Eger - hetilap, 1891

1891-02-24 / 8. szám

62

jában a Szépasszony-völgyében, s mely kertnek is alakítható, — azon czélból, hogy legyen az intézetnek közel oly földje, melyben a szükséges zöldség megteremjen, azután legyen a javulóknak és öregeknek egy kirándulási helyöli, hol gyomlálással, kapálással szórakozhassanak, Az hallatszik, hogy egy gazdag földműves polgár a dombtetőn, az út mellett, egy Márna-szobrot akar állítani. Adja Isten, hogy sikerüljön, majd elmegyünk oda Eger város boldogságáért imádkozni. (Beküldetett.)

— Siposs Antal, müveit közönségünk köreiben is előnyösen ismert s kedvelt jeles zongoraművész hazánkfia, a Sipossféle budapesti inagánzeneakademia igazgató-tulajdonosa, a mait szombaton, f. hó 21-én az esti vonattal városunkba érkezett, csupán azért, hogy régi művészbarátját, Reményi Edét, ugyanaz estén tartott egri búcsú-hangversenyén meghallgathassa. Siposs Antal, itteni barátainak kérelmére, megígérte, hogy Reményi Edének kilátásba helyezett második egri hangversenyén, művészbarátja iránti szívességből, szintén közre fog működni. Előre is örvendünk a rendkívüli műélvezetnek.

— A felolvasó s kamara zene estélyek, melyek a múlt télen az egri cist. r. főgymnásium falai közt, az egri zenekedvelők társaságának közreműködése mellett, a nevezett intézet tanárkara által rendezve, müveit közönségünk részéről oly élénk látogatottságnak örvendettek, s melyekről lapunk múlt számában a közohajtást is tolmácsolva, örömmel helyeztük kilátásba, hogy még e tél folyamán folytattatni fognak, — mint most sajnálattal értesülünk — a ft. cisterczi rendet ért mély gyász következtében egyelőre elhalasztatnak.

— Az egri érseki egyházmegye papságának névkönyve az 1891-iki évre, — („Schematismus eléri archi-dioecesis agriensis ad annum Jesu Christi 1891.“) a napokban megjelent. — A névkönyvből a következő fontosabb adatokat közöljük: A főegyház- megye védő-szentje: sz. János apostol és evangélista, ante portám latinam (a pogányok itt főzték meg olajban, e jelenetet ábrázolja a remek főoltárkép. Dannhauser hírneves képírótól). A védőszent ünnepe máj. 6-ára, — a főszékes-egyház fölszentelésének évfordulója máj. 7-ére esik. — Az egri fóegyházmegye élén ez idő szerint nmélt. dr. Sa mássá József, metropolita-érsek, pápai trónálló, pápa ő szentsége házi praelátusa, király ő felsége belső titkos tanácsosa, bekebelezett hittudor ő exja áll, aki az egri egyházmegye főpásztorainak sorában 74-ik, József néven második (az első volt Lonovies József, ki 1848-9-ben volt az egri egyházmegye érseke), — s aki 1873. óta, tehát már 18-ik éve kormányozza az egri egyházmegyét. Az egri egyházmegye 74 főpásztora közöl összesen csak tizen ültek hosszabb ideig az egri főpásztori széken. — Az egri fökáptalan 14 tagból áll. Most be van töltve mind a 14 szék. A káptalan ez idő szerinti feje Pánthy Endre, nagyprépost. A kanonokok közt van két püspök ; egy fölszentelt: Szele G á b o r, érseki helyettes, kisprépost, — és egy czimzetes: Begovcsevich Róbert, oldalkanonok. A kanonokok közt van: 1 bittudor, 1 egyházjogtudor, 5 aranymisés áldozár, — Az egri főegyházmegyében van 8 tiszteletbeli kanonokság (jelenleg egy üres), 2 reális prépost- ság, 3 reális apátság (a pásztói, mely a zirczi apát, — a beeli vagy apátfalvi, mely az egri papnövelő-intézet, — és a tapolezai Miskolcz mellett, mely a munkácsi gör. kath. püspök beneficiuma), 19 czimz. apátság és 10 czim. prépostság. — Az egri főegyházmegye 4 főesperességre oszlik, 24 esperesi kerülettel s 198 paro- chiával, s 1013 fiókegyházzal Az egyházmegyei papság 323 áldo- zárból áll, akik között 19 aranymisés, 16 pedig nyugalomba van helyezve. A papnövelő-intézetben jelenleg van 79 növendék, ezek közöl 75 egri, 4 szepesegyházmegyei. A bécsi és budapesti egyetemeken az egyházmegyének 3 theologus-növendéke nyer magasabb kiképezíetést, kikkel együtt a papnövendékek száma 78; ezek közöl 53 theologus, 25 főgymnásiumi tanuló. — A papnö- velő-intézeten kívül, a következő tudományos intézetek vannak az egri egyházmegye területén, és pedig: az egri érs.-lyceumban elhelyezve: a hittudományi kar, egy igazgató- s 8 tanárral; jogi kar, 1 igazgató s 11 tanárral; fitanitóképző-intézet 1 igazgató s 11 tanárral. Ugyancsak az érs.-lyceumban vannak elhelyezve: a csillagász-torony, az egyházmegyei könyvtár, az érseki könyv- és kőnyomda, továbbá a róm. kath. hitf. belvárosi elemi iskolák 6 osztálylyal, s az alsó fokú kereskedelmi és az ipariskola. — Az egri egyházmegye területén van továbbá 2 főgymnásium (Eger, Jász-Berény), egy nagy-gymnásium (6 osztálylyal Gyöngyösön), s egy algymnásium (4 osztálylyal Miskolczon), s a Foglárféle finövelő-intézet 67 növendékkel. — Az egri egyházmegye területén a következő szerzetesrendek birnak kolostorokkal: a

