Eger - hetilap, 1891

1891-03-10 / 10. szám

77

indokából, teljesen fölmentette. E kuriózus Ítélettel a katonai büntető kódex ismét egy uj, eredeti, kriminális fogalommal lett gazdagabb; t. i. ezzel: „jogos önvédelem“ az, midőn négy, teljesen fölfegyverzett közös hadseregbeli katona, korcsmái összekoczczanás folytán, egyetlen egy szál, teljesen fegyvertelen, s igy teljesen védtelen „czibilt“ kivont kardokkal csaknem halálosan összekaszabol.

— Városi ügyek. Eger város részéről f. é. márcz. hó 3-án tartott képviselőtestületi ülésben következő ügyek nyertek elintézést: A város tulajdonához tartozó „Hosszu-pincze“ épület eladásának, az 1886-ik évi XXII. t. ez. 110-ik §-a értelmében leendő tárgyalására, második határidőül f. évi april hó 5-ik napjának d. e. 10 órája tűzetett ki. — Hevesmegye közigazgatási bizottságának két rendbeli határozata, az 18972-iki iskolai évre a tanköteles gyermekek összeírása, egy állandó törzskönyv készítése, két leány-iskola felállítása, és a községi belvárosi négy osztályú elemi iskolának alkalmasabb forgalmi helyre leendő áthelyezése iránt; — egy szőkébb körű bizottságnak véleményadás végett kiadatott. — A pőczegödrök tisztítása Adler Károly és Dumcsa János vállalkozóknak, — kik legolcsóbb árt ajánlottak, — engedtetett át azon kötelezettséggel, hogy vállalkozók, az általuk ajánlatba hozott trágyatelepet is felállítani kötelesek; egyidejűleg, a gazd. és pénzügyi szakoszály utasittatott, a trágyatelep mikénti felállítására vonatkozó tárgyalás megindítására. A menedékház alaptőkéjét képező, és takarékpénztárilag kezelt alapítványi összeg, azon indokból, mert a takarékpénztárak igen csekély kamatjövedelmet biztosítanak, — a takarékpénztárakból kivétetni, s magasabb kamatot jövedelmező értékpapírok befektetésére fordittatni határoztatok ; ezen intézkedés azért» vált kiválóan szükségessé, mert a csekély kamatjövedelem miatt a menedékház évi szükséglete ez évben már fedezhető nem volna, következve a fedezetről pótadó útján kellene gondoskodni.

— A kereskedelmi muzeum által a f. évi május hó 15-től június hó 30-ig Budapesten rendezendő agyag, ez*-in ént, aszfalt es kőipar kiállítás bejelentési határideje a f. évi márczius hó 20-ig meghosszabbittatott. Miskolczon, 1891. márczius 7. A mis- kolczi kereskedelmi és iparkamara: Radvány István elnök. Dr. Szentpáli István titkár.

— Gyászhir. Bogdánovies Ignáczné, szül. Szőllősy Terézia, élete 52-ik, boldog házassága 32-ik évében, hosszas szenvedés után f. hó 4-én Egerben elhunyt. A boldogult temetése ugyanott f. hó 5-én ment végbe.

— Köszönetnyilvánítás. Mindazok — kik forrón szeretett nőm elvesztése fölött fájdalmam enyhítése végett nemes részvétet mutatni, — s az elvesztettnek utolsó útját becses megjelenésük által oly meghatóan népessé tenni szívesek voltak, — fogadják ez utón úgy magam, valamint családom és rokonságaim nevében is mélyen érzett hálám és forró köszönetemnek őszinte kifejezését. Kelt Egerben, 1891. márczius 2. Izsépy Béta, közs. tanító.

