Eger - hetilap, 1891
1891-03-17 / 11. szám
83 A váltó-kamatláb leszállítására vonatkozólag meg kell említenem, hogy azt az igazgatóság komoly megfontolás s beható tanácskozás utján határozta el. Szintén fontos megbeszélés tárgyát képezte közelebbről az igazgató-tanács kebelében intézetünk forgalmának s üzletviszonyain." k szélesebb körre való kiterjesztése, mi annál inkább szükségesnek mutatkozott, miután a helybeli hitel már meglehetősen kimeritettnek tűnik fel. Intézetünk visszleszámitolási viszonyban a lefolyt üzletévben csupán két pénzintézettel volt, névszerint az osztrák-magyar bankkal és a hevesmegyei takarékpénztárral. Az elsőnél stipu- lált 70,000 frtnyi hitelből csupán 15,000 frtot, — az utóbbinál fenálló 80,000 frtnyi hitelből 29,000 frtot használtunk fel. Ez intézetekkel szemben jelenlegi összes tartozásunk 44 ezer forint. Intézetünk, mint az osztrák-magyar bank fiókja, a lefolyt üzletévben 702 db váltóra incassált az I. félévben 209,154 frt 78 krt, a II. félévben 262,400 frt 48 krt, összesen 471,555 frt 64 krt. Ez, t. közgyűlés, intézetünk beléletének vázlatos ismertetése a lefolyt üzletévről. Legyen szabad még hozzátennem, hogy intézetünk jó hírneve s tekintélye folyvást emelkedőben van, mit eléggé igazol betétünk gyarapodása , a fővárosi pénzintézetek kedvező hitelnyújtási ajánlatai, s különösen részvényeink árának feltűnő emelkedése. Ezek alapján azon biztos reménynyel kecsegtetjük magunkat, hogy habár lassan haladunk kitűzött czé- lunk felé, de annál biztosabban látjuk majd törekvéseink kedvező sükerét egészséges belszervezetünk alapján.“ Az igazgatóság e hivatalos előterjesztését, valamint az erre felolvasott felügyelő-bizottsági jelentést is örvendetes megnyugvással vette tudomásul a közgyűlés; az utóbbi jelentés kapcsán a teljesen rendben talált számadásokra nézve a számadóknak a szokásos felmentvényt megadta, s elfogadta az igazgatóságnak a felügyelő-bizottság által is helyeselt azon javaslatát, hogy a tiszta i^e- reményből, —az alapszabályszerű illetmények levonása után, — rész- vényenkint 3 frt osztalék fizettessék ki, s e kifizetés f. már ez. hó 2 0-ik napjától tétessék föl y óvá. A lefolyt üzletévben az alapszabályok értelmében, az igazgató-tanács tagjai közöl 4 tag volt kilépendő, névszerint: Búvik István, Lug a László. Ignics Boldizsár és Kováé h Kálmán, kik titkos szavazás utján az igazgatótanács tagjaiul újból megválasztattak. A közgyűlés befejezése után az igazgató-tanács tartotta alakuló ülését, melyen ugyancsak titkos szavazás utján megválasztattak, elnökül: Burik István, ki e tisztet az intézet keletkezése óta, a közbizalom folytán, soha'nem csüggedő buzgalom- s nek, a mennyiben pillantásuk és nézésük azonszerint barátságos, hizelgő, kérő, ragaszkodó; vagy pedig fenyegető, álnok, ravasz, boszús. Az ebnek, ha a hizelgő kéz simogatását érzi, kisimul a homloka s csillognak szemei; az udvarló galamb erősen a fejére szorítja tolláit, mi által a búbja nemcsak simábbá lesz, hanem bizonyos fényt is nyer. Természetes, hogy az emberi arezon és testen ezeknél sokkal magasabb fokban és érthetőbben nyilvánulnak a kedélymozdulatok, minélfogva a gyakrabban visszatérő indulatok s szenvedélyek, — a mély bánat, harag stb. jellemző barázdákban hagyják az arezon nyomukat; szikrákat gyújtanak a szemekben; idomítják még a mosolygását, mozgását, testtartását is a szenvedélyesnek, úgy, hogy a világismerőnek szemeiben megannyi áruló tükrei lesznek eme jelenségek a kebel legmélyebb rejtélyeinek. Magától értetik, hogy az arcz csontozatának alkata, melytől magának az arcznak formája is függ, majd szelidebbre mérsékli, majd pedig fokozhatja — még a hasonló testvéri arezokon is — a szenvedély kifejezését. Hogyha tehát az emberi arezokat figyelemmel tanulmányozzuk, különféle vonalakat fogunk rajtok találni, melyek a szemek tekintetével s a többi arezrészek mozgásával egyesülve adják meg az arcznak a mine-t, a kifejezést. S eme finomabb vagy erősebb vonalak hű felfogásától függ leginkább az arczképek hasonlósága is, melyeket azért jól kell a festésznek ismernie s szerencsésen visszaadnia, ha kivált képzeletéből kíván valamely kedélyállapotot képén kifejezni. A múlt században Le Brun és Preiszler festészek megkisérlették már a különböző szenvedélyek kifejezésére megállapítani