Eger - hetilap, 1891
1891-08-18 / 33. szám
268 és mintegy 15,000 köbméter követ használtak fel. Az építést az 1890-ik év tavaszán kezdték, s egy év leforgása alatt lettek vele készen, mert a lefolyt télen a jégzajlás miatt a munkálatokat két hónapon át teljesen be kellett szüntetni. A hidtervek a kereskedelemügyi magy. kir. ministeriumban készültek; az építést, mely körülbelül 700,000 írtba került, a vállalat részéről Hoffmann Sándor, a kormány részéről Szécsi Károly mérnökök vezették. Az egész vasúti pályavonal Getto Gyula mérnök vezetése alatt, épült, aki egyszersmind társa, volt a Mandel és társai vas- utvállalkozó czégnek, mely a kitűzött határidőnél 5 hónappal előbb készítette el a nagy miivet. A debreczeu-füzesabonyi vasútvonal forgalmi jelentősége főleg abban áll, hogy Debreczen és Eger közt, a magyar államvasutak északkeleti, és hatvan-rutka-gömöri vonalait egy ideig elzárt rendkívül gazdag s termékeny vidékkel közvetlen összeköttetésbe hozza. A nagy vidék, melyet átszel, terjedelméhez aránylag kevésbbé népes ugyan, de egyike hazánk legdusabban termő területeinek, melyen magánosoknak s testületeknek nagyszerű birtokaik vannak. Igv nevezetesen e vasútvonal az egri káptalannak körülbelül 80,000, Debreczen városának 50,000, a a Semsey-családnak 35,000 holdas birtokait, szeli át. mely birtokok eddigi járhatatlan, uttalan-utaikon legsajnosabbau érezték a vasút hiányát, melyekre uézve tehát e vasútvonal valódi áldás volt, mint ezt maga e vidék népe is nagy örömmel ismerte föl s ez örömének a vasút megnyílta alkalmával impozáns tüntetésekben, ujjongva adott kifejezést. Hogy mily nagy anyagi előnyöket nyújtott e vasút az illető vidéknek, s mily jelentékenyen emelte az ottani birtokok értékét, csak egy példára hivatkozunk. Az egri káptalan ottani birtokainak egyrésze, mintegy 35—40 ezer hold, bérleti, kezelés alatt áll. A bérlők szerződésileg kötelezték magukat, hogy a vasút megnyíltától számítva, minden hold föld után 50 kinyi bérlettöbbletet fizetnek, ami magának az egri káptalannak évi 15.20,000 frtnyi jövedelmi többletet hozott. Vagyis, föltéve, hogy az egri fökáptalan a vasúti költségek hozzájárulására, illetve törzsrészvények vásárlására adott 400,000 irtot 5°/0-os törlesztési kölcsönnel fodözte, csak pusztán maga az e vidéki 50 kros bérlet-jövedelemtöbblet is úgyszólván teljesen födözi a kamat, és tőketörlesztést, úgy, hogy néhány évtized múlva, a 400,000 frt értékű törzsrészvények tisztán jutnak a káptalan birtokába, anélkül, hogy a törlesztési kölcsönbe csak egy árva garast is fizetni kényszerült volna. Daczára e vidék aránylagos néptelenségének, személyi for- g'alma, mint a mindennapi tapasztalás mutatja, már kezdetben is Az „EGER“ tárczája. Bernerette. (18P8.) Irta: Musset Alfréd. Francziából fordította: dr. Gaál Tibor. (Folytatás.) „És te, mit fogsz csinálni te? itt maradsz-e, vagy elutazol ?“ Azt felelte: itt marad; de a család más nézeten volt. Ezen pontra nézve Hombert űr hajthatatlan maradt. Feltárta fia előtt egy hasonló viszony veszélyeit, a szégyent, annak a lehetetlenségét; érezte'te vele, bár jóakaró és választékos kifejezésekkel, hogy elveszítené jó hírnevét, tönkretenné .jövőjét. Miután megkísértette reábirni, amaz ellenállhatatlan érvet alkalmazta, mely az atyai mindenhatóságot képezi: könyörgött fiának; és ez megígért, amit csak kívántak tőle. Annyi rázkodtatás érte, annyi különféle érdek harczolt benne, hogy végül nem tudta magát mire elhatározni, s látva minden oldalról maga körül a szerencsétlenséget, se harczolni, se választani nem mert. Gérard maga is, ki különben szilárd, elhatározott volt, hiába keresett mentő gondolatot s kénytelennek látta magát azt mondani: a sorsra kell bizni a történendőket. Két váratlan esemény hirtelen megváltoztatta a dolgok állását. Frigyes egy este egyedül volt szobájában ; Bernerettet látta belépni. Halvány volt, haja összekuszálva; heves láztól csillogtak szemei; szokása ellenére szavai rövidek, parancsolok voltak. Azért jött mondá, hogy Frigyest magyarázatra hivja fel. „Meg akarsz ölni? kérdezte tőle. Szeretsz-e avagy nem szeretsz? Gyermek vagy-e? Másra van szükséged hogy cselekedhesigen élénk, mi mégiukább fog emelkedni, ha menetrendjében a budapest-kassai fővonallal való