Eger - hetilap, 1891
1891-01-27 / 4. szám
4-ik szám. 30 -ik év-folyam 1891. január 27-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — kr. Félévre . . 2 ,, 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — » 45 „ Egyes szám — „ 12 » Hirdetésekért: minden 3 hasáb'zott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könykereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. SIMOR JANOS (f 1891. jan. 23.) A magyar katli. klérusnak nagy halottja van. Simor János bibornok, esztergomi érsek, Magyarország prímása, az apostoli szentszék született követe, római szent birodalmi herczeg, élete 78-ik évében 5 óráig tartó haláltusa után, f. hó 23-án, pénteken, reggeli fél nyolcz órakor meghalt. Simor János 1813. év aug. 13-án született Székesfehérvárott hol atyja, Simor Antal és anyja szül. Fejes Terézia köztiszteletben álló s polgári jólétnek örvendő iparos emberek valának. Az első polgáriasán családias, de vállásos házi nevelést és sok jó tulajdonait, élénk szellemű anyja kiváló befolyásának köszöni. Az elemi ismereteket szülővárosa iskoláiban nyerte, gymnasiumi tanulmányait is Székesfehérvárott kezdette meg és folytatta egész a IV-ik osztályig. Kortársai elbeszélése szerint, már gyermek korában mindig csak a könyveket bújta, s amiben édes anyja jótékonysága hatott reá, rendes szegényei voltak, kiket tartott és ruházott. A gymnasium V. VT. osztályait a német nyelv elsajátítása végett Budán végezte, mely után 1828. év szeptember 17-én fölvétette magát az esztergomi papnövendékek közé. A következő évben tanulmányai folytatása végett Pozsonyba, a Losy érsek által alapított „Emericanum“ papnevelőbe küldetett, hol két évet töltött. A bölcsészeti tanfolyamot a nagyszombati érs. lyceumban végezte, hol a kisebb egyházi rendeket is felvette (1831.), később mint alapos készültségi! és jól fegyelmezett eszii növendék az egyetemre küldetett; a Pazmaneumba, a nagy Pázmány által alapított bécsi magyar papnevelő intézetbe, hol négy évet töltött, mely idő alatt egyszersmind tudori szigorlatai egy részét is letéve, 1836. év október 28-án pappá szenteltetett. Terézvárosi káplán korában folytatta szigorlatait, mi közben két évi káplánykodás után, előbb a pesti egyetem bölcsészeti karánál fönállott hittani tanszékre s egyszersmind helyettes egyetemi szónokká neveztetvén ki, majd a bécsi Pazmaneumban küldetvén érseke által tanulmányi felügyelőnek, itt csakhamar befejezte szigorlatait s 1841. deczember 28-án tudori rangot nyert. Ezután bajnai plébánossá lön, honnan ismét Esztergomba hivatott a theologia-encyclopedia tanszékére, mígnem 1850-ben a bécsi Sz.-Agoston hittani tanintézetbe, tanulmányi igazgatóvá, s egyúttal cs. és kir. szolgálattevő káplánynyá, s 1851-ben a gróf Thun Tjeo minisztériumában. a vall. és közoktatásügyi minisztériumban osztálytanácsossá neveztetett ki, mikor egyszersmind 0 felsége azzal is kitüntette, hogy Székesfehérvár káptalanába javadalmas kanonokká nevezte ki. Az udvari köröknek, különösen 0 felségének bizalmát teljes mérvben bírván, 1857. márczius 19-én 0 felsége az apostoli utódok sorába emelte s kinevezte az időközben megüresedett győri püspöki székre, hol is még ugyanazon év június 29-én püspökké szenteltetvén fel Scitovszky akkori herczegprimás által, majdnem fiz évig kormányozta a győri egyházmegyét, s annyira megkedvelte azt, hogy csak nagy nehezen bírta elhagyni fiz év után, (1.867) midőn Magyarország első főpapi székére, a herczegprimási és esztergomi érseki székre hivta meg Fejedelme bizalma. Scitovszky bíboros érsek nagy vágya teljesülése előtt szállott sirba, (1866. okt. 19.) mely vágy különben a nemzeté is vala; s tekintettel a gyors fejleményekre alkotmányosságunk aerájának küszöbén, az 1867-iki alkotmányos kibékülésre király és nemzet között és az ezt követő nagy nemzeti ünnepély: az uralkodó magyar királynak, I. Ferencz Józsefnek, Sz. István koronájával való megkoronázására, a magyar primási szék és közjogi főméltóság sokáig üresen nem maradhatott. így történt, hogy az erélyéről, széleskörű tudományosságáról és körültekintő egyházi kormányzásáról elhatározó körökben is előnyösen ismert győri püspök, Simor János, 1867. január 20-án kinevezve, az ugyanazon évi febr. 22-iki consistoriumban praeconizaltatván, mint törvényesen kinevezett és kánonszerüen küldött érseke az esztergomi egyháznak és Herczegprimása Magyarországnak, 1867. máj. 16-án ünnepélyesen elfoglalta Magyarország első főpapi székét. Mint herczegprimás 1867. év június 8-án élte át élete legfényesebb napját, midőn Szt. István koronáját a fölként, király