— Kolozsvári márczius 15. ünnepélyt rendező állandó bizottság. (Az 1848. márczius 15-ike és a szabadságharcz napjaiból fenmaradt ereklyék összegyűjtése ügyében.) Felhívás a nemzethez. Az 1848. márczius 15-éről s e napot követő szabadságharcz nagy napjaiból és kiválóbb alakjaitól fenmaradt emléktárgyak összegyűjtését és örök időkre megőrzéséről való gondoskodást tűzte ki bizottságunk egyik feladatául abból a czélból, hogy e tárgyak közkincs gyanánt való megőrzése és szemléltetése által élessze a nagy napok és jeles férfiak iránti kegyeletet, másrészt pedig az összegyűjtéssel elejét vegye becsesebb ereklyék elkaliódásának. Bizottságunk tehát felkéri mindazokat, kik ily tárgyaknak birtokában vannak, hogy szíveskedjenek azokat megőrzés végett „Deáky Albert bizottsági elnök Kolozsvárt“ czime alatt hozzánk beküldeni. A beküldött tárgyak vételét kiadványainkban nyugtázni fogjuk s a tárgyakkal az adományozó nevét is nyilvántartjuk. Ily emléktárgyak lehetnek: iratok, könyvek, hírlapok, érmek, szalagok, kokárdák, arczképek. csatahelyek rajzai, leírásai, vértanúink fegyverei, kézi eszközei, sírjaiknak emlékköveiknek rajzai, vagy miniaturmásolatai, készítményei stb. Hazafiui iidvöz- zlettel, Deáky Albert, biz. elnök. Hory Béla, biz. pénztárnok. Apáthy Árpád, biz. jegyző.

— Kolozsvári márczius 15. ünnepélyt rendező állandó bizottság. (Mártius 15-ik ünnepélyeket rendező bizottságok szervezése és a 1848 márt. 15. eszméket megörökítő szobor javára alap gyűjtés tárgyában hatóságok, testületek vagy egyes férfi ikhoz). Bizottságunk 1873-ban legelőször alakult hazánkban abból a czélból, hoery az 1818. márczius 15-ének évfordulóját évről évre megünnepelje és e nagy nap diadalainak emlékét, a nagyjainak iránti

kegyeletet élénk emlékezetben tartsa s fiuk és unokák sziveiben ápolja. Ezzel a czéllal az alakuláskor azt is tervbe vette a bi- zo tság, hogy a márczius idusán rendezett ünnepélyek jövedelmét összegyűjti és kamatoztatni fogja arra, hogy abból Kolozsváron egy e nap eszméit megörökítő szobor létesittessék. E napon pro- klamáltatott ugyanis Erdély egyesítése az anya országgal; s e hazánk történetében uj és szebb korszakot alkotó ténynek egy monumentális emlék-szoborban való megörökítését önkénytelenül diktálta és diktálja a hazafias érzület. Bizottságunk ebben a tárgyban máig soha sem küldött sehova példáját követésre buzdító felhívást. Maga az a tény, hogy ünnepélyeket rendezett, évről évre több követőre talált számos városban, számos községben, benn a hazában és kívül a hazán, a hol csak magyar lakik. S mindenütt kezdték kegyelettel megünnepelni márczius 15-ét. Ez ünnepélyek endezésére több helyütt alakultak márt. 15. állandó bizottságok is, melyek egy része bár csak a lapokban értesült bizottságunk terveiről, az ünnepélyek jövedelmét a tervezett szoboralapra koronként hozzánk még is bekitldötte. A szoboralapra immár tekintélyes összeggel rendelkezünk és ez a tény önkénytelenül utal arra, hogy most már szélesebb körű felhívást intézzünk az eszme kivételénél való együttes munkára. Tesszük ezt azzal a szives és hazafias kérelemmel, hogy a mennyiben a saját körében a fentebb jelzett czélokra márczius 15-ki bizottság még nem alakult volna, kegyeskedjék oda hatni, hogy ilyen alakittassék. Az alakult vagy alakítandó bizottság által rendezett ünnepélyek lefolyásáról szóló jegyzőkönyvet és a befolyt összeget kérjük „Deáky Albert bizottsági elnök Kolozsvárt“ czime alatt hozzánk beküldeni. Bizottságunk a jegyzőkönyveket megőrzi, a befolyt pénzt kamatoztatja s mind az ünnepélyekről, mind pedig a befolyt pénzekről időről- időre a bizottságok részére kiadandó nyomatott közleményben beszámol. A bizottságok megalakítására nézve megemlítjük még, hogy ennek szervezete bizottságunk egyszerű szervezetének mintájára volna a legezélszerübb. A mi bizottságunk ugyanis áll állandó elnökből és 48 tagból, kik közül választatik a jegyző és pénztárnok. A tagok közül azok. a kik egy év alatt az ügyiránt érdeklődést nem mutatnak, kihagyatnak és helyük újabb érdeklődőkkel töltetik be. Működik márcz. 15-én és egyéb hazafias jellegű ünnepélyek rendezése körül az év egyéb szakában is. Kérésünkre vonatkozólag becses értesítését és kedvező választ várva Hazafias üdvözlettel vagyunk. Kolozsvár, 1891., febr. 28. Deáky Albert, elnök. Hory Béla, pénztárnok. Apáthy Árpád, jegyző.

