Eger - hetilap, 1891
1891-02-03 / 5. szám
34 s a tanfolyam befejeztével vizsgá'atot téve, a gyermek-menhe- lyek vezetésére képesítést nyernének. Fogadja Excellenciád legmélyebb tiszteletein őszinte kifejezését, melylvel vagyok, Egerben 1891. év januárkó 31-én, alázatos szolgája: Halász Ferencz, kir. tanácsos, kir. tanfelügyelő. Légszeszvilágitás Egerben. Köztudomású, hogy a légszeszvilágitás ügye városunkban évtizedek óta vajúdik, — megoldás nélkül, s utczáink mind e mai napig nyomorúságosán pislogó petróleumlámpákkal vannak, — úgy ahogy — megvilágítva. Hír szerint, egyszer-másszor, évek előtt, idegen, — állítólag porosz — vállalkozók részéről tétettek is ajánlatok a városi hatóságnak Eger városa légszeszszel való világításának tárgyában, sőt ez ajánlatok mellé, biztositék-összeg is csatoltatott, s az egyik vállalkozó czég ide is küldte a maga mérnökét, az utczavilágitási hálózat tervének fölvételére. De a vállalkozók azontúl többé nem jelentkeztek; a kaucziót. itt hagyták — mely különös körülmény az akkori időkben sokféle politikai kombinácziókra szolgáltatott alkalmat, — s a légszeszvilágitás ügye abban maradt. Most ez a városunkra nézve nem kevésbbé fontos ügy, t. i. a légszeszvilágitás kérdése egészen uj, még pedig oly stádiumba lépett, hogy létesülését, ha városi képviselőtestületünk is komolyan akarja, bizonyosra vehetjük. E napokban adta be ugyanis Eger város képviselőtestületéhez Walzer Ferencz, előkelő hírnevű budapesti gép- és tüzoltószer-gyáros, harang- és érczöntőde tulajdonos kérvényét, melyben ajánlatot tesz Eger városának légszeszszel való világítására. A kérvényhez vau csatolva a légszeszvilágitás tárgyában, a vállalkozó és Eger városa közt kötendő szerződés részletes és kimerítő tervezete is, melyet volt alkalmunk átolvasni, s mely teljesen ugyanazon alapelvek és módozatok nyomán készült, amelyeken más vidéki városainknak légszeszvilágitási vállalkozóikkal kötött szerződéseik épültek. Kitetszik ez egyebek közt a szerződési tervezet ama pontjaiból, melyekben a nyilvános tereken égő minden egyes, szabályszerűen körülirt erejű s fényű gázláng után - a város javára 3°/o‘°s leengedéssel — az óránkénti díj 1.8 krajczárban, a magánosok által fogyasztott gáz ára pedig 1000 ang. köbláb után 5.75 frt maximum-, és 5.15 frt minimumban van projektálva. Egyébiránt Walzer Ferencz gépgyáros urnák Eger város képviselőtestületéhez intézett, s alább egész terjedelmében közölt kérvényében a légszeszvilágitási szerződés térAz „EGER“ tárczája. Színház-látogatók. (Nagyvárosi kép.) Irta: Sebők Zsigmond. I. A habitué. Kendesen az első sorban foglal helyet. Látcsöve impozáns, feje kopasz és fényes, mint az aczél. Öltözete fekete szalonkabát, kivágott mellény és fehér nyakkendő. A szabadalma tömérdek. Ha hallasz előadás közben éktelen trombitaharsogást, mely nem az orchestrumból származik, biztos lehetsz benne, hogy, ez . ó: a habitué. Ha hallasz krákogást, mely.tulviharozza a nagydobot, ez ismét ő: a habitué. Nem beszél sokat, nem is tapsol, hanem ha valamelyik színésznő (mindegy, akár primadonna, akár kar- dalosnő) tetszetős trikóban lép a színre, fogait szíva dütinyögi: — Szappermoá! Az előadással, lapokkal, kritikával, igazgatóval nem sokat törődik, hanem annál többét a ballettel meg a kbórussal. Csak néha szól a kritikába, mikor már nem tűrheti a sok fekete emberszólást. — Mit akarnak ezek a kritikusok a mi gömbölyű auyaszi- nésznőnktől? Hogy nincs benne drámai erő! De már ez abszurdum. Annyi abban az erő, hogy én. sem mernék kikötni vele; — szappermoá. vezetőnek főbb pontozatai nagyrészt fel vannak sorolva, úgy, hogy t. olvasóink magából a kérvényből is kellő tájékozódást szerezhetnek maguknak a vállalkozó ajánlatára nézve. Az elmondottakat még csak a következőkkel kívánjuk kiegészíteni. Walzer Ferencz gépgyáros ur ajánlata városunkra