítvány“-!, melynek évi kamatai kulturális és magyarosodási czélra fordítandók. 8) Rakjuk össze filléreinket és emeljünk Kossuthnak szobrot. A francziák Hugo Viktornak életében emeltek emléket, miért ne emelhetnénk mi Kossuth Lajosnak, az élő titánnak szobrot, annak a titánnak, ki a világ- szabadság, egyenlőség és testvériség buzgó apostola volt. Tegyük méltóvá e napot, a nemzet ezredéves múltjához mert elmulhatik újabb ezredév, mig egy oly tüneményszerü alak fog születni, oly lánglelkü hazafi, mint: Kossuth Lajos. Legyen országos örömünnep e nap, melynek boldogságát fokozza, hogy az ünnepelt az ég kegyelméből jóegészségben érhette meg e napot. Hadd kiáltsuk mi is bele az általános örömzajba: Éljen Kossuth Lajos!“

— Az egri dalkör tagjainak nagyobb része vasárnap délután kirándult a felső-tárkányi kies erdőbe, s ott uj karvezetőjük L á- nyi Ernő, székesegyházi karnagy tiszteletére családias jellegű férflmulatságot rendeztek egyszersmind megmutatván neki az egriek eme gyönyörű, vadregényes kirándulási helyeinek természeti szépségeit. Fesztelenség és a legnagyobb vidámság jellemzé az egész mulatságot, s a jelenlevők mindegyike vetélkedett kimutatni szeretetét és tiszteletét az országos hírű művész iránt, kin már is odaadó szeretet- és lelkesedéssel, s művészi talentuma iránti bámulattal csügg a dalkör. Midőn Kapácsy Dezső egy meleg hangú, valóban szívből jött pohárköszöntőben tolmácsolá az egri dalkör ragaszkodását iránta s őt mint hazánkban a művészi világ egyik büszkeségét köszönté fel, szűnni nem akaró lelkesült éljenzés s a felköszöntött karnagy egyéniségére irányult tüntető ováció követé szavait. Szintén nagy lelkesedést idézett elő dr. Maczki Valér tósztja is, melyet a dalkör közszeretetben álló disz- karnagyára, Rudassy Jánosra mondott, a ki iránt a dalkör mindig nyilvánítani akarja, hogy a közelmúltból sok hálával adós neki, az itt véghez vitt eredményes működéséért

— Tizenötéves találkozó. Az egri cistercir. róm. kath. fő- gymnasiumban 1877. évben érettségit tett ifjak e hó 5. és 6. napjain, Egerben, találkozót adtak egymásnak. A találkozó, melyen a társak közül tizenkilenczen jelentek meg, a Korona-kertben, 5-én, este tartott ismerkedési estélylyel kezdődett. Érdekes volt a találkozás, midőn a 15 év óta egymást nem látottak csak a kölcsönös bemutatás után ismeretk egymásra. Kedélyes tár-