Eger - hetilap, 1892

1892-04-26 / 17. szám

132

egyes hadcsapatok, hadi zászlójuk megtartásáért a harcztéren véres küzdelmeket folytattak, s életök feláldozásával is készek voltak hadi zászlójukat megvédeni. De nemcsak háborű, hanem béke idején is hű követője s védelmezője a katona az ő hadi zászlójának.

A nemzeti szinek használata, s azok alkalmazása hadi jelvényeken a történelemben messze régi korra vihető vissza. Már a római légiókról olvassuk, hogy hadjárataiknál kék és vörös színű hadi jelvényekkel iüntek ki.

A magyar nemzet hármas nemzeti sziue, a tricolor, az idők folyamán, állítólag a nemzeti czimer hármas színéből keletkezett, mely (a vérrel szerzett földet jelölő) vörös mezőben, a hármas halmot (zöld), s négy folyamot (fehér) ábrázolva, a hit- (fehér), remény-(zöld) és szereletet (piros) jelképezte. — A nemzeti czimer- ről s a nemzeti színről a magyar törvényhozás legelső ízben csupán 1848-ban emlékezik meg. Az 1848iki törvények 21. §-a ugyanis intézkedik az ország czimerének használatáról, s a nemzeti szin ősi jogaiba való visszahelyezéséről. Korábbi törvényhozásunkban a nemzeti czimerről s nemzeti színről sehol sem tétetik említés. Használatukra nézve tehát a krónikák és a történelem tanúságához kell fordulnunk.

Béla király névtelen jegyzőjénél olvassuk, hogy Zovárd és Kodosa zászlóik alatt át hajóztak Viddinnél s várát bevették, — más helyütt: „Emelt zászlók alatt a Dunán Pestnél átkelőnek.“ — Sz. István hadait a lázadó Kupa ellen hadi zászlók alatt vezette, melyeken Sz. Márton és Sz. György képe vala látható. — Rogeriusnál olvassuk, hogy IV. Béla király seregei közt saját kezeivel osztotta ki a zászlókat. — Hazánkban már az első időkben a zászlóknak hadi jelvényekül való használata folytán keletkeztek utóbb a zászlós urak, s a bandériumok, melyek kétségkívül zászlóik színei után voltak egymástól megkülönböztethetők.— Milyen színűek voltak e hadi zászlók régebben? — a történelem csak kevés helyen emlékszik meg ró'ok. Horváth Mihálynál olvassuk, hogy Sz. László királyi hadi zászlaja vér- szinű volt. Veres zászlóról emlékszik meg Szalay László történetírónk is. —- A bécsi képes Krónikában szintén vörös zászlót látunk egy helyütt a turul-madárral; más helyütt a hármas halomra tűzött kettős kereszttel stb. — Később, úgy látszik, a vörös fehér-csikós szin volt használatban, amennyiben említés tétetik, hogy Endre király vörös fehér-csikós nyugágyon ült, midőn testvéré', Bélát a koronával s karddal megkínálta. — Veres zászlót és véres kardot volt szokás országszerte körülhordozni, valahányszor a hazát nagyobb veszély fenyegette. — Ortelius említi, hogy a veres szin népünknél még az öltözékekben is egész a XVII. századig divatban volt. — Veres hadi zászlók alatt küzdöttek a magyar seregek Ili. Henrik német császár ellen is, mig a német hadaknak sárga színű zászlóik voltak. — Robert Károly és Nagy Lajos idejében szintén vörös színűek voltak a hadi zászlók, de Nagy Lajos, midőn meggyilkolt öcscsét, Endrét meg- boszulandó, a nápolyi hadjáratra indult, seregei előtt fekete zászlót vittek, melyen a meggyilkolt Endre képe volt látható. — Hogy azonban a magyar nemzeti tricolor már a régibb időkben is használatban volt, legvilágosabban szóló tanúi a fenmaradt, s nagy részt a magyar nemzeti múzeumban látható egykorú okmányok, dekrétumok, stb. melyekhez a pecsétek vörös fehér zöld színű zsinórokkal függesztvék ; igy péld. több okmány a XIII. századból- János király dekrétumai 1530—33-ból, vörös, halvány- sárga, és zöld zsinóron függő pecséttel; II. Ulászló dekrétumai. Perényi nádor oklevele 1505-ből stb. — A magyar czimer s nemzeti szin országos használata még a Habsburgház uralkodásának kezdetén is teljes érvénybe volt; csak az elnyomatás korszakának bekövetkeztével szorult le jogos területéről. Helyesen tette tehát az 1848-iki országgyűlés, hogy a magyar nemzeti czimer és szin országos használatát törvényileg biztosította. — Felolvasót, ki előadását néhány lelkesítő, buzdító hazafias szóval fejezte be. — a díszes hallgatóság lelkesen megéljenezte.

— Esküvő. Gáspárdy Anna kisasszony, f. apr. hó 18-án tartotta esküvőjét vőlegényével, Maár Dezső felső-nvárádi fiatal birtokossal.

— Gyászhir. Özv. Svposs Káról yné, szül. nagyréti Darvas Terézia asszony, élete 84-ik évében f. apr. hó 19-én Szendrő- Ládon, hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése ugyanott f. hó 21-én ment végbe. A boldogult több éven át lakott Egerben, s köztiszteletben állott tevékeny tagja volt előkelő, müveit társas köreinknek.

— Pályázat tanári állásokra. Az egri állami reáliskolánál a jövő 1892/3 iskolaév kezdetével s a harmadik osztály felállításával, két űj tanszék: a szabadkézi rajzi s a mennyiségtan

természettani, lesz betöltendő. A vallás és közoktatásügyi minisztériumhoz czimzett folyamodványok e hó végéig a budapestvidéki tankerületi főigazgatóhoz küldendők.