cistercziek (Eger), a szt.-ferencz-rendiek (Eger, Gyöngyös, Jász- Berény), a minoriták (Eger, Miskolcz, Nyir-Bátor), a serviták (Eiger), az irgalmasok (Eger), az angolkisasszonyok, kik egri kolostorukban egy évfolyamú tanítóképző-intézetet, továbbá egy felsőbb leánynövelő-inté.zetet 42 bennlakó növendékkel, — s 6 osztályú elemi leányiskolát tartanak fönn 385 tanulóval; — a gráczi irgalmas-nóvérek (Eger, Gyöngyös, Török-Sz.-Miklós), s a szathmári irgalmas-nővérek (Miskolcz, Jász-Berény). Ez utóbbi két nő-szerzet az illető helyeken részint tanítással, részint betegek ápolásával foglalkozik. A szerzetesek száma 96; a szerzeteseké 90.

Az egri főegyházmegye területén belül levő összes lakosság száma: 1.017,812. Ezekből vallásra nézve: róm. kath. 513,814; görög kath. 62,215 ; helv. hitv. 363,141; ágost. liitv. 18,608 ; görög nem egyes. 222; izraelita 59,8:2.

Az egri egyházmegye területén levő róm. kath. népiskolák száma 648; az ezekben működő tanítók száma 630; a mindennapi tankötelesek száma 53,301 ; az ismétlő tankötelesek száma 17,900.