bizonyos sablonokat, melyek azonban, tekintve az emberek különböző arczkifejezéseit, igen egyoldalúak voltak. Ide járulván még, hogy némely ábrázatok a leghevesebb szenveodaadással viseli; alelnükül dr. Se Invar ez Dávid, a kiváló szakférfiú, intézetünk egyik legfőbb éltető szelleme; igazgatókúl: Burik István, dr. Schwarez Dávid, Luga László. Villany világitás-e, vagy gáz világítás ? ii. Hogy ama t. olvasóinknak, kik e kérdéssel alig foglalkoztak, kellő tájékozódással s fölvilágositással szolgáljunk, Budapest főváros számvevőségének e tárgyra vonatkozó, s előző czikkünk- ben említett kimerítő szakjelentéséből részletesen közöljük ama számszerű adatokat, melyek a gázvilágitás és a villanyvilágítás közötti költségkülönbözetet kézzelfogható világításba helyezik. Budapest fővárosának a gázvilágitó társasággal kötött szerződése szerint Budapesten egy egész éjjeli légszeszlámpa összes évi költsége 39 frt 65 kr. egy féléjjeli lámpáé pedig 20 frt 68 kr. A villany világítási társulatnak Budapest fővároshoz benyújtott ajánlata szerint pedig — minden mellékes le- és hozzászá- mitásokkal együtt, — egy egész éjjeli villanylámpa 98 frt. 28 krba, féléjjeli 53 fit 17 krba kerülne Budapesten. E jelentékeny árkülönbség a kettő között evidens. E számítás alapján, mint előző czikkünkben említettük, a számvevőség jelentése szerint „teljesen megegyező körülmények föltételezése mellett“ az egész éjjeli villanyos lámpa évi költsége 58 frt. 62 krral, a féléjjelié pedig 32 frt 49 krral lenne drágább, mint a megfelelő légszeszlámpáé. Lássuk már most, mennyibe kerül Eger városában egy utczai lámpa világítása légszeszszel, s mennyibe villanynyal, „teljesen megegyező körülmények föltételezése mellett?“ A légszeszvilágitás számításánál Walser Ferencznek városunkhoz benyújtott ajánlatát, amely városunkra nézve minden tekintetben sokkal előnyösebb, mint a külföldi légszeszvilágitó társulat ajánlata, — a Villány világi fáséhoz pedig a villany világító társulatnak Budapest fővárosához benyújtott ajánlatát veszszük alapul és zsinórmértékül, miután alig képzeljük, hogy akadjon okos ember, aki elhiszi, hogy létezhessék oly villanyvilágitó vállalat, mely a villanyvilágítást tetemesen olcsóbban volna képes kiállítani Egerben, mint Budapesten. Walser Ferencz benyújtott szerződési tervezetében mint minimumot, évenkint 416,500 órai nyilvános világítás biztosidély pillanatában is csak alig változnak, sőt annál nyugot- tabbakűl tűnnek fel, minél erősebben forrong bent a kedély. A szenvedélyek tehát nem mindig nyomóinak ki mimikailag egész világosan az arezokon, mint azok a hires hógarthi képeken kifejezve vannak; valamint Lavat er, Cams, Schack stb. physiognomiai rajzai sem mindig felelnek meg a valóságnak. De azért az arezok változatos vonásaiban is olvashatni az áruló nyelvet, ha egész világosan nem is, de többé-kevésbbé találón, — noha csak ösztönszerüleg. Épen ily ösztönszerüleg ismerik föl az arczból a belső hangulatot gyakran a kisdedek, sőt az állatok is. Tapasztalás tanítja, hogy egy, magát egészen nyugottan viselő idegen emberen felérzik az ebek, daczára az arezok különfélesé- geinek: ellenség-e, vagy jóbarát; s vájjon jó, vagy rossz szándékkal közeledik-e? Egyik idegent a házi-eb farkcsóválva, barátságosan fogadja; mig a másikra, noha szintoly békén viseli magát, rámodúl s heves támadással hívja ki a küzdelemre. Azt is tapasztalhatjuk az arezok kifejezéseiben, hogy a szenvedély csak ritkán jelenik meg egyedül, hanem más szenvedély- ivei szövetkezve, hogy támogassák, vagy mérsékeljék egymást. És ugyanazon arcz egészen más ugyanazon benyomások alatt is egykor, mint máskor. Az iszákos pl. ma talán egészen vidám, bátor, széleskedvű, s holnap már szomorú, bátortalan, levert; — mert ámbár holnap is szokás szerint iszik, de talán iszákos társa nyomorának szemlélete, vagy saját lelkiismeretének megszólalása, családjának, gyermekeinek könyei, látva vagy csak elgondolva, hangolják őt le, — s oda a tegnapi jókedv! . . így a rabló és csaló nemcsak ravaszúl és sováran tekintget, hanem óvatosan és félénken egyszersmind; mert a fogság, börtön s a bitófa sötét képei állanak lelkének hátterében; a félelem csúszik rabló vágya mögé, mely aztán kedvét szegi s elfogulva tartja még akkor is, midőn magát egész biztonságban hiszi. *
