Eger - hetilap, 1891
1891-08-18 / 33. szám
33-ik szám. 30 -ik év-folyam. 1891. augusztus 18-áu. Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért: minden 3 hasáb'zott petit sorhely után 6, bélyegado fejében minden Hirdetéstől 30, nyilttérbei. egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle liáz) és Szolcsányi Gyula könykereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. A Debreczen-füzesabonyi vasút. A ki a f. aug. hó első napjaiban megnyílt, s a közforgalomnak átadott, úgynevezett „helyi érdekli“, de a mi meggyőződésünk szerint nagyon is „országos érdekű“ vasútvonalon végig haladt, s figyelemmel kísérte, hogy e vonal mindenekelőtt a leg egyenesebb, s legrövidebb i r á n y b a n köti ős z- sze hazánk két legfőbb fontosságú vasútvonalát: a bu da pestkői ozsvár-br áss ói t, s a b udapes t-kassait, hogy továbbá e vonal a nagy magyar Alföld, az úgynevezett magyar Kánaán legtermékenyebb, gazdaságilag leggazdagabb területét hasítja át, s e területet, mely roppant kárára, eddigelé úgyszólván minden oldalról el volt zárva a könnyű és gyors közlekedéstől, s ezzel a világforgalomtól, s czivilizácziótól, — még laikus szemmel is azonnal be fogja látni, hogy hazai vasúthálózatunkban nemcsak köz- gazdasági, hanem kulturális és stratégiai tekintetből is a debreczen-füzesabonyi egyike az újabban épült összekötő vonalak közt a legjelentékenyebbeknek, s legnagyobb fontosságunknak. Még nagyobb fontosságot nyer e vasútvonal, ha figyelembe vesszük, hogy Debreczennek a Kassa-oderbergi fő vasútvonallal való egyenes összeköttetését, az eger-nádasdi rövid vasútvonalak szükség parancsolta rövid idő alatt való állami kiépítése által, országos érdekű postulátummá emelte. S ha e körülményeket fontolóra veszszük, s meggondoljuk, hogy az említett két rövid vonal kiépítésének szükségképen s mielőbb be kell következnie, azonnal megszűnik a debreczen-füzesabonyi vasútvonal „helyi érdekű“ jellege, s csak egy tekintetet kell vetnünk hazai vasúthálózatunk térképére, h így nyomban belássuk, miszerint a kiegészített debreczen-poprád-felkai vasútvonal egyike leend hazánk legnagyobb jelentőségű vasútvonalainak, amelynek egyik legnevezetesebb központi állomáshelye, emporiu m a E ger v á r o s a 1 e-e n d. Korán sem szándékunk e helyütt Csávolszky Lajos országos képviselő érdemeinek magasztalására hymnuszokat zen- gedezni. — ki, köztudomás szerint, a debreczen-füzesabonyi va- sutvonalnalnak megteremtője. De ha megengedjük is, hogy Csávolszky e vasútvonal létrehozásánál, — mint ez magánvállalatoknál másként nem is képzelhető, — saját privát érdekeit is figyelembe vette, a legnagyobb elfogultság sem tagadhatja, hogy Csá- volszkynak, aki ismert éles gyakorlati elméjével eleve belátta e vasútvonal rendkívüli fontosságát, magasabb előrelátás, hazafias lelkesedés voltak a főmgói a debreczen-füzesabonyi vasútvonal megteremtésére, melvlyel nemcsak az érdekelt vidéknek, nemcsak Debreczennek és Egernek, hanem főleg hazánknak is minden elismerésre méltó érdemes szolgálatot tett. Még fényesebb világításba helyezhetnék Csávolszky érdemeit, ha ama sokszerű akadályokat is felsorolnék, melyekkel e vasútvonal létrehozása körül meg kezdett küzdenie. S csakugyan szívós kitartásának, s az érdekeltség részéről minden oldalról tapasztalt buzdításnak s támogatásnak köszönhető, hogy czél- ját. elérte. Nem is állíthatjuk, hogy nagy aggodalmak közt, s csupán kitartó erejére, s buzgalmára támaszkodva — ne fogott volna a nagy és egyelőre kétséges vállalathoz. Erre mutat azon körülmény, hogy elejénte e vasút kiépítését Debreczentől, e derék város támogatásának reményében, csupán