Eger - hetilap, 1891
1891-02-24 / 8. szám
61 1832. február 12-én. Gimnáziumi tanulmányait Veszprémben, a filozófiát Pesten végezte. Itt érte a szabadságharcz, és a hazaszeretettől lángoló, tizenhat éves ifjú, a honvédség zászlói alá sietett. A gyászidők lezajlása után egy ideig bujdosott és azután befejezte a filozófiai kurzust. 1852-ben lépett a zircz-cziszterczi rendbe, mely őt a teológiai tanulmányok végzésére az osztrák heiligenkreuzi theológiai intézetbe küldötte. 1855-ben letette az nnnepies fogadalmat, áldozópappá szenteltetett és a rend egri főgymnásiumában a természet és mennyiség tudományok profesz- szora lett. Itt három évig működött, mire a rend 1858—9-re a bécsi pedagogiumba küldötte további kiképzés végett. Visszatérve, 1868-ig Fehérvárott tanított 1886-ban a rend eioszállási fobirto- kára lelkészül helyezték át. Itt is a tanítás volt legkedvesebb foglalkozása és iskolái valódi mintaiskolák valának, úgy, hogy az 1879-ki székesfehérvári országos kiállításon méltó feltűnést, keltettek az eioszállási iskolák kimutatásai, beirat.ási s látogatási naplói stb. Rezutsek Antal zirczi apátnak 1879. március 28-án bekövetkezett halála után, a rendtársak bizalma első sorban ő reá irányult és 1879. julius 8-án, a szokásos hármas apáti kijelölésnél első helyre őt tette, mire julius 27-én a legfelsőbb kinevezés is megtörtént. Supka Jeromost apáttá Kovács Zsigmond veszprémi püspök avatta 1879. november 10-dikén. Első és főgondja a rend birtokainak rendezése volt. A szent-gotthárdi apátság. ő felsége kegyelmi ténye által, a zircivel 1878-ban egyesit- tetvén, a rend ennek fejében, a bajai főgimnáziumnak ellátását vette át. Azonban a szentgotthárdi apátságnak terjedelmes erdőbirtokai, az eke alá vett részekkel s az összes gazdasági épületekkel együtt oly állapotban voltak, hogy nemcsak a bajai főgimnáziumnak ellátási költségeit, hanem saját terheiket sem fedezték, úgy, hogy Supka apát kénytelen volt egy részről a rend igényeinek megszorítása, másrészről a többi birtoknak legintenzivebb kihasználása által Szent-Gotthárd elhanyagolt helyzetén segíteni. A gazdasági helyzet megjavításával parallel haladt a rend szellemi életének fejlesztése. A ciszterczi rend négy főgimnáziumban töltvén be országos hivatását, a rend apátjai a tanító erők képezésére mindig kellő goadot fordítottak. Supka apát követte elődeinek példáját. Az 1883. évi XXX. t. ez. uj terheket rótt a szerzetes tanitóintézetekre és Supka apát, belátván a nyilvános egyetemi oktatásnak előnyeit, rendi tanárjelöltjeit Budapestre küldötte egyetemi szakelőadások hallgatására és pedig kezdetben a harmad- és negyed-éves theologus növendékeket, ] 889-ben pedig az egész theológiát a tanári karral együtt, miután már előbb, 1888. tavaszán, a zerge-utcai 6-ik számú házat megvette, papnevelő intézetté alakította át és igy rendi tanárjelöltjeinek zavartalan otthont adott. Nem feledkezett meg azonban a népnevelésről sem. Áldozatkészségét dicséri a beréndi és főleg az 1889. őszén megnyílt zirczi fényes uj iskola. Supka Jeromos apátot 1890. tavaszán a király, a Ferencz József-rend középkeresztjével tüntette ki. A bold, apátur temetése, fényes egyházi szertartással, Zirezen, a múlt szombaton, f. hó 21-én délelőtt ment végbe. Az örök világosság fényeskedjék neki! — Gyászhir. A magyar kath. egyháznak ismét nagy halottja van. Az ország lierczegprnuása után Mihalovics József bibornok, zágrábi érsek, élete 77-ik évében, hosszas betegség után, a múlt heten Zágrábban elhunyt. A boldogult főpap 1814-ben született. A 30 as években a temesvári papnevelő intézetbe lépett. 1848-ban Csanádi kanonokká neveztetett ki, 1819-ben pedig mint püspöki másodhelyettes működött. A magyar szabadság-harcz leveretése után hadbíróság elé állíttatott, s négyévi várfogságra, czim, — hivatal és vagyon vesztésre Ítéltetett. Vizsgálati fogsága alatt a temesvári kazamatákban egy czellában volt Szlávy Józseffel, a mostani korona-őrrel, s több más vádloitakkal, kik később magas méltóságokra jutottak Magyarországon, llarmadfél évig ült Lipútváron nehéz rabságban, s csak az uralkodó pár menyekzője hozta meg számára a kegyelmet, de elvesztett méltóságait nem kapta vissza, s csak mint egyszerű káplán élt szülőföldén, Tordán, folytonos rendőri felügyelet alatt. Kanonoki czimét 1861-ben Bonnaz Sándor püspök közbenjárására nyerte vissza, mikor is temesvári gyárvárosi plébánossá lett. 1870-ik évben dnlrni püspökké, s még ugyanazon évben, Haulik, bíboros érsek helyébe zágrábi érsekké nevezték ki. 1877-ben IX. Pius pápa a bíboros kalappal, ugyanazon évben a