Eger - hetilap, 1891
1891-11-24 / 47. szám
383 ép oly meglepő szép hangon, mint mélyen megható érzéssel adott elő. Az ünnepi nagymisén Törő esik József apátkanonok egri plébános ő nsga pontiflkált, ki a Cecilia-ünnep alkalmából az nap délben a főszékesegyházi ének- és zenekar mindkét nembeli tagjait, mint szives házi gazda, úri módon megvendégelte. — Esküvő. Dobrányi Lajos, gyöngyösi kir. aljárásbiró, aranyfiatalságunk nem rég eltávozott, egyik közkedveltségíi tagja, ma, f. é. november hó 24-ik napján a reggeli órákban vezette oltárhoz, özv. Mészáros Istvánná ő nsga szeretetve méltó, kedves és magas műveltségű leányát, Kornélia kisasszonyt. A .fiatal pár, még a délelőtti vonattal, olaszországi nászutra indult. Szívből kívánunk állandó boldogságot nemes irigyekhez. — Katalin-tánczestély. A hevesmegyei és egervidéki egyesült jót. nőegylet f. hó 28-án szombaton tartandó Katalin-tánczestélyére nagyban folynak az előkészületek. A tánczestélyt közelebbről érdeklő falragaszok utján hívta meg a helybeli közönséget az egyesült nőegylet elnöksége. Mint ezekről olvassuk, az estélyen a helybeli cs. és kir. 60. sz. Appel-gyalogezred kitűnő zenekara s egy jónevű czigány-zenekar fog közreműködni. Kezdete 8 és Vz órakor. Beléptidij 1 frt 50 kr. — Hallomásunk szerint az idén az egri hölgykoszorú egész kis ujoncz-serege (köztük az egyesült jót. nőegylet bájos elnöknőjének kedves kis leánya is) fogja bemutatóját tartani e bálon, s a vidék is szép számmal lesz képviselve. — Jurista-bál. A lapunk múlt számában érintett tervbe vett jurista mulatság „Egri jurista-bál“ név alatt, f. hó 22-én a városház nagy-termében tartott népes előértekezleten, egyhangú helyesléssel találkozott és elfogadtatott. Az előértekez- let a mintegy 50 tagból alakulandó rendező bizottság élére városunk tekintélyesebb jogászait jelölte ki, kiket kiküldöttek utján a napokban fog felszólítani a különböző tisztségek elfogadására. — A bál egyhangúlag 1892. év január 16- ára tűzetett ki. — A tánczrendezésével egy a nagy rendező bizottságból megalakított, s fiatal tagokból álló szőkébb körű bizottság fog megbizatni. A bálrendező bizottság névsorát lapunk legközelebbi számában közöljük. — Színház. A Hal may Imre igazgatása alatt, kitűnőleg szervezett miskolezi dráma-, népszínmű és operette-szintársulat f. é. deczember hó közepén rövid időre Egerbe helyezi át Tliália templomát, s itt, mint a derék igazgató a közönséghez intézett fölhívásában mondja, „több oldalról nyilvánított óhajtásnak engedve, s az egri színi bizottságnak tett Ígéretéhez képest“, — a törzskaszinó nagy termében fölállítandó színpadon nyolez estére terjedő rövid színi évadot fog tartani. A kivászeressen! Hát még soha se néztél a tükörbe?“— No, ezt a goromba ficzkót kedvem lett volna mindjárt megfojtani. De rögtön ott termett az ön szeretet, ez a soha el nem némitható kedves lény, az ő replikájával: „Nos vájjon miért ne? Azért, mert nincs római orra ? — de van olasz orra, lapos tetővel; aztán nincs-e szája, ami javára szól; vagyis oly vonás az ajka köiáy, mely amellett, hogy kedves és kedélyes, még kissé pikáns is ^iincs-é merészen ivezett homloka, nemes, méltóságos járása stb. ?“ — Teljesen igazat adtam a kedves önszeretetnek. „Hisz ez igen okos szellem — mondám magamban, — ennek a tanácsára fogok hallgatni 1“ — De egyszerre egy más, rikácsoló hang üté meg füleimet, mint valami vén boszorkányé. Ez a hang a „tapasztalásé“ volt, aki szintén belé akart kotnyeleskedni, s ekképen dünnyö- gött: „De hát nem csalódtál-e már számtalanszor? Nem akarsz a múlton okulni egy cseppet sem? Hányszor jártál már pórúl a nőkkel szembe a ?“ Csaknem megpukkadtam mérgemben. „Vén csoroszlya! — gondolám magamban, — ebből is a tiszta irigység beszél! Ekkor egy finom fuvolahang szólalt meg kedvesen, csengőn, egy szeretetreméltó hang, tele nyájassággal, édességgel. E hang a „hiúságé“ volt, s igy susogott: „Ne hagyd magadat elriasztani 1 Hát nem volt-é már több Ízben szerencséd a nők körül? S alig hihető, hogy ez a lányka ne hallotta volna nevedet. Te celeb ritás vagy! A nők a celebritások iránt ép oly érdeklődők, mint a brüsszeli csipkék iránt! Ez a lányka mint hírneves embert szeret téged! — Ó, — kiélték föl, midőn ezeket haliám, — vannak még mély gondolkozású, s igazságszerető szellemek! Ennek van igaza! Majd egy gyöngéd hang szólalt meg most, az „előrelátásé,“ s ekkép suttogott: „De ne tedd magadat nevetségessé! Vigyázz, nehogy gúny tárgyává légy! lóan szervezett, jeles színi erőkkel, s 14 tagból álló korrekt zenekarral biró mLkolczi színtársulat, itteni előadásait f. é. decz. hó 15-én kezdi meg, s ugyancsak decz. hó 22-én fejezi be, miközben a következő kedveltebb s újabb darabokat fogja színre hozni: „Szép Galathea,“ „Madarász“, „Hoffmann meséi,“ „Bőregér“ operettek; „Rendjel,“ és „Harag“ vígjátékok; „Musotte“ társadalmi színmű; „Illés mester“, énekes népszínmű; és „Ne hagyd magad Slézinger!