Eger - hetilap, 1892

1892-04-26 / 17. szám

130

áruczikk, melyhez eddig csak ráfizetés utján jutottunk; továbbá, hogy ezentúl kibocsátandó állami bankjegyeink szintén teljes aranyértékkel bírjanak, vagyis necsak itthon, hanem a külföldön is bárhol olyan aranyértékben fogadtassanak el, s illetve váltassanak be, amilyen értéket képviselnek, úgy, hogy ha én jövőre akár Franczia, vagy Német, akár Angol, Olasz vagy Törökországba megyek, s ott kihúzok a tárczámból egy osztrák-magyar bankjegyet, melyre az van Írva, hogy értéke busz arany .forint, — azt tőlem minden államban teljes busz aranyforint értékben mindenki tartozzék elfogadni.

A ki csak egy kissé is ismeri a mi bonyolult és sanyarúsá- gos pénzügyi állapotainkat, s alkalmat vesz magának az ezekből folyó üzleti s forgalmi kalamitások labirinthjába csak fülületesen is bepillanthatni, — könnyen be fogja látni ama rendkívüli nehézségeket, ama beláthatatlan, kiszámíthatatlan, sut nagy részt előre is alig sejthetett akadályokat, melyekkel meg kellett küzdenie annak a férfiúnak, aki több mint merész bátor-ággal, mondhatnék : vakmerőséggel mert nekivágni az óriási feladatnak, hogy hazánkat, s közösügyes viszonyainknál fogva, velünk egyidejűleg az osztrák államot is megmentse e valóban szégyenletes, lealázó helyzetből.

E nehéz harcz sokszerű küzdelmeivel a t. olvasót csak nagyjából is megismertetni, messze vezetne vázlatunk czóljátúl. Még se mellőzhetjük, hogy egy igen fontos akadályt röviden meg ne említsünk.

Mindnyájan tudjuk, többnjd'e saját tapasztalatunkból, mily hátrányos az üzleti forgalomra nézve az a körülmény, hogy a különböző államoknak, csaknem mindegyiknek, különböző mértékeik vannak, s hogy mennyi kellemetlenséggel s időveszteséggel, sőt nem ritkán csalással jár a különböző mértékek kölcsönös átszámitása. Még nagyobb e kalamitás a pénz-átszámitá- soknál, miután, sajnos, még manapság is csaknem minden államnak különböző forgalmi pénze van. Az angolnak a sterling, a francziának, olasznak a frank (lira), a németnek a mark, az orosznak a rubel, a töröknek a piaster, stb.

Minden valuta-szabályozásnál egyik első s legnagyobb fontossággal bir ama kérdés megoldása: hogy a forgalmi viszonyok komoly figyelembe vétele mellett, milyen, érvényben levő forgalmi rendszert fogadjunk el alapul valutánk újabb rendezésénél.

Bizonyos, hogy e kérdés eldöntésénél első sorban a közvetlen üzleti összeköttetéseknek kell irányt adniok. Igen. de az osztrák-magyar monarhia üzletforgalma a két ellenkező, tudniillik északi és déli irányban, moudhatnók, csaknem egyenlő erővel küzd egymással szemben, s mig éjszaknyugati irányban, a nagy Németországgal való politikai s kereskedelmi szorosabb összeköttetésünk valutánk szabályozásánál határozottan a márka-rendszerhez való közeledést javasolja: másrészt nagy kiterjedésű és sokkal szélesebb határral bíró kereskedelmi s üzleti forgalmunk a Balkán-államokkal, s Olaszországgal, s ezek által közvetve Belgiummal s Francziaországgal, mely államokban mindenütt a franczia frankrendszer uralkodik: valutánk rendezésénél nyomós okokkal sürgeti a frankrendszer elfogadását. Már pedig a két rendszer lényegesen különbözik egymástól, s miután a mi mostani pénzünk szerint a frank értéke 40 kr. a márkáé pedig 50 kr. — aranyforintot véve alapul, — a mi valutánk rendezése akármelyik rendszerhez való közeledés mellett sem történhetik meg bonyodalmas megoldások, s a nélkül, hogy az uj valuta mellett is akár egyik, akár másik részről az átszámítás kellemetlenségeit s nehézkességét elkerülhessük. Innét van, hogy e kérdés megoldásánál a vélemények erősen megoszlottak, s inindakét rendszernek megvoltak a maguk hatalmas pártolói ugyunnyira, hogy magunk is a legnagyobb kíváncsisággal vártuk e kérdésnek végleges eldöntését.

Végre a valuta-rendezés ügyében az elmúlt héten Bécsben történt záró tanácskozásokról szóló tudósítások meghozták e kérdésben a döntő megállapodást, mely szerint sem a frank- sem a márka-rendszer nem lön elfogadva, hanem egy egészen uj valuta- rendszer, az úgynevezett „korona-érték“ lön elfogadva s végleg megállapítva.