közvetlen csatlakozás fog érvényesülni. Személyforgalmi tekintetekben igeu sokat nyert ez uj vasútvonal által Bpest és Debreczen, mely e kétváros v< nallal ez irányban is direkt összeköttetésbe lépett egymással. Ugyanis az ut Debreczentől Piispök-Ladáuyon át Budapestig 223 kilométer, inig ugyancsak Debreczentől Füzes-Abonyon át 230 kilométer ; e 7 kilométernyi különbség pedig a vasúti forgalomban alig számbavehető csekélység. így tehát Budapest és Debreczen közt az eddigi 3 helyett lesz hat összeköttetés, úgy, hogy az utas napjában hatszor közlekedhetik a főváros és Debreczen között, ami üzletemberre nézve rendkívüli fontosságú. Az egri dalkör Debreczenben. Az egri dalkör egyleti élete egy szép eseménynyel gazdagabb lett a lefolyt közelmúltban. A baráti vagy talán a testvéri szeretet oly mérvű megnyilatkozásának volt tanúja és részese, amely örömmel és lelkesedéssel töltötte el tagjainak keblét, s a rokonszenv és szeretet érzelmeit ébresztette egy hasonló czélok után törekvő, ugyanazon eszméktől lelkesedő testvér-egylet, — s annak ringató bölcsője: Debreczen városa iránt. A délibábos alföld e büszke metropolisát, ez ősmagyar várost és országhirű kitűnő dalárdáját látogatta az egri dalkör, s ott élvezte azt, ami drága hazánkban kezdet óta erény, ami édes nemzetünknek mindig gyönyörű jellemvonása, s az igazi magyar egyéniségének hiányozhatatlan alkatrésze volt: a vendégszeretetet. Ezen erényt gyakorolták dalkörünkkel szemben Debreczen városának vendég- szerető lakói, s a debreczeni dalegylet testvériesen érző tagjai oly mértékben, amely a nagyrabecsülést, az összekapcsoló szere- tetet s az óhajtást a viszonzásra, a legmagasabb fokig felköltötte bennünk. A legbensőbb, legszivélyesebb viszony jött létre a két . testvéregylet között a lefolyt napok alatt; csak még az hiányzik, hogy kitűnő vendégszeretetüket mi is viszonozhassuk. Jöjjenek el hozzánk mennél előbb, hogy mi is baráti keblünkre ölelhessük őket, mint ők minket. S akkor majd büszkén fogja az egri dalkör elmondani, hogy az ország két legkitűnőbb dalegylete, a pécsi és debreczeni, melyek szinte kimagaslanak a többi közül — kebelbarátunk, szerető testvérünk. De térjünk át az utazásra. F. hó 5-én, szerdán reggel indult a dalkör Egerből, ugyan, sél? Bolond vagy, hogy apádhoz fordulsz megkérdezni tőle, megtartsd-e a kedvesedet? Hisz mit akarnak ezek mind? Minket elválasztani. Ha te is azt akarod, amit ők, csak járj el az ö tanácsuk szerint, ha pedig nem akarod; annál kevésbbé. El akarsz utazni? Vigy el magaddal. Soha se fogok mesterséget tanulni; a színházhoz se mehetek vissza. Hogyan tehetném olyan állapotban, aminőben én vagyok ? Sokkal jobban szenvedek, semhogy várakozhatnál ; határozd el magad.“ E hangon beszélt közel egy óráig, félbeszakítva Frigyest, ha válaszolni akart. Hiába kisértette meg megnyugtatni. Ily heves felindulást semminemű okoskodással nem lőhetett, meggyőzni. Végre kimerülve a fáradtságtól Bernerette könnyekben tört ki. A fiatal ember karjai közé zárta; nem tudott ennyi szerelemnek ellenállani. Ágyára fektette kedvesét. „Maradj itt, mondá neki. s az ég szakadjon reám, ha elvinni engedlek ! Nem akarok semmit látni, semmit hallani, csak téged. Szememre lobbantottad gyávaságomat, és igazad van; de tenni fogok, meglátod. Ha atyám elkerget, te követni fogsz; ha az Isten szegénynyé tett. szegényen fogunk élni. Nem törődöm se nevemmel, se a családommal, se a jövővel.“ A meggyőződés hevével kiejtett e szavak megvigasztalták Bernerettet. Kérte barátját, vezesse őt gyalog haza; fáradtsága daczára kissé sétálni akart. Az utón megegyeztek a követendő tervre nézve. Frigyes látszólag bele fog egyezni atyja óhajába; de kifejti előtte, hogy kevés vagyonnal nem lehet a diplomacziai pályán szerencsét próbálni. Azt fogja kérni, hadd fejezhesse be ügyvédi gyakorló éveit; atyja valószínűleg engedni fog azon feltétel alatt, hogy fia e botor szerelmét elfelejti. Bernerette pedig lakást fog változtatni; azt fogják hinni, hogy elutazott. A „rue de la Harpe“-on vagy a környékén egy kis szobát bérel; itt fog élni annyival, amennyivel Frigyes járandóságából kettőjüknek ki lehet jönni. Ha aztán atyja visszament Besangonba, magához veszi s együtt fognak lakni. Ä többiről majd gondoskodik az Ur. Ebben