— Országos állatkiállitás. Az „országos magyar gazdasági egyesület“ (Budapest, Köztelek) hazánk gazda-közönségéhez a következő nagy fontosságú felhívást intézi: „Tisztelt

Gazdatárs! Az országos magyar gazdasági egyesület ez idei működési körébe Budapest főváros területén, a Városliget megfelelő helyén, egy vásárral kapcsolatos állatkiállitást rendez, melynek főmozzanatai a következők: I. Az 1891. évi ápr. 16—2l-ig bezárólag: Vili. tenyészállatvásár és kiállítás, mely mellett megen- gedtetik gazdasági gépek, szerszámok és anyagok bemutatása.

II. Az 1891. évi máj. 3—10-ig bezárólag: tenyész- és használati lóvásár és kiállítás, szerszám- és istálló-berendezések bemutatásával. 1891. évi máj. 4-én. kettős fogatok ügetőversenye 20 km. távolságra. 1891. évi máj. 8-án a magyar Tattersall-egylet lóárverése. 1891. évi máj. 9-én négyes fogatok ügetőversenye 40 km. távolságra. 1891. évi máj. 10-én a fenti versenyekben résztvetr, lovak pályázata kondiczió díjra. 111. Az évi május 13. és 14-éu hizómarhavásár és kiállítás. A főváros jóindulata lehetővé tette, hogy e kiállítást a Városliget legmegfelelőbb pontján rendezze egyesületünk, s a nagymélt. földmivelésügyi minisztérium áldozat- készsége. ki 20.000 frank körüli dijat bocsátott e czélra rendelkezésünkre. Egyesületünk gondoskodni fog róla, hogy úgy a belföldi, mint külföldi vevők e kiállításról értesüljenek, s különös súlyt fog helyezni arra, hogy keleti szomszédaink, kik már jobb minőségű tenyészanyagunkat exportálják, e vásárral kapcsolatos kiállításon megjelenjenek, szóval mindent elkövet, hogy a kiállítás sükerét teljes mértékben biztosítsa. Most már egyedül a tenyésztőkön áll, hogy egyesületünk e mozgalmát teljes mértékben kihasználják, s ezért ez úton is fel hivatnak tisztelt Gazdatársaink, hogy e vásárral kapcsolatos kiállításon tenyészanyagukat megfelelő minőség és számban állítsák ki, s azon hazánk fejlődött állat- tenyésztéséhez méltóan jelenjenek meg. A kiállítás részletes tervezete, a bejelentési ivek és az összes tudnivalók a rendezőbizottság irodájában, Budapesten, a Köztelken (Üllői-nt 25.) kívánatra mindenkinek megküldetnek. Budapest, 1891. február 24. A kiállítás rendezőbizottsága nevében. Gróf Dessewffy Aurél, elnök.

— Egy ,.csókrtús ‘ színmű. — Nem a „Csók“ ez. színműről, hanem a Parisban ez idő szerint annyira kedvelt „Kleopatra“