Eger - hetilap, 1891
1891-02-03 / 5. szám
óhajtva, képviselőm dr. Pásztor Bertalan ügyvéd által, azon tiszteletteljes ajánlatot teszem a t. városi képviselő testületnek, miszerint Egerben a mellékelt szerződés tervezete alapján, a lég- szeszvilágitást alkalmazni, vagyis létesíteni késznek nyilatkozom, s tisztelettel kérem a t. városi képviselő testületet, méltóztassék e tervezet elfogadása mellett, velem szerződve, a légszeszszeli világítás behozatalát e tervezet alapján foganatosítani. Amint a szerződés tervezete világosan bizonyítja, a légszesz- világitásnak e szerződési tervezet értelmébeni behozatala Eger- város közönségére új teherrel épen nem, sőt ellenkezőleg, eltekintve a felszámlálhatian előnyöktől , nagy anyagi haszonnal is jár. A szerződési tervezet pontjai világosan feltüntetik a rendkívüli előnyöket s igy azokat ismételni feleslegesnek tartom, csupán a következő részleteket említem fel: A szerződés szerint 416500 óra-számban állapíttatott meg a gázvilágitás minimuma, mely legfeljebb 250 láng között oszolhat meg; ezen szám megfelel legalább 750 petroleum lámpának vagyis háromszor annyinak, mint mennyi jelenleg ég. A jelenleginél több mint háromszor nagyobb világításért óránként 1*8 krjával számítva tizet a város közönsége évenként 7513 frtot vagyis körülbelül annyit, mint mennyibe a jelenlegi - ad résznél is kisebb világítás kerül, — sőt tulajdonképen a város közönsége ennyit sem tizet, — mert a szerződés értelmében 3% vagyis 225 fit 39 kr a város javára rögtön elengedtetik s igy valóságosan az első 5 évben csak 7288 fit 61 krt fizet a világításért a város közönsége, mely összeg folyton 5 évenkint 3“/0-kal fokozatosan fogyván 5—10 év közt már csupán 7063 fit 22 kr, 10 — 15 év között 6837 frt 83 kr, 15—20 év közt 6612 frt 44 kr s igy tovább mindig 225 frt 39 krral kevesebbet fizetve 45 —50 év közt már csupán 5259 frt 10 krba kerül a város közönségének a jelenleginél több mint háromszor erősebb világítás, sőt ha a magánosok által fogyasztott légszesz a 8.000,000 angolköblábat meghaladja, ami minden valószínűség szerint megtörténik, hiszen már 2000 lángnál ez eset előáll, akkor 5 évenként nem három, hanem 4% lévén az engedmény, a fenti levonások. 75 frt 13 krral növekednek s igy 45—50 év közt nem 5259 fi t 10 kr. hanem csak 4507 frt 80 kr lesz a fizetendő összeg. De nem csak ezen. hanem még több óriási előnyök is hálálnak a város közönségére a szerződési tervezet elfogadása esetén, ugyanis: a szerződés szerint a kokszot 500 méter mázsa erejéig 25°/0- kal olcsóbban kapja a város, mint testület, Részvénytársasággá alakulás esetén a város közönsége, illetve lakosai a kibocsájtandó részvények 25%-át névértékben megszerezni jogositvák. Ha azonban nem jött el az arisztokraczia, boszusan csapja le a széket, a látcsőt s unatkozva távozik a színházból. Ha a foyerben megkérdi tőle egy most érkezett ismerőse.: — Vannak-e odabenn? Asitozva felel : — Nincs a színházban egy lélek sem, . . . senki . . . csak épen a Katinka báróné szobaleánya. Pedig zsúfolva van a nézőtér. 3. Fiatal leányok. A tizenöt éves ártatlanság (föltéve, hogy még nem olvasta Nanát) sok mindent nem ért meg az előadásból s mohón tudakozódik környezetétől, mit jelent — a fehér lap Lili naplójában? — ■ Mi az? Min nevetnek? Nem értettem. A mama köhint s nem odavaló tárgyról kezd beszélni. A papa nagyot kaczag s rejtélynek hagyja a kérdést. Az udvarló pedig (ha történetesen egy romlott lelkű agglegény) szive mélyéig ható megindulást érez s a Heine áldását adja az arany fürtös fejecskére: légy mindig ily szép, ily ifjú. . . Kétségtelen, hogy a kisasszony hamar meg fogja tudni, mit jelent az a fehér lap. Segítségére jönnek azok a dévaj szövegű melódiák, melyek aranyszínű hullámaikon egy csomó szemtelenséget ringatnak. Beleavatják a titokba Dumas