Eger - hetilap, 1891

1891-01-27 / 4. szám

2ft

jón Páris aranyalmája kié legyen. Nagy és nehéz kérdés! Csak annyit mondhatok, hogy az ideális gondolkozású és kedélyű emberek ama rózsás ruháju, mosolygó arczú leánykának ítélték oda, ki szerényen foglalt helyet a zenekari emelvény közelében. A szangvinikus természetű s agglegénységre predeszinált féiflui személyek annak a rózsaszín ruhás, magas termetű, duzzadó idomokkal ésr kicsattanó arczczal tetszelgő hölgynek adták az elsőséget. Én magam pedig annak a fehér ruhás, piros arczű, barnahaju kis varróleánynak szánnám az aranyalmát, akinek Komócsy szerint „csillog a tű kis kezében“ — — a B.-né varrodájában.

A négyeseket 60 pár tánczolta. A tánczoló hölgyek névsorát itt közöljük:

Lányok: Bábli Ilonka, Básti Katóka, Bába Mariska, Bélák Kató, Bozó Mariska, Csizmadia Ilonka (Füzes-Abony), Déliéi Ilona, Dániel Mariska, Dubniczky nővérek, Egedy Ilona, Flezsár Hermin, Generál Mariska, Huszár Olga, Hám Bella, Hornyák Anna, Hendrich Mariska, Koncz Irma, Kasszán nővérek, Kovács Mariska, Kelemen nővérek, Kronberger Róza, Lukács Mariska, Majoros Mariska, Markasóly Etelka, Mazányi Mariska, Molnár Mariska, Máté Annuska, Mátyási nővérek, Mayer Berta, Merczel Anna, Permai Annuska, Radvánszky Mariska, Szűcs Róza, Takács Hermin, Viberánszki Tériké, Verebélyi nővérek, Vajda Ilonka, Zimmerman Juliska, Zohor Irma, Zeleznik Anna. Fiatal asszonyok: Boknyik Miklósné, Brindza Jánosné, Czankovits Vilmosné, Dallos Mihályné, Elek Jánosné, Farkas Kálmánná, Frank Fe- renczné, Gallasi Józsefné, Gregus Béláné, Gulyás Józsefné, Há- gerer Károlyné, Hermann Gézáné, Jakubcsó Pálné, Müller Fe- renczné, Neivirt Istvánná, Papp Sándorné, Répási Kálmánná, ifj. Sir Antalné, Schvarcz Mártonná, Szilágyi Józsefné, Orosz Kálmánné.

Szünóra előtt az egylet dalárdája mutatta be magát, nem kis élvezetet szerezvén szabatos és jól begyakorolt énekével a figyelve hallgató közönségnek. — Referádánkat abban összegezzük, hogy úgy a tánczoló hölgyek és fiatalemberek, mint a rendezőség meg lehettek elégedve a bál szépen sikerült lefolyásával.

K-n.

Különfélék.

— Dr. Samassa József érsek ő exja, Simor János herczeg- primás halála alkalmából, a következő táviratot intézte Mayer István esztergomi püspök-nagypréposthoz: „Mély megilletődéssel veszem a lesújtó hirt ő eminencziájának elhunytéról, mely az

jék. Ez volt nagy szándéka. A Langrand-Dumoncea u által vezetett belga katholikus bankokat készült hát mindenekelőtt megnyerni tervének. E végből 1860-ban Német-, Franczia-, Spanyol- és Olaszországba, s Belgium és Hollandba, négy hónapra szóló útlevelet vesz ki; majd pedig Bécsben a király által s több magas személyiségek által is fogadva útra kel. Langrand készséges örömmel csatlakozik nagy törekvéseihez és azon ígérettel, hogy a tervezethöz képest állítandó uj kath. bankok jövedelmeivel első sorban Ausztria s Magyarország közgazdaságának fejlesztését fogja eszközlésbe venni. Nagy előnyére vált az ügynek Danielik befolyásának s tekintélyének emelkedése épen ez időben, ki 1861. elején pristinai választ, püspöki czimmel, a kir. helytartó tanács tagjává lön.

Ugyanemez év (1861.) tavaszán alakitá meg a maiglan áldással fenálló Sz.-László-Társulatot, melynek katholikus-hazafias czéljául tűzte ki: a moldvai, bukovinai stb. csángó magyarok iskolái- s egyházainak segélyezését; a hazai egvh. ódon műépületek fentartását; s végre a sz.-szék támogatását.

Ezek mellett főleg hazánk politikai kibontakozásának ügye foglalkodtatá gondjait. 1862-től levelezésben állt a „kiegyezés“ kérdésében gr. Forgách Antal kanczellárral. ki a kivitelben „észszel, tettel, erélylyel döntő szerepet“ jósol neki; gyakori érintkezésben Deák Ferenczczel; s nem egy magas állású s befolyásos férfiú áll vada Danielik politikai vezetése s — mondhatni — gyámsága alatt. A helytart. tanács alelnöke, br. Augusz, Danielik leveleiből a király előtt helyeket olvas fel; egy másik

egyházat és hazát egyaránt gyászba borítja. 0, mindkettőt áldást árasztó szeretetének heve, tehetségeinek fénye s jellemének nagysága által dicsőítette meg, méltó, hogy mindkettőnek bánata ravatalánál egyesüljön. A megdicsőült. iránti elévülhetlen hálámnak jeléül, a gyász szertartást magam kívánván végezni, a főtiszt, főkáptalan erre vonatkozó elhatározásáról szives értesitését kérem. Samassa érsek.“ — Az esztergomi székes káptalanján. 23-án, a prímás halála után tartott consistoriumában, a gyászszertartás megtartására Dr. Samassa József érsek ő exját, levélben kérte fel.

