Eger - hetilap, 1891

1891-09-22 / 38. szám

311

Különfélék.

— Széchenyi ünnep. Gróf Széchenyi István „a 1 e g- nagyobb magva r“ születésének százados évfordulóját, tegnap, hétfőn, szept. hó 21-én városunk összes tanuló ifjúsága, s vele együtt összes müveit közönségünk is, a nagy hazafihoz méltó ünnepséggel ülte meg. Legkiemelkedőbb módon ünnepelt, a ff. cist. rend Vezetése alatt, álló egri kath. főgyinnásium ifjúsága. Az ünnep regg. 71/? órakor az intézet templomában istentisztelettel vette kezdetét; befejezést pedig délután 5 órakor a főgymná- sium diszes és tágas tornatermében, szép számú előkelő, müveit közönség, a tanártestület s az összes tanuló ifjúság részvéte mellett, a következő programmal nyert: 1. Szózat, Vörösmart,ytól. Dallama Egressy Bénitől. Előadta a fógymn. ifjúság énekkara.

2. „A legnagyobb magyar“ Emlékrajz. Felolvasta Szvoréuyi József, fógymn. igazgató. 3. „Csak gyönyörű nemzet ez a magyar nemzet.“ Dallama Palotásytól. Énekelte a fógymn. énekkar. 4. „Széchenyi emlékezete“, Arauy Jánostól. Szavalta Klein Ignácz

VIII. 0. tanuló. 5. „Hymnus“ Kölcseytől. Dallama Erkel Ferencz- től. Előadta a fógymn. énekkar. Az intézeti igazgató felolvasását lapunk élén találják t. olvasóink.

— Iskolai ünnepély. A helybeli áll. reáliskola is tartott Szécheuyi-ünnepélyt, hétfőn d. e. 9 órakor a következő műsorral: 1) Igazgatói megnyitó. 2) Szózat, szavalta Izsépy Gy. II. oszt. tan. 3)f Széchenyi István gf. élete s működése, felolvasta Bergmann Ágost tanár. Délután a növendékek tanáraikkal együtt kirándultak a környékre.

— Folyó hő 21-ikén, mint halhatatlan emlékű gr. Széchenyi István születésének százados évfordulóján, az egri érseki tanítóképző intézet is méltó kegyelettel áldozott a legnagyobb magyar dicső emlékének. Az ünnepély szent misével vette kezdetét, melyet Vincze Alajos, intézeti igazgmtótanár mondott. A szent mise alatt a székesegyházi énekkar több szép darabot adott elő. Ezután a lyceumi zeneterembe gyűlt az ifjúság, s elénekelvén a Hymnust, figyelemmel hallgatta végig az intézeti igazgató-tanárnak tartalmas és lendületes emlékbeszédét, melyben a nagy hazafi életének kimagasló mozzanatait követésre méltólag tüntette fel. A kegyeletes ünnepély a Szózat eléneklésével végződött.

— Az országos hirü servita-bucsú, a múlt vasárnap, f. szept. hó 20-án tartatott meg a servita atyák egri templomában, szokás szerint, a haza legmesszebb vidékeiről is ide sereglett több ezernyi ájtatos hívek részvéte mellett. Ez alkalommal a délutáni ünnepi körmenetet Tör öcsik József apátkanonok egri plébános ő nsga vezette.

Szűcs Pista.

(Vége.)

Neki sem kellett ezt kétszer mondani, megfogadott egy falubeli taligást, kinek két szamár volt paripája s teljes egyházi díszben, a néhai tripicscsel fején s pallium ecclesiasticummal a vállán a kitűzött napon beállított Váczra. Tudta jól, hogy az akkori püspöknek, Nádasdynak, szokása volt, kora reggel palotája ablakából a nyüzsgő piaczra letekinteni: ő tehát a püspöki palotával szemben foglalt állást.

Kinyillik az ablak s kitekint rajta a főpásztor. Szűcs Pista illedelmesen megemelinté tripicsét; a püspök nyájas fejbólintással felelt. Ez ismétlődött másodszor s harmadszor is úgy, hogy a püspök már kezével intett a lenn tisztelgő plébánosnak üdvözletei.

Ekkor Szűcs Pista — re bene gesta — fogatott s haza ment.

Egy hét múlva azonban kapott egy dörgedelmes hangon tartott dorgatoriumot, hogy igy meg úgy, meg amúgy, ha nem akarja, hogy makacs engedetlenség miatt elitéljék, mulaszthatatlan kötelességének tartsa a váczi szentszék előtt a kitűzött napon megjelenni.

Pista bágyánk persze, hogy megjelent, compareált, a mint ő szokta mondani.

A ft. szentszék ekkor aztán kapott az alkalmon s ugyancsak megpirongatták indokolatlan elmaradása miatt.

— Főtisztelendő szentszék! — kezdé a vádlott torkát köszörülve, — érdemetlenül hull reám ez a sok dicséret, mert én az első alkalommal is megjelentem.

— Lehetetlen! Nem volt itt! hangzott több oldalról.