saját csegei birtokáig tervezte, mely a debreczeniek Hortobágy-pusztájával tőszomszédos. De. nemes lelkében csakhamar a magánérdek fölé emelkedett a közérdek, s merész vállalkozó szelleme csakhamar megteremtette a debreczen-füzesabonyi vasút tervét, s hogy az eszme mily szerencsés volt, mutatja az elért fényes eredmény. Lapunk t. olvasóit bizonyára érdekelni fogják a legújabban megnyílt s városunkra nézve is oly nagy fontosságú debreczen- füzesabonyi vasútvonalra vonatkozó részletes adatok. A debreczenfiizesabonyi vasútvonal, az ohat- polgári kiágazással együtt összesen 138 kilométerre terjed. Ebből a debreczen- füzesabonyi egyenes vonal 102 kilometer, az ohatpolgári szárnyvonal 36 kméter. A debreczen-füzesabonyi fővonalon-15, az ohat- polgári szárnyvonalon 6 állomás, illetve megálló hely van. E vasútvonal által, mint nagybirtokosok, leginkább érdekelve vannak : az egri fókáptalan, mely 400,000 írttal, — Debreczen városa, mely 180,000 írttal, — Hajdumegye, mely 150,000 írttal, Semsey Andor, aki 150,000 írttal, — Hevesmegye, mely 100,000 Írttal, — Tiszafüred városa, mely 75.000 írttal, Semsey László, ki 50,000 írttal, -- Csávolszky Lajos, és nehány érdektársa, kik 43.000 írttal, Vay Béla báró, és Schwartz Samu kik egyen kint 20 — 20,000 írttal, Balmaz-Ujváros, mely 15.000 írttal, továbbá Eger városa, Egyek, Csege községek, G-raefl Károly és Crouy dózsefné grófné, kik egyenkint 10 —10,000 írttal, Semsey Izabella 8000 írttal, Poroszló mezőváros, Steinfeld Mihály, kik egyenkint 5—5000 írttal s Polgár község, mely 4000 írttal járult a vasat kiépítéséhez, illetve ily értékekben vásároltak törzsrészvényeket. A vasúti részvénytársaság alaptőkéje 5.637,600 frt. névleges összeg, amelynek 2/B része: 1.575,000 frt. törzsrészvény, 4.626.000 frt. pedig elsőbbségi részvény. A törzsrészvényekért befizetett másfélmillió forintnyi összegen fölül, az elsőbbségi részvények által biztosított ötödfélmilliónyi összeget Szájbély Országos képviselő közbenjárására külföldi pénzintézetek s tőkepénzesek szolgáltatták. Az állam, a különféle hozzájárulásokért, 300,000 frt,. értékű törzsrészvényt kapott. Továbbá " ugyancsak az állam a tiszai hid építésére 680,000 forintot adott azon feltétellel, hogy a hid egyszersmind országúti közlekedésre is szolgáljon. A debreczen-ohat-polgár-füzesabonyi vasút, legnagyobb részt egyenes vonalban, mindenütt, síkon balad, s így épitése nagyobb akadályokba sehol sem ütközött, kivéve Tiszafüred és Poroszló közt a t iszai ártéren átvezető 9 méternyi széles töltést, melynek kiépítését egyébkint a múlt évi száraznyár jelentékenyen megkönnyítette. E vasúti töltés, mely mellett a Hevesmegye által tervbe vett s javában épülő országúti töltés párhuzamosan halad, maga is hatalmas és szép munka, a hullámverés ellen készült parterő- ditésekkel. Az egész vonalon elég csinosak s czélszerük ugy a pályaházak, valamint az őrházak is. Legszebb műtárgy tiszai Ilid, melynek hossza 270 méter. Öt nyilasa van, melyből három a mederre esik, egyenkint 70 méternyi széles ivnyilással. A mederoszlopok pneumatikus módon vannak alapozva s a Tisza vízállásának o pontja alatt 23 méternyi mélységre sülyesztve. A verpeléti kőbányákból aknázott kövekből rakott hidoszlopokon és hídfőkön nyugszik a hatalmas vasszerkezet, melyet a Schlickféle bpesti vasöntő-gyár készített, s a helyszínén állítottak össze. A hid belső szélessége 6.50 méter, a vasúti vágány a közepén fut végig, két, oldalt pedig a gyalog- és kocsiközlekedésre szánt utak vonulnak át rajta, melyeket a vonatok érkezésekor sorompókkal zárnak el. A hídépítéshez 700 fonna (7000 métermázsa) vasat,