Eger - hetilap, 1891
1891-03-03 / 9. szám
66 kéri a minisztert, hogy a bírósági hivatalnokok szervezetét is hozza napirendre s hogy a bírák, ügyészek és a segéd-kezelő személyzet anyagi helyzete fizetés-felemeléssel javittassék, hogy anyagi gondoktól menten, nyugodt kedélyállapotban teljesíthessék feladatukat. — Kéri egyúttal, hogy az ily rendszer behozatalakor az ügyvédekre is iegyen figyelemmel s a gyakorlati téren tapasztalatokat szerzett ügyvédeknek birákká, ügyészekké leendő kinevezésével elevenítse fel a bírói és ügyészi kart, mi a közvetlenség és szóbeliség reformjának csak előnyére lehetne. Sürgeti továbbá a magánjogi codex, az örökösödési és családjog, ügy a kötelező polgári házasság törvénybe iktatását s a szentszékek bíráskodásának eltörlését. — Mert — mint a jelentés mondja: — a család alapja az államnak, a család fogalmából származó minden jogi viszonyok rendezése tehát és igy a házasságé is, az államnak elvitázhatlan joga és kötelessége. Hazánkban több vallásfelekezetek vannak, melyek — jogok és kötelességekben való egyenjogúságukat tagadni ekkoráig senkinek eszébe nem jutott — a teljes jogegyenlőséget nem élvezik ; mert a valláskülönbség, a felekezeti elzárkozottság — a házasságkötést lehetetlenné teszi. De ha még köttetnek is házasságok, melyeket a polg. törvények érvényesnek ismernek el — azt a vallásfelekezet törvénytelennek nyilvánítja s az ily házasságból származott gyermeket törvényesnek el nem ismeri. Az pedig türhetlen állapot, hogy egy polgárosult államban ugyan egy esetre kétféle törvény létezzék. Minden állampolgárnak valláskülönbség nélkül egyenlő joggal kell bírnia. — Türhetlen állapot az is, hogy vegyes házasságok esetében egy és ugyauazon házasság érvényessége vagy felbontása két különböző fórum előtt, különböző törvények alkalmazása mellett, különböző Ítéléssel birálta- tatik el. A közigazgatás reformjához hozzá szólva a kamara azon nézetének ad kifejezést, hogy bánni alakban vitetik is keresztül e reform, az helyesen megoldva csak úgy leend, ha az 1869. IV. t. ez. teljes érvényébe visszaállittatik, vagyis, ha a közigazgatási hatóságok a magánjogi kérdések feletti bíráskodásból kizáratnak. Az ügyvédekre sérelmesnek jelzi az újabb törvényhozást, mely az ügyvédek anyagi érdekeinek rovására alkotott törvényeket, és a zugirászatnak tág rést nyitott. Kívánja, hogy az ügyvédi rendtartás első szakasza ne csak Írott malaszt legyen, hanem gyakorlati érvényre is emeltessék. Panaszolja, hogy a köz- igazgatási s különösen a pénzügyi hatóságok a 1874. 34. t. ez. 1. §-át szemelőtt nem tartják, s az előttük forgó ügyben kellő Az „EGER“ tárczája. Apró versek. Irta: Rudnyászky Gyula. I. Boldog poéta, Boldog poéta! verseit Mindenfelé jól ismerik; Könyvét sokan betéve tudják. Vagy minden este végig futják. S e nagy hatásnak mi a titka? lm’ itt előttem könyve nyitva ! Bb azt ismerni nem nehéz. . . . Nagy érdem, ha a vers — kevés. II. Blaha Lujza asszonynak. („Jézus“ czimii könyveimnél.) Múlandó fénye az örökkévalónak, Halhatatlan bája röpke dalnak, szónak. Igézetes eszmény — tűnő pillanatra, Mely semmiből támad egy napról más napra: Ez a te varázsod, ez a művészeted; Isteni erőd van, mégis meghal veled! Zokogni szeretnék, a