— De igen is itt voltam Váczon, tanú reá püspököm ő méltósága, ki három Ízben is kegyes volt viszonozni fiúi üdvözlésemet ; de akkor csak az volt a levélben Írva, hogy jelenjek

— Az uj államvizsgálati rendszer. Gr. Csáky Albin vall. és közokt. magy. kir. minister, az igazságügyministerrel egyetértőleg a hazai jogegyetemeken, s jogakademiákon még a folyó iskolai évben uj áilamvizsgálati rendszert szándékozik életbe léptetni, melynek érteimében ezentúl az államvizsgálat két szóbeli vizsgálatból, s egy közbeeső Írásbeli vizsgálatból fog állani. E vizsgálat sükeres letétele a pályavégzett jogászt nem csak a törvénykezési, de közigazgatási pályákra is képesíteni fogja. Az uj államvizsgálati rendszer tervezetének megvitatása s megállapitása czél- jából a közokt. minister legközelébb jogegyetemi s jogakademiai tanárokból enqueíet fog egybehívni, s e végből az illető intézeteket képviselők kijelölésére hívta föl. E minist, fölhívás folytán az egri érs. jogakademia tanárkara utóbbi tanácsülésében az enqueten való képviseltetésével dr. Hubert János egri jogakad. tanárt, a tanárkar seniorát, s igazgató-helyettesét bizta meg.

Hymen. Fülöp Berta kisasszony, özv. Fülöp Józsefné egri bírtokosné kedves és müveit leánya, f. szept. hó 10-én váltott jegyet Pereszlényi István varaunói ügyvéd s földbirtokossal.

— Kinevezés. Dr. Goth Ferencz, hites ügyvéd, az egri müveit fiatalság egyik kiváló képzettségű tagja, a szathmár- németii kir. ügyészséghez alügyészszé neveztetett ki.

— Az egri jogakademia polgárainak segitö-egyesülete a múlt

vasárnap, f. szept. hó 20-án tartotta alakuló közgyűlését. A jogakademia polgárai teljes egyetértéssel egyhangúlag választották meg segitő-egyesületök tisztikarát és választmányát a következőleg: elnök Lipcsey Péter; alelnök Dauilovics Gyula, titkár Héray Andor, pénztáros Marzsó László; jegyző Sipos József; választmányi tagok: Ott Péter, Deutsch Endre, Horváth Géza, Borhy Dániel, Somoskeőy Dezső, Preszler Jenő, Rajcsich László, Virágh Károly, Pogonyi Nándor, Weisz Gyula, Györgyössy Iván, Gröber Aladár.

— Estély. Az egri jogakademia polgársága —■ mint biztos forrásból értesülünk — f. évi novemb. bó 7-én tánczmulatsággal kapcsolatos irodalmi estélyt fog, segitő-egyesülete javára, rendezni.

— Az egri joghallgatókat segélyzö egyesület részéről teljes tisztelettel fölkéretnek a nagyérdemű érdekeltek, kiknek esetleg irodában segédre, gyermekek mellé tanítóra, stb. volna szükségük, szíveskedjenek ez iránt akár szóbelileg, akár levél utján Héray Andor joghallgató, segélyzőegyesiileti titkárhoz fordulni, ki a szives ajánlatot az érdekelt joghallgatóknak haladéktalanul tudomására hozza.

— Gyászhir. Vancsó Géza, az egri jogakademia III. éves hallgatója, az egri jogakad. polgárság egyik legtehetségesebb, legmeg Váczon és én megjelentem; most legutóbb a váczi szentszék elé vagyok idézve, ime itt vagyok, tegyenek velem akármit, csak fel ne faljanak, mert bizony megfeküdném a gyomrukat.

No hiszen nem is falták fel, hanem szappan nélkül is megmosták a fejét Pista bátyánknak, tartván neki hosszú előadást sótartóról, melyet magyarul vagy paposán úgy hívnak, hogy pru- dentia pastoralis.

Ennek is vége lett s a megmosdott plébános távozott a gyű- lésteremből; hanem azon törte a fejét, hogyan adja vissza — mint Ludas Matyi Döbrögi nemzetes úrnak a — kölcsönt kamatostul Ítélő biráinak.

A mint az épületből kilépett az utczára, látja, hogy egy falusi atyafi ugyancsak nézegeti a boltok felett diszeskedő táblákat.

— Mit keres, bácsi ? kérdé kíváncsian.

— Hát kérem alássan, ha meg nem sértem, a jövő héten búcsú lesz nálunk s egy füst alatt szeretném megtartani a leányom kézfogóját is; illenék erre a kettős alkalomra megborotválkozni; egy fertályesztendőben legfeljebb egyszer szoktam a városba bevetődni s ilyenkor szoktam ezen a bajon túlesni, de most sehol sem tudok a borbélymükelyre ráakadni,

— No, csak ez a baja ? hiszen majd elvezetem én olyan helyre, a hol nagyon jól értenek a borotváláshoz; nézze csak, éppen onnat jövök s milyen simára leberetváltak, s a mi fő, ingyen beretválnak. No, jöjjön utánam!

A paraszt ember kész pénz gyanánt vette a jó szót s elindult Szűcs Pista után, ki végigvezetve őt a hosszú folyosón, szelíden betuszakolta a szentszéki terembe, maga pedig mindjárt odább állott.

Képzelhetni, hogy a jámbor atyafi milyen zavarba jött, mikor a sok kanonokot megpillantotta. Csak úgy forgatta zavará-