király kegye a Sz. István-reiul nagykeresztjével, s valóságos belső titkos tanácsosi czimmel tüntette, ki. 1886-ban ülte áldozó papságának ötven éves jubileumát mely alkalomból királyunk ö felsége igen kegyes kéziratban üdvözölte őt, A zágrábi érseki méltóságot semmikép sem akarta elvállalni, s csak ő felsége egyeues óhajtására fogadta azt el, ki igy szólt hozzá: „Ön az az ember, akire nekem szükségem van. Megerősíti e Internet vonakodása is. Ezért kiváltom, hogy Zágrábba menjen. Olyan ember kell nekem, aki nem akar érsek lenni. Olyan aki akar lenni, tömérdek van“ — Mint zágrábi érseknek elejénte sok küzdelmet kellett kiállania a horvát túlzókkal szemben, kik oly heves támadásokat intéztek ellene, hogy nem egy ízben le is akart mondani az érsekségről. De lassan kint meg ellenségek is meghódította. A boldogult érsek jótékonyságáról nemcsak horvát. de magyar földön is ismeretes volt, s majd minden jótékony egyesület részesült adományaiban. Valódi édes atyja volt egyházmegyéje papságának, melynek anyagi helyzetét minden módon ügyekezett javítani. A„ zágrábi dóm és érseki palota restaurálására is sokat költött. () maga a legegyszerűbben élt, és igen sokat dolgozott. Bár igen erős testalkatú volt, régóta szenvedett broncliiális katarrchnsban, — s végre is e betegség elfajulásának lett áldozata f. hó 19-én hajnalban. Benne a magyar kath egyház egy jeles főpapot, az ország pedig egy példaszerű hazafit vesztett. — Szegények öröme. Az egri irgalmas nénik kórházának Györgyényi lgnácz kanonok, örök alapítvány czimen adományozott mintegy öt vékás szántóföldet, mely van az agárdi hegy alSiposs Antal, városunk előkelő köreiben is, jól ismert s kedvelt jeles zongora-művész hazánkfia, a nevéről országosan ismert budapesti magán-zeneakademia igazgató-tulajdonosa, ki e hangversenyen szintén jelen volt, s egyenesen azért jött Egerbe, hogy régi művész-barátját, Reményit hallhassa, — szintén igen elismerőleg nyilatkozott előttünk fiatal derék zongora-művész földinkröl. Zenei szép talentumáról, zongorabéli tudásáról, könnyed, biztos játékáról, és technikájáról, valamint helyes felfogásáról és finom Ízléséről ez esti föllépésével nekünk is elég alkalmunk nyílt meggyőződést szerezni. Őszintén örvendünk, hogy ily kedvezőleg nyilatkozhatunk róla, annál is inkább, mert Bodó Alajos megyénk fia: a városunkkal szomszédos Bakta község szülötte. Kár, hogy hangszere nem felelt meg játéka kiválóságának, különben közönségünk is több élvezettel s figyelemmel hallgatja vala. Szándékosan hagytuk a végére a nagyszabású hangverseny egyik legérdekesebb mozzanatát. Mert e valódi művészi estének volt egy megható epizódja is. Amint tudnillik Reményi Ede az első piécet befejezte, előlépett az egri hölgyközönség két 1 égsz eh b ifjú virága: Erdélyi Marianna, és Sajóssy Irén ke kisasszonyok, s rövid szavak kíséretében, nagy művész- hazánkfiának egy óriási, díszes babérkoszorút nyújtottak át, melynek a városunk színeit viselő piros és kék szalagján arany betűkkel e fölirat volt olvasható: „Az egri nők Rémé n y i E d é n e k“. Művészünket az egri hölgyek e nemes figyelme rendkívül meghatotta. Mély megindultságán. s kitörő érzelmein többé nem tudván uralkodni, — szólni kezdett. „Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim ! Ama meg nem érdemlett nagy megtiszteltetés, melyet a mélyen tisztelt közönség irányomban, a két kisasszony által nyújtott eme koszorúval is kifejezni kegyes volt, — engemet a legmélyebb hálára kötelez ........... D e a művész már ekkor nem tudott többé túláradó érzelmein uralkodni, s szavait elfojtották előtörő könnyei. . . . Majd megerősítve lelkét, igy folytatta szavait: . — Nem vagyok szónok. Érzelmeimnek csupán hegedűm hangjai által tudok kifejezést adni. S ép azért minden erőmet és tehetségemet ki fogom fejteni, hogy hegedűm által köszönetem- nek és hálámnak kifejezést* adhassak, s a mélyen tisztelt közönség kegyeit kiérdemelhessem. Mélyen sajnálom hogy a kényszerítő- körülmények, melyek'ezúttal, "akaratomon kiviii, kötve tartanak, néhány nap helyett, miként ez szándékom és forró óhajtásom volt, ez tattal csak pár órát engednek meg e kedves város mélyen tisztelt közönségének körében tölthetnem. De néhány hét múlva teljesen szabad leszek, s ígérem, hogy akkor ismét eljövök, hogy Eger nemes közönségének irányomban tanúsított kitüntető szívességét újból megköszönhessem. Kitörő lelkesedés s harsány éljenzésben nyilatkozó köztetszés kisérte művész hazánkfiának e szavait. E megható jelenet maradandó nyomokat hagyott, és sokáig emlékezetes lesz közönségünl^kebelében. ^
