Eger - hetilap, 1891

1891-11-24 / 47. szám

381

készleteiket fajta, minőség, (sima vagy gyökeres vesszők) és meny* nyiség szeiin*, a termelési hely (vármegye, község, vasút- és posta-állomás) és az ezrenkinti eladási árak megjelölésével, — az árakba a csomagolás és a feladó vasúti állomáshoz való szállítás költségeit is beleértve — a földmivelésügyi ministeriumhoz legkésőbb f. évi deczember hó 1-ig jelentsék be.

Az ekként bejelentendő készletek nyilvántartása s az egyes megrendelőknek a bejelentőkhöz utalása iránt a minist,erium annak idején hirdetmény utján vao-y egyébkint, megfelelő módon intézkedni fog. Tekintettel azonban arra, hogy ily módon a ministe- riumnak teljesen megbízható adatokra van szüksége, ti gy el mez tétnek a termelők, hogy csak kifogástalanul jó minőségű készleteket és a valóságnak teljesen megfelelő mennyiségeket jelentsenek be.

A bejelentett szőlő vessző-menny Lések kifogástalanul jó minőségéért és fajta szerinti azonosságáért a bejelentő erkölcsi és anyagi felelősséggel tartozik.

Hogy a minist erium a bejelentett, készletek teljessége és minősége felől szakközegei utján bármikor meggyőződést szerezhessen, felhivatnak a bejelentők, hogy a vessző-készleteikben keletkező változásokat esetről-esetre jelentsék be.

Félreértések elkerülése végett szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a magánosok, testületek stb. által bejelentett, amerikai vessző-készleteket, a ministerium sem megvásárolni, sem közvetíteni nem szándékozik, hanem ez adatok csak is azért kéretnek, hogy a ministerium az ország valódi vessző-szükséglete iránt tájékozva lehessen és a közönséget is a hazai beszerzési forrásokhoz utalhassa. E szerint önként értetőleg hát ki, a ki eladó amerikai szőlővesszőit bejelenti, azoknak eladásában korlátozva egyáltalában nincs.

*

Mind a megrendelések, mind a bejelentések bélyegmentesek s eszközlésükre külön megrendelési — illetőleg bejelentési ivek adatnak ki, melyek az egyes rovatok pontos kitöltése mellett az illető megrendelő, vagy bejelentő által aláírva közvetlenül a földmivelésügyi ministeriumhoz terjesztendők fel.

Megrendelési — illetőleg bejelentési ivek szóbeli, vagy írásbeli megkeresésre szerezhetők :

a) a földmivelésügyi m. kir. ministeriumtól;

b) az orsz. borászati kormánybiztostól;

c) a vinczellériskolai igazgatóságoktól: Budapesten, Erdió- szegeu, Ménesen, Nagy-Enyeden, Tarczalon és Tapolczán ;

d) a szőllőszeti és kertészeti szakiskola igazgatóságától Pozsonyban:

e) a szőlészeti és kertészeti tanfolyamok vezetőitől : Szeg- zárdon és Egerben (Ferk Miklós)

f) az állami Miklós-telep igazgatóságtól; Kecskeméten;

g) a szőlészeti és borászati vándortanitókt,ól: Dezső Miklós. Pécsen; Adamovits Lázár, Pápán; Bucher Alajos, Nagymaroson; Eácz Sándor, Székesfehérvárit ; Tass Antal, Miskolczon ; Gurmann Dénes, Misztótfaluban; Heinrich József, Szegeden; Fekete Pál, Dicső-Szent márt,ónban ;

b) a filloxera-felügyelőktől: Vény János, Fehértemplomban; Máriássy Antal, Kassán.

Budapesten, 1891. november hó 8-án. Bethlen, s. k.

— Szent Erzsébet napját, mint szeretett királynénk ő felsége névünnepét, szokásos kegyelettel ülte, meg városunk katli. közönsége. Ez alkalomból regg. 9 órakor a székesfóegyházban ünnepélyes nagy mise volt, melyén Zsendovics József apát- kanonok ő nsga teljes egyházi segédlettel pontifikáit. Mise közben az erősbitett főegyliázi ének- és zenekar, egykori jeles, és még mindig kedves emlékezetben levő karnagyának, Hausmannak egyik igen szép miséjét, adta elő. Betétekül Seiler, és Schöpf egy- egy kiválóbb szerzeményei szolgáltak. Az egyházi ünnepen a katonai s polgári hatóságok, az iskolák és egyesületek testületileg jelentek meg, nagy számú ájtatós hívekkel egyetemben, hogy buzgó imáikban kérjék az ég áldását a legjobb, legszéretettebb királyné becses életére, s zavartalan, tartós boldogságára.