A dr. Böhm theol. tanár által jelesen szerkesztett „Egri egyházmegyei Közlöny“, a „Névtár“ ismertetése alkalmából, legutóbbi számában, statistikai szempontból igen érdekes összehasonlítást tesz az egri egyházmegye közel száz év előtti s mai kath. lakosságának számarányáról. „A legrégibb egyházmegyei névkönyv — úgymond az idézett lap — 1797-bol való, a mikor még nem volt megosztva az egri egyházmegye, és „Calendarium Dioecesanum Y. Cleri Agriensis“ czimet, visel. Nagyon kezdetleges kis zsebkönyv még ez. Elejére kalendáriom van helyezve. Az egyes parochiáknál csak a község és a lelkész neve van megemlítve. Érdekes benne, hogy a könyvecske utolsó lapjain, latin nyelven, figyelmezteti a papságot a posta járására. Kedden — úgymond, — délben 12 órakor Egerbe érkezik a kassai és tiszántúli posta, mely egy óra múlva Bécsnek indul és a Dunántúlra; Szerdán délelőtt 10 órakor érkezik Egerbe a bécsi és dunántúli posta, mely Kassára és Lengjrelországba indul, stb. A levelek kiadatnak regg. 8 órától déli 12 óráig, délután pedig 3-tól 6 óráig. Vasár- és ünnepnapokon, amikor minden kereszténynek templomba kell mennie, délelőtt 9 — 11 óráig be van zárva a postahivatal.

Az egri egyházmegye 1805-ik évben osztatott meg, mely alkalommal az egri ugyanekkor érsekséggé emelt — püspöki megyéből a rozsnyói, szepesi, kassai és szathmári püspökségek különszakasztattak. Az ezen 1805-iki évről kiadott egri egyház- megyei névkönyvben már ki van téve az egyes parochiák- és filiálisoknál a rom. katholikus hívek száma, mely szerint az egész egyházmegyében a latin szertartású kath. hívek összes száma volt 259,517, tehát körülbelül félannyi, — mint 1890-ben. Ugyanekkor a parochiák száma volt 150, a papságé pedig 253. — 1805-től az 1865 ig terjedő 60 év alatt az egri egyházmegye rom. kath. híveinek száma 416,047-re szaporodott. Érdekesen tünteti fel a nevezett lap, az egri egyházmegye 1805-ben történt megosztása, tehát 86 év alatt, a kath. lakosság szaporodását, az egyházmegye jelentékenyebb városaiban. E szerint a rom. kath. lakosság száma volt Egerben 1805-ben 17,689; — 1890-ben 19640; Miskolczon 1805-ben 5282; — 1890-ben 8533; Jász-Berényben 1805-ben 12,119; 1890-ben 22204; — Nyíregyházán 1805-ben 904; — 1890-ben 4579; — Gyöngyösön 1805-ben 9478; — 1890-ben 15261; Árokszálláson 1805-ben 5545, — 1890-ben 13,080; Jász-Sz.-Andráson 1805-ben 9 ; 1890-ben 3037. stb.

— Balassa-Gyarmat főbírája. Reményi Károlyt, Reményi Ede, hírneves hegedűművész hazánkfiának öcscsét, Balassa- Gyarmaton, a f. hó 12-én tartott városi tisztujitáson, ez alkalommal már harmadizben választották meg, a közönség osztatlan bizalma folytán, közfelkiáltással a város főbirájá<rá. — Reményi Károly a középiskolát csaknem teljesen Elgerben, a ft. cisterczi-rend egri főgymnásiumában végezte, s müveit közönségünk körében számos jó ismerősei s barátai vannak, kik a szép tehetségű, szelíd lelkületű s megnyerő modorú ifjúra kedvesen emlékeznek vissza. Reményi K á r o 1 y a korábbi évekbeu lapunknak. az „Eger“-nek is huzamosabb ideig volt kedvelt munkatársa. Reményi Károly, mint fiatal ügyvéd, régebben Budapesten lakott, de különösen egészségi tekintetekből, már néhány évtized óta Balassa-Gyarmatra tette át állandó lakását, hová őt főleg ama körülmény vonzotta, mert egyik nővére, Farkas Fere nézné ott van férjnél. Reményi Károly sógora, Farkas Fere n ez, köztiszteletben álló. előkelő ügyvéd Balassa-Gyarmaton, s testvér bátyja egyik kedvelt, szorgalmas városi tisztviselőnknek Farka