nézve kétségkívül előnyös, s hogy szerződési kötelezettségeinek minden tekintetben a legpontosabban rnesr fog felelni, a kérvényéhez csatolt 1000 frtos biztositékösszegnél részünkről mi sokkal nagyobb garancziát találunk abban , hogy vállalkozó Walzer Ferencz egyike hazánk és a főváros legkiterjedettebb üzlettel bíró, s messzekörben a legjobb hírnévnek örvendő gépgyárosainak. Walzer Ferencz ur kérvényét, egri képviselője s megbízottja, dr. Pásztor Bertalan ügyvéd terjesztette be Eger város képviselőtestületéhez, s aligha csalódunk, ha azt sejtjük, hogy légszeszvilágitásunk ügyének, s illetve egy e czélra teljesen megbízható s minden megkívánható garancziát nyújtó vállalkozó szerzésének, ezúttal közvetlenül dr. Pásztor Bertalan ügyvéd volt a főtényezője, azon Pásztor Bertalan, ki, mint az egri ügyvédi kar egyik ismertebb, tehetséges és szorgalmas fiatal tagja, s mint az egri önk. tűzoltó egyesület főparancsnoka, városunk anyagi s szellemi fólvirágzásának minden irányú mozgalmaiban folytonosan élénk s tevékeny részt vesz, s Eger kulturális élő- haladásának érdekeit mindenkor szivén viseli. E sejtelmünk alapján tehát őszintén kijelentjük, hogy ha Eger város légszeszvilágitása ez alkalommal sükerül, miben a fonebb előadottak nyomán egy pillanatig sincs okunk kétkedni, akkor Eger város e legújabb vívmányáért közönségünk méltó elismerése első sorban dr. Pásztor Bertalan ügyvédet illeti meg. Walzer Ferencz bpesti gépgyáros légszeszvilágitási vállalkozónak Eger város képviselőtestületéhez benyújtott kérvénye egész terjedelmében következőleg hangzik: Tekintetes városi képviselő Testület! Eger város, mely Magyarország városai között, nagyszámú intelligeutiája, tanintézetei, tántoi'ithatlan hazafisága s számtalan más okokból, méltán az elsők között foglal helyet, — még mindig nélkülözi a légszesz-világitást, mely pedig, hogy Egerváros azon magas polczon megmaradhasson, melyet eddig vidéki városaink között elfoglal, — nélkülüzhetlen kellék úgy kulturális, va- lalamint szépészeti, kiváltkép közbiztonsági s számos más szempontokból is. Tudomásom szerint tétettek is már ajánlatok két Ízben egyes külföldi társulatok által a városnak légszeszszel! világítása iránt, azonban a vállalkozók visszalépése miatt eredmény elérve nem lett. Alulírott ezen bajon segíteni s Egervárosát a légszeszvilágitás behozatala által még előbaladottabbá, virágzóbbá tenni Egyre látcsövez s csöndesen szívja magába a színpad izgé- kony levegőjét a pillangós czipőcskékkel, rózsaszín szoknyákkal, kacsintó szempárokkal, piros ajkak közt ragyogó fogsorokkal; — széles ábrázatán olyan elégedett kifejezés honol, mintha Brillat Savarin asztalánál inyenczkednék. s mikor igyen megtelik a látványnyal, hátradől székében s szemeit hunyva, — mint egy boa constrictor a lakoma után — emészt. Csak mikor a köszvényes lába megsajdul egy ajtónyitásra, jut eszébe, hogy mind ez neki — savanyu szőllő. 2. A fertály-mágnás. A felvonásközök alatt fölkel helyéről, hátrafordul s megáll, mint; a czövek. Inge vakító fehér, gallérja' az állát hóhérolja, kabátja kifogástalanul feszül. Kis kokett bajusza elegánsan ki van hegyezve, kis piczi orra merészen emelődik az égnek, szemei álmatagok és bűvölök. Tekinteteivel nem fukarkodik, égő pillantásokat röppent a páholyokra, s mindenütt átszegzi velük a hölgyi sziveket. De csak a páholyok szép nőit gyilkolja, a burger-elem számára nem létezik. Hanem a grófnékra, bárónékra kész veszedelem. A kilenczágu koronás szivek egy darabig vergődnek az ö delejes tekintete alatt, azután megadják magukat, — megtelnek az ő égő tekinteteivel, kokett bajuszával s róla álmodoznak. ismeri az egész arisztokracziát. Nyájasan bólogat maga elé: — Ah, a kis Miczi baronesse . . . nini, a Dóra grófné már megjött Parisból . . . ah, ah, a kis Kesziölczy comtesse . . . szervusz kicsikék, csau!
