Eger - hetilap, 1891
1891-01-27 / 4. szám
30 tetett, s egyidejűleg határozatiig kimondatott: hogy, miután a testület tudomása és meggyőződése szerint, Tűi k Frigyes, az egri alreáliskoláuál, a német és magyar nyelv tanítására alkalmazva volt tanár, alkalmazásának ideje alatt kiváló szakképzettségét, buzgalmát, és hivatás szeretetét kétségtelenül beigazolta, ezen szempontból; de azért is, hogy az újonnan szervezett iskola, a tanerők folytonos változtatása következtében újabb zökkenésuek ki ne tétessék, mely esetleg az egész évi eredményt is veszélyeztethetné; az esetre, ha Türk Frigyes tanár az egri alreáliskolá- nál üresedésben lévő magyar és német nyelvi tanszék elnyeréséért pályázni fog, benyújtandó kérvényét a vallás és közoktatásügyi minisztériumhoz pártolóig felterjesztendi azon kikötéssel, hogy egy év lefolyása alatt ezen tanszék betöltéséhez szükség- lendő minősítést kiérdemelnie illetőleg elnyernie kell. A város közháza utczai földszintes részének kiépítésére, úgy a „Korona“ vendéglő megvétele és szintén kiépítésére vonatkozó indítvány az építési és pénzügyi szakosztályhoz utasittatott. A Lanczel- lotti Ede, és Kiszely-féle segélyalap kiosztásához Csiky Sándor, Hibay György, Nagy Ferencz és Polereczky Gyula vár. képvk. választattak meg. Az egri szőlőszeti és kertészeti iskola felügyelő bizottság előterjesztése, mely szerint a földmivelésügyi miniszter a telep egész területének berendezésére 4000 forintot engedélyezett; továbbá a telep számára szükségelt amerikai szőlővesszőt adományképen előjegyzésbe vette, s intézkedett, hogy ez év tavaszán kiszolgálva legyen; végűi, mivel Ferk Miklós az egész terület betelepítése folytán jelentékenyen szaporodó teendőket, egyedül a kellő sikerrel teljesítem nem képes, a telep kezelését az iskolában végzendő oktatástól külön választja, s Ferk Miklóst csupán az oktatásra alkalmazza, a telep kezelésére pedig Szép Károlyt, a szendrői telep vinczellérjét rendeli ki; — örvendetes tudomásul vétetett, s egyszersmind a földmivelésügyi miniszterhez köszönő felirat intéztetett. — Negyedmesterek választása. A városi tanács, Eger város negyedmestereinek 1891-ik évre leendő megválasztatására, határnapokul a folyó évi február hó l-i ől 6-áig terjedő időt tűzte ki. Ennek folytán a negyedmesterek választásáról szóló szabályrendelet 1-ső §-a alapján, a város 12. negyedében tartandó választásokra, választási elnökökül a következő városi tisztviselők küldettek ki: város I. négy. Lefévre Antal, város II. négy. Farkas Vincze, város III. négy. Loór Gyula, város IV. négy. Jankovics Dezső, Hatvan I. négy. Csiky Attila, Hatvan II. négy. Petravich Ferencz, Hatvan III. négy. Hajdú Zsigmond, Hatvan IV. négy. Radvánszky Lajos, Felnémeti négy. Horváth Béla. Czifra Sáncz. Kovács Ignácz, Makiár I. Horváth Béla. Makiár II. négy. Mor- vay János.! püspököt nagy tisztelettel fogadták ekkor Rómában; a „L’Accade- mia de Quiriti“ tagjává választá, s a Vatikánhoz tartozó előkelőségek versenyeztek kitüntetésében. Ezen első siker hatása alatt a belga bank s vele kapcsolatban a sz.-szék érdekeinek kedvező mozgalmak gyorsan fejlődtek. A bank hazánkban, 1864. máj. 1-jén, négy uradalomnak (Baja, Gödöllő, Hatvan, Sz.-Lőrincz = 180.000 hold) megvásárlásával kezdé megvetni lábait; Danielik pedig Rómában, zajtalan ügyködései folytán egy, a római kúria javára, a belga kath. bankoknál kötendő kölcsön (50 millió frank) kérdését, egész a foganatba vétel határáig, a legkedvezőbb föltételek mellett fejtette ki. S midőn neki ezen, Európára, sőt egész kath. világra szóló tevékenységét, roppant erkölcsi hatását és politikai súlyát tekintve, egy közelgő magas fényű jövőt jósolnak vala nem kevesen: egyet lép az idő, — s a ragyogó pálya hirtelen abbaszakad! . . Anyagi zavarok érték utói, melyeknek következményei többé feltartóztathatok nem voltak. Egy hatalmas mentő-gondolat valósítását vette még kísérletbe. A hires Ressel Henrik bécsi mérnökkel szövetkezve, a Róma közelében 18.846 Q hektárra (33.000 □ ka- tastr. holdra) terjedő malária-fészeknek, a „Pontini mocsároknak“ kiszárítását s öntözhető rétséggé alakítását vette czélba. A terv, a fölmérés, költségvetés (2.700,000 ft.) 1865-ki uov. 2-ra elkészült. Hiába! ... Az emberi életben minden csak egyszer s útoljára fordul elő. így kivált a szerencse kedvezése is. . . A végzetes vég kezdete megjelent. Helytartósági tanácsosi tisztjétől, 1865-ki marcz. 