“ énekes bohózat. Bérleti föltételek a nyolez előadásra: támlásszék 7 frt. körszék 6 frt. A bérletgyüj- téssel Rácz Gyula társ. tag van megbízva, ki e czélból közelebbről városunkba jő, s a bérletgyüjtést nyomban megkezdi, miután e rövid színi évad, mely a műsor után ítélve sok élvezetet igér, — csupán a t. közönség részéről nyilvánuló tömeges pártolás mellett lesz keresztülvihető. Ezért, eddigelé csekély szórakozást Ígérő téli estéink unalmainak elűzése czéljából is melegen ajánljuk Halraay, a derék miskolezi igazgató egri vállalkozását t. művelt közönségünk becses pártoló figyelmébe. — Gyászhir. Csiky Gergely, a mai magyar irodalom egyik első rangú tagja, a ritka termékenységi! s jeles dráma- és regényíró, a magy. tud. akadémia tagja, drámabiráló bizottsági tag, s a bpesti magyar szinész-akademia tanára, a múlt csütörtökön, f. nov. hó 19-én, élete 49-ik évében, Budapesten váratlanul elhunyt. — A boldogult fiatalabb éveiben mint a csanádmegyei egyház papja, theologiai tanár volt Temesvárott. Az egyházi irodalmon kiviil, szabad idejében a szépirodalommal is foglalkozott, még pedig meglepő sükerrel. 1876-ban „Jóslat“ czimü drámájával elnyerte az akadémia 100 aranyos Teleky-diját. Ettől kezdve a szinmű-irodalmi pályázatokon évről-évre csaknem szakadatlan sorban követték egymást fényes diadalai. 1877-ben „Jánusz“ ez. színmüvévé] nyerte el újból a Teleky-dijat. Mig 1878-ban az „Ellenállhatlan“ ez. vigjátékával vitte el az akadémia 400 aranyos Karácsonyiféle pályadiját. 1879-ben a nagy hatású „Proletárok“ ez. színmüvével érte el szinmü-irói dicsőségének legfényesebb diadalát. Ezt követték egymásután „Mukányi“, „Czifra nyomorúság“, „Bozóti Márta“, „Szép leányok“, „Spartacus“, „Vas ember“, ,,Javíthatatlan“, „Petneházy“, „Cecil házassága“, „Sötét pont“, „Örök-törvény“, „Stomfay-család“, „Anna“, „Buborékok“, s egyik legkitűnőbb müve a „ Nagymama“ színmüvei, melyek közöl többekkel nyert pályadijakat. Ezeken kívül fordított több színmüvet Moliere, Plautus és Sofoklesből, s mag yar színre alkalmazott néhány angol bohózatot, ezek közt „Pry Pál“-t, és az ismert „Cox és Box“-ot. Irt egy operette-szöveget is, a „Királyfogást “ Van több kedvelt regénye s novellája is. Szóval egyike — Mily irigy rendbontók ezek az inczifinczi teremtések! — mormogtam magamban, midőn egy hangos, vidám szózat tört elő: a „humoré,“ mely igy harsogott: „Ej! a kedvező alkalmat meg kell ragadni. Ki fog sokat okoskodni, midőn egy kalandról van szó ? S utóvégre is, ha felsülsz, legalább két óráig jól mulattad magad, s ez elég kárpótlás! Hányszor megtörtént már, hogy népek, nemzetek pár óráig jól mulattak, aztán beletört a bicskájok, s még sem haltak belé ? — Ez pompás egy ficzkó. Ez a Humor. Egy vén, kitanult praktikus ! Szóval: a humor, az önszeretet, s a hiúság győzedelmeskedtek a többi szellemek fölött. E pillanatban a bájos hölgy egy barátnéja karján lebegett el mellettem. Midőn észrevett, barátnéját gyöngéden oldalba érin- té, hogy reám figyelmessé tegye. Én ezt észrevettem, s e kedvező jel még bizonyosabbá tett szerelmi ügyem kedvező állásáról. Némi távolban követtem a két ifjú lányt, akik az étterembe vonultak. Útközben találkoztam H. szerkesztő barátommal, s karjába csimpaszkodtam. — Barátom, — szólék hozzá, — egy kedves hölgyet meghódítottam. Kérlek, légy segítségemre. — Micsoda? Hogyan? — Nos! ha én azt tudnám, hogyan! De jöjj csak, majd megmutatom neked őt. Te bizonyára ismerni fogod. Páratlan szépség! Légy szives, mutass be. E szavak közben az étterembe léptünk, s én pár szóval mindent elmondtam barátomnak. Rövid körültekintés után imá- dottamat egy asztalkánál pillantottuk meg említett barátnéja s egy idősebb hölgy társaságában. Midőn hölgyecském észrevett, pár szót suttogott az idősb hölgy fülébe, aki nagy figyelemmel kezdett vizsgálni.