— Erzsiké föherczegnö. A kis Erzsébet főhérczegnőröl, a gyászos véget ért néh. Rudolf trónörökös főberczeg árva leánykájáról, ki, mint nagyanyja nevének viselője, szintén f. nov. hó i9-én tartotta ezúttal már a kilenczedik névünnepét, — ez alkalomból sok érdekes apróságot jegyeznek fel a lapok. A kis főher- czegnőt, kit a felséges uralkodó családban közönségesen csak a „kis Erzsi“ néven neveznek, — mint írják, — egyike a legnyájasabb s legszeretetreméltóbb leánykáknak a világon. Csupa kellem, csupa szelídség, s lelki jóság nemcsak környezetével, de mindenkivel szemben, ha még oly alacson rangú is, ki szerencsés vele közelebbi érintkezésbe jutni, úgy annyij a, hogy mindnyájan, kik ismerik, csak a legnagyobb elragadtatással beszélnek róla. A parancsolás fogalma ép oly ismeretlen a kis föherczegnö, mint fenséges édes anyja, Stefánia főherézegnő előtt, kik mindaketten csak a

Vármegyedoktorok nagy sok tudománya,

Hallja öreg Márkus, liizik bele mája. Dekoktum, infuzum, jpekakuána,

Pénzt eltesznek, összevesznek,

Tőlük ugyan bátran veszhet beteg ma halálra.

Déltájt eloszolnak, sok szóvita meddő,

Elég is a háznál, aki maradt, kettő.

Egyik a gazdának, másik a lovának

Békén renddel, kórság ellen

Tudós, görbe szarkalábbal hatos irt rovának.

Nosza öi'eg Róka. patikába mozdúlj!

Ne kíméld az ostort, gyalogparipádtúl!

,Lova virradóra!1 „Maga két bét múltán!“ ,Parolámia!‘ — „Szavam állja!“

Mérik neki bőven a szót, nem szükibe, kurtán.

Ballag öreg Róka, sebten szaporázva,

El is ér, befordul a patikaházba,

Gyógyító papiros vén kezibe í'eszket,

Patikái'ost kéri már most:

Ne sajnálja megcsinálni hamar a receptet.

Töri, méri, zúzza, idő telik abban.

— Instálom, kimegyek, egy kis fordulóm van. Nem is igen messzi, abroncs, gyalutoi’gács Hirdeti, ott beihatod

Bánatodat, szidhatod a gyatra világforgást.

Róka, öreg Róka, fura dolog ám ez;

Ingadozik kend, mint felszélben a csámesz. Csurgóra bajusza, süveg sem egyébként,

Nono félek, duhaj élet

Kelmed alól hamaiTÍsan kirántja a gyékényt.

Hanem azért állott, valamint a czövek,

Mig a két üveget elrakta az öreg.

— Kicsiny a Márkusé, Hókát nagy illeti!

Hazafelé izzadt belé:

Ugyan mért. is van a lónak nagyobb becsület! ?

Aranyos nyár-este feküdt meg a tájon,

Csiklandozza Rókát eleven szép álom.

Nagyokat bólingat, jóízűen ásit,

Csurog nyála, úgy kínálja

Kívánatos nyoszolyáját. kövér, üde pázsit,

Öreg ember álma szilaj, ragadós ló.

Szunyog-dönögésre könnyen tova-oszló.

Ébred Róka, fejét gyepesíti gondja,

Gazda, jószág: két orvosság!

Bárha menten felakasztják, melyik másik? mondja

Gúnyája, vén csontja szaladásba’ vésik,

Haza ér azonban, garádon átmászik.

Mint, ki lopást mivel, suttyan be az ólba;

Kis üvegből cseppje kidől,

Hogy beveszi, nyerít,' szüköl, rúg, harap a Hőka.

Lesi Márkus, várja enyhület hozóját,

Siettetné, szidja lomba öreg órát.

(Jobb volna vén bűnös, bizony imádkoznál!)

Az csak perczeg, perezre perczet.;

Nosza végre megjött, itt van: Róka besomfordál.