Ez uj pénz-rendszer értelmében az eddigi forinttal együtt a krajczár is meg fog szűnni, hanem ezek, t. i. a forint, s illetve a félforint helyébe a „korona“ lép, mely száz fillért fog magában foglalni. Az uj valuta-rendszer tehát e szerint, inkább a német márka-rendszerhez közelit azon különbséggel mégis, hogy az osztrák-magyar 20 koronás arany nem 20, hanem csak 17 márka — s ezzel arányban 21 frank-értékének fog megfelelni. Ebből következik, hogy uj váltópénzünk, vagyis a „korona“ századrésze, az osztrák-magyar fillér, kisebb lesz a porosz fillérnél s a mostani osztr. értékű krajezáruál, de valamivel nagyobb a franczia frank s az. olasz lira századrészénél a „centime“ s illetve „centesimo“-nál, valamint a mostani osztr. értékű féikraj- czárosnál is. Talán szükségtelen említenünk, hogy a kisebb váltópénz jelentékenyen kedvező befolyással van a kisebb, úgynevezett mindennapi üzletforgalomra.

A megállapodások szerint, 10 és 20 koronás aranypénzeken kívül, ezüst váltó pénzek is fognak veretni s forgalomba hozatni, nevezetesen 1 koronás, továbbá 50, 20 és (az eddigi kényelmetlen 4 krosok helyett kevésbbé finom ezüstből) 10 filléres ezüst- pénzek. Az ezüst váltópénzeken kiviil lesznek rézből s illetve horganyból vert 1, és 2 filléres váltópénzek is. Ezenkívül az osztrák-magyar banknak joga lesz nagyobb értékű (50,100 stb. koronás) áliamjegyeket is kibocsátani korlátolt (60 millió korona értékéig terjedhető) összegben, melyeknek teljes aranyértékeért azonban szavatosságot vállal. Azonkívül további intézkedésig, egy időre a mostani osztrák értékű 2, 1 és 1/i forintos ezüst pénzek is forgalomba maradnak.

A valutaszabályozástól szóló tövényjavaslatot az osztrákmagyar monarchia két államának pénzügyministerei már legköze- lébb beterjesztik az illető törvényhozó testületeknek tárgyalás, illetve elfogadás végett s az a czéljuk, hogy az uj rendszer már a jövő 1893-ik év január 1-ével életbe léptessék. — Adja isteni

Különfélék.

USF" Hivatalos hirdetésekért ezentúl egyszeri közlés dija, bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. azaz egy forint har- mincz krajczár. <Az „(-Eger“ kiadóhivatala.

— A miniszter köszöneté. A hivatalos lap jelenti: A vallás- és közoktatásügyi magyar kir. miniszter dr. Samassa József egri érseknek, ki Felső-Tárkány községben 2716 forint költséggel egy tanteremből és egy tanítói lakásból álló iskolaházat építtetett, elismerő köszönetét nyilvánította.

— Májusi ajtatosság. A virágok hava ez idén is kedveskedik a szép nemnek az ahitat virágaival, melyekben szívok és leikök bőven gyönyörködhetik. Az ismeretes májusi ajtatosság Egerben két templomban is fog megtartatni: és pedig az angol- kisasszonyoknál, — hol jövő szombaton, vagyis april 30-án d. u. 5 órakor veszi kezdetét, naponként tartandó litániával és ezt megelőzőleg sz. beszéddel. Ezeket a személyéről és ékesszólásáról egyiránt kedvesen ismert P. Hodung jezsuita atya Kalocsáról fogja tartani. Az irgalmas nénikéknél ugyanez ajtatosság jövő vasárnap, vagyis máj. 1-én kezdődik a szokott időben este fél bét órakor naponként litániával, vasár- s ünnepnapokon pedig szent beszéddel. Mely áhitat-gyakorlatokra az irántok érdeklődő buzgó közönség becses figyelmét ezennel felhívjuk.

— Az ellenzéki szervezkedés Hevesmegyáben f. hó 24-én ment végbe, ügy helyből, mint vidékről nagy számmal jelentek meg az elvtársak, különösen a vidéki megyebizottsági tagok, kik a másnap — 25-én tartott megyei közgyűlésre még 24-én csaknem teljes számban jelentek meg. A casino nagy térnie — hol az értekezletet tartották, — 7 óra tájban már csaknem egészen megtelt, midőn Szederkényi Nándor országgyűlési képviselő az összehívók nevében rövilen üdvözölte az egybegyűlteket és felhívta az értekezletet, hogy elnökö válaszszon. Erre egyhangúlag Imre Miklós érsek-uradalmi ügyvéd s a függetlenségi és 48-as párt törhetetlen hívét kiáltotta ki az értekezlet elnökévé, ki az elnöki széket elfoglalván a gyűlést megnyitotta s jegyzékül Ná- nássy Ödön orsz. képviselőt s dr. Alfóldy Divid ügyvédet kérte fel. Ezután röviden előadta, hogy a szervezkedést a kormánypárt hasonló actiója tette szükségessé; czélja e szervezkedésnek az, hogy nemcsak országos érdekű dolgokban, de a megyei ügyek intézésében is az ellenzék egyöntetűen s azon régi ellenzéki szellemben járjon el, mely Hevesvármegyében mindig uralkodó volt. E czélból czélszerünek véli az ellenzék régi szervezetét felújítani, felfrissíteni, s ezért javasolja, hogy válasszon az értekezlet egy szűkebb körű végrehajtó bizottságot, mely a vidéken is járásonként tovább szervezze az ellenzéket és vezesse annak ügyeit.

Az elnök ez indítványát az egész értekezlet nagy lelkesedéssel fogadta el, s az elnök kimondotta a hevesmegyei ellenzék