— Városi ügyek. A f. hó 20-án tartott képviselő-testületi ülésből. Az 1891-ik évi gyámpénztári számadás vétetvén tárgyalás alá, — minthogy azonban a törvény azon kívánalmának, hogy mielőtt a számadás a képviselő-testület elé terjesztetnék, 15 napi közszemlére teendő ki; elégtéve nem volt; a polgármester ez irányban pótlólagos intézkedésre hivatott fel. Egy, negyedik gyógyszertár felállításának engedélyezése iránti kérvények; tekintettel azon körülményre, hogy ez ügyre vonatkozólag 1890-ik évben hozott határozat óta Eger város közgazdasági viszonyai annyira nem változtak, hogy egy negyedik gyógyszertár felállítása, a meglevő három gyógyszertár rovására — indokolt volna; az egészségügyi bizottság véleménye alapján elutasittatotr. Polgár- mester előterjesztése folytán, mely szerint a montpellieri telep egyik igazgatója „Richter“ által Ménesen tartandó gyakorlati ojtások elsajátítása czéljaból ezen alkalomra a helyszínére néhány egri lakos lenne kiküldendő; elhatároztatott, hogy a város költségére három oly egyén küldetik ki, kik a gyakorlati ojtás elsajátításán kívül, szerzendő tapasztalataikat előadások tartásával terjeszteni képesek legyenek; mely körülményről a kir. belügy- minister is értesittetett.

— Torday Grail Erzsi k. a. szavaló-müvésznő, mint lapunk előző számában említettük, f. é. május hó 7-én szándékozik, magyarországi körútja alkalmából, Egerben, szavalati estélyt, rendezni. Torday Grail Erzsi k. a. egyénisége, s művészetéről a következőket Írják: ,.A magyar irodalomnak és közművelődési állapotainknak ismertetése külföldön nemzetünk jobbjai által egyhangúlag fontosnak mondott feladat. Már e század első felében Széchenyi István, Toldy Ferencz, báró Eötvös József és mások működtek e tekintetben s Kos-uth Lajos megbízásából Szemere Bertalan, Szalay László, Pulszky Ferencz és mások Írtak a kül- fóldi lapokba hazánkat ismertető dolgozatokat. Ma a magyar tudományos akadémia, a természettudományi társulat s egész sereg más testület igyekszik, hogy a müveit külföld jobban ismerjen minket. Kétségtelen azonban, hogy a legjobb eszköz e tekintetben az éió szó s mindannyian tudjuk, hogy Magyarország iránt a külföldön soha sem volt oly élénk a rokonszeuv, mint akkor, midőn Kossuth tartotta nagyhírű elődásait Angliában és Amerikában. Stjnos azonban, hogy ily szerppre igen kevés magyar vállalkozik, bár láthattuk Kerfbeny Károly példájából, ki Petőfi és Jókai műveit ismertette, hogy aránylag csekély eszközökkel is mily nagy sikert lehet elérni. Méltán kultúrtörténeti jelentőségű eseménynek tekinthetjük azért, hogy napjainkban akadt egy művelt s előadói tehetséggel megáldott fiatal nő: Torday Grail Erzsi, ki e nemes munkára vállalkozott s azt már pár év óta örvendetes sikerrel folytatja. Torday Grail Erzsi Tordán, Torda- Aranyos megyében született, mint tanítónő kezdett működni, a Zirzen Janka vezetése alatt álló országos hírnevű polgári tani- tónő-képzőintézetben kitűnő oklevet nyert s a nagyváradi polgári leányiskolában nagy sikerrel működött. Mióta megérlelődött benne az a gondolat, hogy ennek a nemzetünkre nézve oly fontos misz- sziónak szenteli életét, önként lemondott nyugalmas s biztos állásáról s nagy előkészületeket tett kezdetben az országos sziniké- pez iében, később Bécsben, hol a Burgszinház világhírű művésze, Lewinski volt mestere, kit nálunk is jól ismernek, mint Petőfi költeményeinek előadóját. Grail ma már egyenlő ügyessséggel szaval magyarul és németül s a német nyelvet annyira bírja, hogy több magyar költeményt (Vörösmarty, Petőfi, Gyulai, Szász Károly s mások munkájából) maga fordított németre és ped g legkitűnőbb műfordítónk, Szász Károly, többször hangoztatott állítása s a kü'fildi szakértők nézetei szerint valóban kitünően. Két éve múlt, hogy e derék magyar leány kizárólag hivatásának él s rokonszenves megjelenése s előadásainak fényes sikere ma már azt eredményezték, hogy egész Németországban jóhangzású neve van s különösen a téli hónapokban minduntalan más-más helyekre hívják őt előadások tartására. Eddig a következő helyeken lépett fel: Berlinben 10-szer, Barmenben 5-ször, Düsseldorfban, Essenben, Is^rlohnban, Pforzheimben és Stolbergben 2—2 ízben, továbbá Augsburg, Bochum, Köln, Elberfeld, majnai Frankfurt, Glogau, Hannover, Hof, Langenber, Lennep, Linz, Mannheim, Nürnberg, Plauen. Remscheid, Witten és Weimar városokban egy-egy ízben. Minő sikerrel történtek szereplései, arra vonatkozólag mutatványul közöljük két német laptudósitásnak teljesen változatlan hű fordítását, és egy magyar lapét, bár feltételezzük, hogy a műv* lt magyar közönség jól ismeri Torday Grail Erzsi nevét a ha/, ti lapokból is, mivel Budapesten, Kolozsvárit, Nagyváradon, Tordán,