— Requiem. Néh. Simor János megboldogúlt bibornok herczegprimás lelke üdvéért, folyó hó 28-án, holnap, szerdán d. e. 9 órakor a főszékesegyházban ünnepélyes gyász istenitisztelet fog tartatni.

— Néh. Danielik János emlékezetét — mint lapunk múlt számában említettük — tegnap f. hó 26-án ünnepelte a magyar tudományos akadémia, mely alkalommal az emlékbeszédet fölötte főt. Szvorényi József akad. tag, fógymu. igazgató úr tartotta. A szónoki szépségekben gazdag emlék-beszédet — a tudós igazgató úr szívességéből — lapunk mai „Tárcza“ rovatában veszik t. olvasóink.

— Kinevezés. Mint a hivatalos lapban olvassuk, a belügyminisztérium vezetésével megbízott magyar miniszterelnök, dr. Ra- dinovicslván belügyminiszteri fogalmazó-segédet, városunk szülöttét, ugyanoda miniszteri fogalmazóvá nevezte ki.

— Népszámlálás. Mint lapunk múlt számában, a népszámlálási eredmények regisztrálásánál megjegyeztük, a Hatvani IV. negyedből még akkor nem érkezett be az ez évi népszámlálási anyag, s azért e negyedből, a 10 év előtti lélekszámot vettük a főösszeg kiszámításánál. Ma már ismeretes előttünk e negyed lakosságának a száma is, és igy a valódi, hivatalosan elfogadott eredmény is. A hatvani IV. negyedben van 945 férfi, 1,008 nő, összesen 1953 1. És igy Eger lakosságának a száma nem 21,857, mint ezt mi is közöltük, meg ennek nyomán a fővárosi lapok is, hanem 22,086. Ebből 10,476 férfi, és 11.610 nő. A férfiak tehát szaporodtak 511-gyel, a nők pedig 867-tel. Az összes szaporodás 1378, nem pedig 1149. És igy nem 5-5 százalékkal, hanem 6.56 százalékkal növekedett Eger lakossága.

— Városi ügyek. A folyó hó 22-én tartott képv. ülésben az 1890-ik év 4-ik negyedéről szóló rendes, évnegyedes jelentés tudomásul vétetett, s ebből kifolyólag egy bizottság bízatott meg, Kiss Alajos festő által, a város megrendelése folytán készített, Györgyényi Ignácz egri kanonok életnagyságú arczképének, a város részére leendő átvételével. A vallás és közoktatásügyi miniszter leirata, mely szerint Türk Frigyesnek az egri alreálisko- lánál tanárrá lett megválasztását nem erősiti meg, tudomásúl véfogadtatás alkalmára pedig ugyancsak ő tőle vár utasítást; mit azonban nem kap, minthogy útjaik lassankint más-másfelé kezdtek már ágazni. — Ekkoriban készült azon „Politikai programm- terve“ is, mely a közügyeknek a birodalom összes népei képvi- seltetése utján (Reichsrath „ad hoc“) való vég-elrendezését fejtegetvén, azt ígéri: hogy a birodalom egységi igényeit teljesen kielégíti, Magyarországnak pedig minden jogait biztosítja; továbbá, hogy mindazon töredékek közé, melyek a korábbi törvényhozásokból még fólszinen lebegnek, összhangzást hoz; hogy a végleges alakúlást, a mennyiben semmi retractatiót nem kíván, a fejedelem minden compromissiója nélkül eszközli; s végre, hogy mindezeknél fogva egy győzelmes párt alakítására teljes és biztos reményt nyújt. S a 13. §-ra terjedt programm-terv maga helyén be is lön terjesztve; de mivel a más alapon összehitt Reichsrath már állott, tárgyalható többé nem volt.

Ezen nagyszabású ténykedése közben megérlelé egyszersmind, a belga kath. pénzintézetekkel együttesen, 1864. elején megkezdendő műveletét. Első lépésnek egy, a sz.-atyához intézendő kérelmezésnek személyes benyújtását tűzte ki, melyben Langrand kath. vállalatához IX. Piusnak helyeslését és áldását kérné. S a kérelmet Langrand megbízottja, Nothomb d’ Árion Kamill által kisérve, april 13-án be is nyújtotta, melyre a pápa helyeslő válasza s áldása Langrandhoz még azon hóban, de oly intelemmel érkezék meg, hogy „óvakodjék társaival együtt a gazdagság csábjaitól; kath. szellemben vezesse pénzintézeteit, hogy az isteni s emberi törvény által tiltott uzsorák meghiúsittassanak.“ A magyar