9-én, saját kérelmére, udvari tanácsosi czimmel fölmentetvén, minden nyilvános állástól visszavonult. — Estélyek. A kölcsönös összetartás és a társas szellemnek, az igazság-szolgáltatás buzgó férfiai körében leendő fejlesztését és ápolását czélzó, igen életre való eszmét pendített meg legközelebb az egri kir. törvényszék egyik fiatal, tevékeny, s müveit társas köreinkben közkedveltségben álló bírája : dr. Philippy Ödön úr, midőn azt indítványozta, hogy e végett a helybeli kir. törvényszék, kir. ügyészség és kir. járásbíróság tagjainak részvételével bizonyos időközökben társas-estélyek rendeztessenek. A legelső ily társas-estély (vacsora) e hó 22-én csütörtökön este tartatott meg a Hungaria-szálló éttermében, Balogh Gábor zenéje mellett, melyen a helybeli kir. törvényszék összes bírái élükön Hunyor Sándor kir. tvszéki elnökkel, valamint jegyzői kara, a kir. ügyészség, s a kir. járásbíróság összes tagjai csaknem kivétel nélkül résztveitek. Az első pohárk őszön tőt Erdély Endre kir. tvszéki biró mondotta az elnökre, mit Hunyor Sándor tvszéki elnök nyomban viszonzott. Majd Erdély a kir. ügyészség egyik távozó tagja dr. Bakonyi Kálmán kir. alügyészre, dr. Philippy Ödön tvszéki biró az elnökre s a kir. tvszék többi tagjaira, dr, Kállay Árpád tvszéki biró a jegyzői karra, Erdély Endre a jelen- voltak otthon hagyott unatkozó kedves nejeire emeltek poharat. A pompásan sikerült estély a Gábor művészetének bemutatása s számos érdekes epizód közbejöttével, a legderültebb kedélyhangulatban az éjfél utáni órákban ért véget. — F. hó 24-én esti 8 órakor pedig az egri jogakademia közelébb végzett s ezúttal absolutoriumot nyert hallgatói tartották búcsú estélyöket ugyancsak a Hungária szálló éttermében, a Lojzi majd Gábor bandájának szivviditó zenéje mellett. Az estélyen a jogakademiai tanárkar három tagja által, s a jogakad. polgárság teljes számban képviselve volt. — Az első toasztot a távozó jogakad. polgárok nevében ifj. Kotrba Nándor mondotta, éltetve Samassa érsek ő exját, Babies János jogakad. igazgatót s a jogakad. tanárkart, mit a tanárkar részéről dr. Kerekes Arvéd jógák, tanár viszonzott. A búcsú estély még számos toaszt mellett vig hangulatban a hajnali órákban ért véget. — A heves-megyei bál iránt, melytől már csak pár nap választ el bennünket, minél közelébb érünk hozzá, annál fokozottabb az érdeklődés. Bármerre forduljunk is, egyébről nem hallani, csak a megye bálról, különösen a hölgyek körében, ez most elite világunknak megbeszélés tárgya. Hát még az az óriási pletyka .... uram bocsá’ .... ha még sokáig tartana talán bele is csömörlenénk. De nem lehet csodálni, mert hisz’ értesüléseink szerint, annyian készülnek e bálra, hogy az elszállásoló bizottság alig képes eleget tenni kötelezettségeinek. Legutóbbi ülésében — ami vidéki vendégeinket érdekli — azt határozta. hogy a bált megelőző napon pénteken és a bál napján Ezen 1865. évet, nagy politikai tevékenység mellett, még a fővárosban tölté. Elénk részt vön tolla s eszmecseréi által a „kiegyezés“ művében s azon idők más függő kérdéseiben. Oroszlán-része volt a pest-lipótvárosi s budavári templomok javára tervezett „Templomsegélyző Egylet“ létrehozásában, melynek alakitó-gyü- lésén, a budai városház tanácstermében, 1865-ben, tudomány és előadás által egyképen ragyogó, lelkesítő beszédét nagy hatással tartotta. Végre ugyanazon évi deczember közepén Egerbe, pár hó múlva pedig barátjához, az akkori jászói préposthoz vonult el. Itt irta meg egy negyedév alatt „A Prémontréiek“ ez. nagy (515 1.) munkáját, mely érseke költségén Egerben s még azon évben megjelenvén, a kritika osztatlan magasztalásai által üdvö- zöltetett. Jászéról, hol a méhészettel is sokat foglalkozók, a Pesti Naplóban „A megyék rendezéséről“, s több korszerű, jobbadán egyházpolitikai kérdésben nagy hatással czikkezett; a „kiegyezés“ után pedig, br. Keménynyel együtt, a keletkező reakezió elleni tusában vett hatalmas részt, mely kivált az „1849. april 14-ike“ czimű titkos lapban valóságos hadjáratot indított a Deák-párt ellen, s magát a pártvezért, névtelen levelekben, ismételve halállal fenyegeté. Barátjának, Répásy József prépostnak elhúnytával végleg hazatelepedvén, gyakrabbi betegeskedése, s a politikától br. Keménynek is teljes elvonulása miatt, 1871-től csak az „Egri Egyházmegyei Közlönyben“, az „Új Magyar Sionban“. a „Budapesti Szemlében“, és végre, mint egri joglyceumi igazgató, egypár jogtudományi tanulmányfüzetben jelent még meg az irodalmi téren.