és Sardou urak, a kik orrára kötik a kedves gyermeknek, hogy madame Riverolles- nak mily rettenetes nagy joga lenne egy chambre separéban bo- szűt állania a — férjén. S végül, ha mindez nem elég, betetőzi a munkát az ő saját Éva természete. A most levő lámpa-anyagok stb. szerek elárusitása által jelentékeny pénzösszeg folyna be. Tekintve, hogy óriási, körülbelül 20,000 frt munkabérrel járó földmunkálatok lesznek szükségesek, a különben most kedvezőtlen viszonyok közt lévő Eger városi földmivesek huzamosabb időre nagy kenyérkeresethez s munkához jutnak; sőt ezen kenyérkereseti forrás a fenti 20000 frtos földmunkálaton felül kö- riilbelől 15000 írttal több lesz, mert az épületek és ezek szerelése körüli föld- és egyéb munkálatok ennyi kiadást vonnak maguk után. A városi és állami középületeken a világítás 10%-kal jutányosabb a rendesnél. A fenmaradó területek gázvilágitása is a legelőnyösebben lehetővé van téve a szerződés 18. §-a által. 50 év múlva 25 százalékkal, 70 év múlva 50%-kal lesz olcsóbb a közvilágítás ára, eltekintve az 5 évenkénti 3°/0-kos apadásoktól; 90 év múlva pedig az egész légszeszmü felszerelésével együtt a város tulajdonába megy át. Biztositékűl 45060. sz. ezer forintos földtehermentesitési kötvényt 1891. május 1-től folyó kamat-szelvényeivel ez úttal le is teszem. Ezekből kitűnnek a légszeszszeli világítás feltétlen előnyei, minélfogva kérésem újítása mellett azon kijelentéssel, hogy legkésőbb f. évi márcziushó végéig ezen ügyben végleg határozni, és a hozott határozatról engem, úgy megbízottamat értesíteni méltóztassék, mi feltétlenül szükséges azért, hogy a munkálatok még áprilisban megkezdhetők legyenek, maradok a tek. városi képviselő testületnek alázatos szolgája Walzer Ferencz, első magyar gép- és tüzoltó-szergyáros, harang- és érczöntőde-tulajdonos. Hevesmegye bálja. Eger, 1891. febr. 2. Az Olympus istennőinek tehát megint volt miről beszélni, ideje is volt már, hogy felfrissítse valami az egyhangú hallhatatlanságot, mely örökös ambróziájával és nektárjával végre is unalmassá válik. Az istenek ezúttal fényes bált rendeztek az istennők mulattatására az Olympus tágas csarnokában, melyen a bájos kis Terpsichore csókolni való piczi aranyos czipőcskékben jelent meg. * * * Hevesmegye mintegy negyven előkelő férfia által, ez év január 31-én az egri Ó-kaszinó összes termeiben rendezett megye bál, melyről ez alkalommal a mese szól. A múlt év vége felé amaz örvendetes hir járta be megyénket, hogy ez évben újból életre fog ébredni az egykor oly hires Az igazat megvallva, nem hiszek föltétlenül a színházi pikantériák romboló hatásában, mert akárhány asszonyt ismerek, a ki lánykorában állandó közönsége volt az operettének s a franczia társadalmi drámának, s mégis hű feleség és gyöngéd anya vált belőle. Az is igaz, hogy az ilyen anyák nem viszik az ő tizenöt éves leánykáikat — mindenféle darabba. Sokkal féltékenyebben válogatják meg azon müveket, mint az ő mamáik. 4. A nagymama. Az unokái kedvéért jár a színházba. Az arczárói le lehet olvasni, hogy szívesebben lenne már otthon az ágyban s néha ravaszul úgy teszi az orrára a fekete lorgnettet, hogy annak mögötte észrevétlen be lehet hunyni a szemeket és egy negyed órára átengedni magát a nélkülözött, az édes szunyókálásnak. Ajka körül mosoly játszadozik, nyakát egyenesen tartja, senki a világon észre nem venné, hogy a jó, a ravasz nagymama alszik. Megtörténik azonban (népszínházi előadások alatt), hogy ilyen szunyókálás alkalmával a mosolygó arcz elborul, ijedelem kifejezése látszik rajta s félálomban halkan felkiált: —- Náni. . . Jesszus! . . a fazekak. . . — Mi az nagymama? fordulnak feléje a leányok, A nagymama ekkorra már magához tért és mosolyogva mentegetőzik : — Semmi, semmi. . . azt gondoltam, hogy a Náni a fazekakat tördösi odahaza.