mikor csodállak : Örökszépet alkotsz a — múlandóságnak. megbízással eljáró ügyvédeket mellőzik, mennyiben a határozatokat sohasem az ügyvédnek, hanem mindig a feleknek kézbesítik. Felemlíti a jelentés, hogy e szokásnak hódolnak sok esetben a telekkönyvi hatóságok és fenyitő bíróságok is. Felemlíti, hogy a kamara területén lévő bíróságok személyzete kevés, a hátralék szaporodik, s hogy az egri kir. tszéknél befejezett perek hosszú időn át Ítélet nélkül hevernek. Panaszolja, hogy a kir. Curia több esetben a kamara tagjai közé felvenni rendelt oly egyéneket, kiknek felvételét egyes kamarák az ügyvédi kar tisztessége és tekintélye érdekében megtagadták. Kéri végül a minisztert, szüntesse be azt az újabb időben lábra kapott szokást, hogy a birák saját egyéni véleményüket, a törvény fölé helyezve hozzák Ítéleteiket. 2. Az évi számadás tekintetében a felmeutvény megadatott. 3. Az 1891. évi szükséglet 980 írtban megállapittatváu, annak fedezéséül 260 frt tagdíj-hátralék és folyó évi tagdíj czi- men 1050 írtban kivetett kamarai adóból fedezendőnek kimondatott. A tagdijat ez évre 10 írtban állapította meg a közgyűlés. 4. A győri ügyvédi kamarának azon indítványát, hogy az ügyvédi érdekek megóvása czéljából -országos kamarai értekezlet tartassák — a közgyűlés készségesen elfogadta. Az egri kir. törvényszék ügyforgalma az 1890-ik évben. Polgári ügyek: előző évi hátralék 133; a lefolyt évben érkezett 10,881, lett összesen 11,014. — Ebből elintézetett 10,798, maradt hátralék 216 ügydarab. Telekkönyvi ügyek. Előző évi hátralék 407 ; a lefolyt évben beadatott 15,561; lett összesen 15,968. ebből elintéztetett 15,456, maradt hátralék 512 iigyd. Büntető ügyek. Hátralék az előző évről: 90; a lefolyt évben érkezett 6807; lett összesen 6897. Ebből ellintézést nyert 6800. maradt hátralék 97 iigydrb. Fegyelmi ügyek. A lefolyt évben beadatott 41 ügydrb, melyek mind intézteitek. Elnökségi ügyek. Hátralék az előző évből 3; a lefolyt évben érkezett 2066, lett összesen 2069; melyekből elintézést nyert 2065 ; elintézetben maradt 4. III. A gavallér. Varróleányka és gavallér Szeretik egymást s boldogok. De válui kell . . . tűnő az ábránd ! Az úrfi megy ... a lány zokog. A híi lány bízik kedvesében, S ez őt lerázza mint sarat. . . . Szegény bukott lány — megvetett lesz, S az úrfi — gavallér marad! Hogy teremtsük a magyar embert? — üti karczolat. — Irta: Sziklay János. Vizsgálaton voltam. Egy falusi ösmerősöm gyermekei tettek exament. Tekintélyes ur lévén a faluban, az egész vizsgáló bizottság méltóztatott odafáradni az udvarházba, a hol az apróságok meggyötrése után pompás uzsonna várt rájuk. Itt hallottam százegyedszer azt a büszke, de lelkes költeményt, Tóth Kálmán hazafias szivének féllobbanását, mely igy végződik: „Nem tudom én, ki volt nagyobb, csak áldom az Istenemet, a mért én is magyar vagyok.“ Utam ki volt mérve, azért az ozsonna után nyomban kocsira ültem, hogy még estig odaérjek Csekerétre, a hol egy eddig nem látott rokonom lakott, a ki többször sürgetve hivott már, hogy látogassam meg, ha szabadságot kapok, szeretne velem megismerkedni. Zivatar járt az elmúlt éjjel. A zápor föláztatta a talajt; kovászt habart a kiaszott földből. A zsíros agyag kerékmarasztó
